belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Záborszky Zsófia

Emberi játszmák

Agresszor-áldozat-megmentő

Talán sokaknak ismerős Eric Berne: Emberi játszmák című könyve vagy az innen származó „játszma" szó. Elsőre olyan dolgok juthatnak róla eszünkbe, mint a játék, szórakozás, társaság, esetleg verseny. Ám Berne korántsem ilyen kontextusban használja. Ez a típusú játszma sokkal inkább trükkös kommunikációs formula, melyet az intimitás pótlékaként használunk, és a kimenetele gyakran jár erős konfliktussal és meglehetősen tisztességtelen.

A játszmák, mint egy társasjáték is, sokféle felvehető szerepet rejtenek magukban. A leghíresebbek talán az agresszor, áldozat és megmentő szerepeink.

A szerepek mélyén élő (tév)hitek:
Agresszor: Nekem van hatalmam arra, hogy téged boldogtalanná tegyelek.
Megmentő: Nekem van hatalmam arra, hogy téged boldoggá tegyelek.
Áldozat: Neked van hatalmad arra, hogy engem boldoggá vagy boldogtalanná tegyél.

A szerepeket irányító belső valódi motivációk:
Agresszor: Attól félek, hogy megint áldozat leszek.
Megmentő: Attól félek, hogy nem lesz többé célom, és nem lesz már rám senkinek szüksége.
Áldozat: Attól félek, hogy az én életem már soha sem fog megváltozni. Gyenge vagyok.


Ezek a szerepek váltakoznak, gyakran uralkodnak bennünk. Mindegyiket felvehetjük, de sajnos bele is ragadhatunk némelyikbe. A mindennapi életben a valódi, játszmamentes, őszinte kommunikáció és ezáltal megteremtett intimitás sokszor túl fárasztó vagy túl kockázatos a legtöbbünknek. Ezért választjuk, hogy belebújunk ezekbe a szerepekbe, és játszmázni kezdünk.
A játszma és az ebben résztvevő szerepeink célja a nyereség, a saját gyengeségeink, félelmeink eltakarása, hamis „kép" mutatása magunkról. Ehhez képest Pál azt mondja, hogy „Ha már dicsekednem kell, akkor a gyengeségeimmel dicsekszem."

„Ezért boldogan dicsekszem a gyengeségeimmel, hogy Krisztus ereje lakjon bennem. Örömmel elviselem a gyengeségeimet, meg amikor az emberek bántanak, vagy rosszat mondanak rólam, vagy amikor különböző nehézségek és bajok vesznek körül, amikor az emberek üldöznek vagy rosszul bánnak velem Krisztus miatt, mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok igazán erős."

Isten azt üzente Pálnak, hogy „Elég az a kegyelem, amelyet kaptál, mert az én erőm a te erőtlenséged által éri el a célját."

Jézus az összes utolsó bűnöst, prostituáltat és vámszedőt maga köré engedte, szeretettel beszélt róluk. Egy embercsoport volt, akiktől óva intette tanítványait, és nagyon durva, kemény szavakkal szólt hozzájuk. Ők voltak a farizeusok, akik mást mutattak a felszínen, mint ami legbelül van. Jézus számtalanszor a szemükre vetette, hogy képmutatóak, a külső tisztogatásával és az emberek véleményével foglalkoznak, míg belül halottak. Elhitetik mindenkivel, milyen jó emberek, míg a felszín, a hazugságok alá senkinek nem engednek betekinteni. Kerülik az őszinte kommunikációt, folyamatosan játszmáznak.

Ha sarkítani szeretnénk (márpedig Jézus elég sarkosan fogalmaz), akkor a játszma, a képmutatás nem más, mint a bűn. A bűn, ami akkor jött a világunkba, amikor a Sátán hazudott az embernek. A felszínen azt kommunikálta, hogy van egy finom gyümölcs, amiből jó lenne ennie az embernek is, csak Isten nem akarja, hogy egyen belőle. A mélyebb, rejtett tartalom persze az volt, hogy szerette volna, ha az ember elbukik. Játszmába hívott a Gonosz, amibe szépen belesétáltunk, és azóta is mindannyian játszmázunk, hazudunk, képmutatunk. Ez alól senki sem kivétel. Az különböztethet meg, hogy ezt beismerjük-e, vagy letagadjuk és folytatjuk. Az igazság tesz szabaddá, nem a rejtett játszmáink. De mivel emberek vagyunk, ezen a Földön csak tükör által, homályosan látunk. Képeinktől és szerepeinktől teljesen szabadok majd csak e Föld elmúlása után lehetünk. De addig is, érezhetjük ennek az előízét, hisz a Mennyek országa köztünk van, és ebben az állapotban is törekedhetünk a minél őszintébb és játszmamentesebb, valódi kapcsolatokra. Mind Istennel, mind embertársainkkal, mind magunkkal.

 


Felhasznált irodalom:
Eric Berne, Emberi játszmák. (2013). Háttér Kiadó: Budapest.
Evan Parks szóbeli előadása, http://www.wisesight.org/ 

Kép: Csillagszálló - kulturális utcalap 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 23., csütörtök,
Dezső napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabóné László Lilla
Segítség! Ki vagyok?
– szerepek, vágyak, elvárások, bélyegek –

Gondolkorzó

B. Tóth Klára
Álarcon innen és túl
A szerep a valóság eltakarása, vagy lényem része?

Péter-Szarka László
Hit L-es
Gondolatok a lelkészi szerepről

Felszín

Dósa Loretta
Mire éhezünk?
#punnyadás #filmek #hiánypótlás #szeretet

Hancsók Barnabás
Sötét elf vs. ork varázsló
A számítógépes szerepjátékok világa

Magasság

Bölcsföldiné Türk Emese
Koldus vakon látó szerepben
Egy farizeus gondolatai

Mélység

Záborszky Zsófia
Emberi játszmák
Agresszor-áldozat-megmentő

Teljesség

Thoma László
Az igehirdetés szerepe
„Az egyház nem élhet gettóban..."

Üzenet

Szakács Gergely
Kilenc életem
Letenni a palástot?

Herbert Dóra
Miattatok káromolják
az Isten nevét

Áthallások

Bölcsföldi András
A homok asszonya
Abe Kóbó regényéről

Miklya Luzsányi Mónika
Az önmagába visszatérő út
Llewyn Davis vándorlásai

Géczy Ráhel
Szereposztás száz évvel ezelőtt
Színek és évek

Kitekintés

Szabó Julcsi
Falakat lerombolni
Mi van a zsebedben?

Látogatóink száma a mai napon: 5764
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44417161

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat