belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

B. Tóth Klára

Az utolsó tízfilléres

Átjutni a túlsó partra

Holnap karácsony és még egy csomó ajándék hiányzik. Sok mindent elkészítettünk házilag, ötlet is lenne még bőven, de már nincs rájuk idő. A nagy közös ünneplésre eljön a rokonság apraja-nagyja, mintegy ötven-hatvan ember, mindenkinek kell, hogy jusson valami meglepetés. Igaz, Jézus megszületését a közös igeolvasással, énekléssel is bensőségesen meg tudnánk ünnepelni, de egymás megajándékozásának tradíciója már hozzátartozik a karácsonyhoz, többször próbáltuk egyszerűsíteni, de az örömszerzés igénye mindig visszavarázsolja a fa alá egymás iránti szeretetünk tárgyiasított relikviáit.

Be kell futnom a belvárosba körülnézni, bár erősen esteledik, eddig dolgoztam egy sürgős megrendelésen. Ilyenkor más rendes családoknál bejgliillat terjeng, nálunk terpentinszag árasztja el a lakást... Nincs itthon semmi pénz, útba kell ejtenem egy automatát. Rohanok a legközelebbibe, a biztonsági őr sajnálkozva tárja szét a kezét: karbantartás. Felpattanok a buszra, a szomszéd kerületben tudok egyet. Leszerelték rongálás miatt. Nem baj, van a metrónál is – jut eszembe, de odaérve látom a kiírást, hogy nemrég szűnt meg. A bankok ilyenkor már zárva vannak. Most mi legyen? Hátha becsúszott némi apró a táskám valamelyik rekeszébe – jut eszembe, legalább egy kis csomagolópapírt és csillagszórót tudnék venni, hát félreállok és egy kerítés párkányán kirámolom a táskámat. Persze semmi. Végigtapogatom a bélését, de nem csúszott be egyetlen fillér sem... Talán a zsebemben, mélyesztem bele a kezemet, kotrok a kulcscsomó, mobil és papírzsebkendők között, ujjaimmal próbálom kitapogatni a formát, és ettől a mozdulattól eszembe jut egy másik, réges-régi mozdulat, előhívódik, mint egy hajdani film, megelevenedik a régi helyszín, színek, fények, hangok:

– Át kell mennem Jékely Bandiékhoz, tudsz adni révpénzt? – kérdezte Gábor aput. Jékelyék a Duna visegrádi oldalán laktak, mi a szigeten. Át tudtak kiabálni egymásnak, de az mégsem elég kamasz fiúknak a barátsághoz.

– Arikám, nem maradt nálad valamennyi apró? – passzolta tovább a kérdést apu, miután kifordította üres zsebét és még üresebb pénztárcáját.

– Az utolsó kétforintost bedobtam a perselybe – mondta anyu.– Van még krumplink, hagymánk a pincében, kihúzzuk fizetésig.

– Ma derült ki a presbiteri gyűlésen, hogy üres a kassza – tárta szét a karját a lelkész,– most sem tudom felvenni a fizetésemet...

– Lányok, segítsetek keresni! – rontott be a gyerekszobába a bátyánk. Egyötven kéne révre, de azonnal. Az odaútra megvan, de vissza is kell jönni... Biztos összekaparjuk valahogy, nézzük meg gyorsan a kabátzsebeket!

Lázas keresésbe kezdtünk. Átkutattuk az összes kabátot, aztán a nadrágzsebeket vizsgáltuk végig. Andrásé ki volt feselve, a bélésből kitapintható volt egy kis korong, de nem fért bele az ujja a résbe, én tudtam csak kipiszkálni: tízfilléres volt. Gábornak eszébe jutott, hogy múltkor gombfociztak, de egy gomb hiányzott, egy ötvenfilléressel pótolták. Még meg is jegyezte apu, amikor áthaladt a szobán:

– A pénz nem játék, fiúk!

– Ne félj, Apu, nem vész el, vigyázunk rá – nyugtattuk meg. Ott is volt a pénzérme.

– Na, már csak kilencven fillér kell – biztattuk egymást. Végigtapogattuk az ingzsebeket is, az egyikben valami kereket tapintott András, de csak a hiányzó gombfoci került elő... Kati észbe kapott, hogy a harisnyatartóján leszakadt egy gomb, mikor múltkor színházba mentek az osztállyal és egy tízfilléressel pótolta a színházi vécében, szaladt is a fehérneműs fiókhoz.

– Feláldozom – nyújtotta át nagylelkűen a bátyjának. – Idén már nem lesz több előadás, üres az osztálykassza is...

Ági, aki már ügyesen varrt, előkapta a gombos dobozt, ott is akadt húsz fillér. Verának eszébe jutott, hogy múltkor, amikor mákot darált a gubához, eltűnt a daráló alátétlemeze és egy ötvenfilléressel pótolta, mert a tízes túl kicsi volt. Futott hát a spájzba, mert a révindulás ideje rohamosan közeledett, leakasztotta a darálót, ott is volt! Na, már csak tíz fillér hiányzik. Az fel sem merült, hogy a révészektől hitelt kérjünk.

– Akkor inkább átúszom – mondta Gábor. – Ha Schirilla meg tudja tenni minden télen...

– Isten őrizz! Belefagysz a Dunába, aztán jégcsákánnyal vághatnánk ki – riadoztunk, mert ismertük a vakmerőségét, képes lett volna megtenni.

Lázasan tekertem az agyam, hol is láttam, hol is láttam...

– A babalepény! – kiáltottam fel és futottam a kis fa babaházhoz, amit karácsonyra kaptunk aputól. Lekaptam a kallantyúval rögzített tetejét, és kinyitottam a pici sütő ajtaját. Ott volt a babatűzhelyben egy csipetnyi gyurmába nyomva a tízfilléres, a babáim vasárnapi lepénye.

– Add gyorsan! – kiáltotta Gábor és kirántotta a kis érmét gyurmástul, aztán csak úgy röpült a levegőben, ki a kapun, le a révhez, már az utca közepén kiáltozott:

– Várjanaaak, jövööök! – várjanaaak, jövööök – visszhangozta mutáló kamaszhangját a völgy, a hű szövetséges, jelezve a révészeknek, hogy még ne oldják el a hajókötelet. 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 25., szombat,
Orbán napja van.
Tartalom
Vezércikk

Kovács Viktor
Hívőnek lenni az információ korában?!
Akarsz-e törlésre kerülő program lenni, vagy kilépsz?

Gondolkorzó

Szakács Gergely
Méltó a munkás a maga bérére?
Gyülekezeti gyakorlat és pénzügyek

Felszín

Szoták Orsolya
Adni vagy nem adni?
A jókedvű és a szorongó

Géczy Ráhel
Az ötödik első találkozásunk
Megújulás a rácsodálkozásban

B. Tóth Klára
Az utolsó tízfilléres
Átjutni a túlsó partra

Magasság

Térey János
James Ensor szponzora voltam,
támogattam a nemes szorongást

Miklya Luzsányi Mónika
Jólét mindenek felett
A szabadság záloga és átverése

Bölcsföldi András
Költő a keresztyén kávéházban
Ady és az elvárások

Mélység

Czapp Enikő
Mert ahol a te kincsed van...
Hiányok, meglopottság, veszteség

Miklya Luzsányi Mónika
Nagycsaládban, szegényen?
Áldatlannak hitt áldott állapotok

Teljesség

Czapp Enikő
A vagy-vagyokon innen, az is-iseken túl
Szeretem Ábrahám történetét, mert...

Üzenet

Tóth Sára
Ha nem adsz neki, az Úrhoz kiált majd miattad
Nem az a baj, ha gazdag vagyok, hanem az, ha bezárul a szívem

Miklya Zsolt
Túlszeretni
Avagy tankolás – árkedvezménnyel

Áthallások

Bradák Soma
Ameddig a szem
Felkínált párbeszéd

Hancsók Barnabás
Kapitalizmus: szeretem!
Az anyagiasság uralja a világot?

Vida Viktor
Tuti seft
Krisztus követése a kenőanyag-marketingben

Riport

B. Tóth Klára
Szószéktől a favágásig
Interjú egy özvegy lelkésznével

Kitekintés

Pete Violetta
Esküvőtervezés kis büdzsére
Hogy ne adóssággal kezdődjön a közös élet

Látogatóink száma a mai napon: 1985
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44427726

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat