belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Szakács Gergely

Depresszió

Együtt élni a fekete kutyával

„Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél."

József Attila: Reménytelenül (részlet)

A WHO által készített pár perces videó találóan ragadja meg a depresszió lényegét. Mint egy fekete kutya, amely az élet minden területén akadályoz, megbénít, beárnyékol. Aki még nem élte át a depresszió sötétségét, az is képet tud alkotni a betegségről.
Fontos beszélni, tájékozódni a depresszióról, mert hazánkban és a fejlett országokban egyaránt népbetegséggé kezd válni. Jelenleg 200-300 ezerre becsülik Magyarországon a depressziós betegek számát, de ez csak azokat jelenti, akik betegségük miatt egészségügyi ellátásban részesülnek. A valós szám ennek akár többszöröse is lehet. A tízen- és huszonévesek közt is egyre több a depressziós. A depresszió az első ok az öngyilkossági kísérleteknél és öngyilkosságoknál.

Hangulatingadozás, bűn vagy betegség?
Orvosi szemmel is nehezen körvonalazható, kategorizálható a depresszió. Szakértelmet, jó megfigyelőképességet igényel a pontos diagnózis és a helyes kezelés. A közgondolkodásban nagy a zűrzavar és sok a téves információ a depresszióval kapcsolatban.
Sokan hangulatingadozásnak, kedélybetegségnek tartják, és ezzel el is intézik a kérdést. A depressziós betegek lennének a legboldogabbak, ha csak ennyiről lenne szó. Azonban ennél jóval mélyebb, az egész emberi életet átható állapot. Több, mint egy kis felszíni hangulatingadozás, rosszkedv, mely rövid ideig tartó és múlékony. Hosszan, hónapokon, akár éveken keresztül fennálló, tartós negatív változás, mely a személyiség egészét torzíthatja.
Egyes vélemények szerint csupán önsajnálatról van szó, semmi többről. Ez azért téves, mert aki sajnáltatja magát, az viselkedésével fel akarja hívni magára a figyelmet. Azt akarja elérni, hogy elismerjék, szeressék, gondoskodjanak róla. A depressziós azonban háttérbe húzódik, el akar rejtőzni az emberek elől, kerüli a kontaktust.
A depresszió bűn – mondják erre sokan. Igen is, meg nem is. Igen, bűn, mint az ember egész lényét megrontó, megbetegítő életállapot, melynek gyökere az eredendő bűn. Ebből a szempontból ugyanúgy bűn a depresszió, mint a hasnyálmirigyrák vagy végtagbénulás. De nem bűn abban az értelemben, mint a hazugság, lopás, házasságtörés. A depressziós nem tudatosan depressziós, ahogy valaki tudatosan elveszi azt, ami a másé. Sokszor maga a depressziós ember sem tudja állapotának valós okát. És nem bűn abban az értelemben, hogy ha megbánja bűneit a depressziós, akkor nem lesz jobban a bűnbocsánattól, nem éli át a megbocsátás felszabadító érzését.
A legjobb fogalom a depresszióra a betegség. Kifejezi az egész ember egészségének hiányát, az egész-ségnek, teljességnek a megbomlását. És jelzi, hogy a beteg orvosi segítségre szorul, kezelést, terápiát igényel. És mint minden beteg, Isten gyógyító Szentlelkére, erejére, szabadítására van szüksége.

Depresszió és hit
Több helyen hallottam a legnagyobb tévhitet depresszió és keresztyénség kapcsolatáról: „Keresztyén ember nem lehet depressziós!" Ha megtértél, akkor boldog vagy, örülsz, az életet pozitívan szemléled, semmilyen nehézségen nem akadsz fent, mert meg vagy váltva. Ez a fajta félig vak keresztyén hozzáállás kizár minden szenvedést, betegséget, és vallja, hogy a hívő ember immunis a testi és lelki betegségekkel szemben. Ha mégis megbetegszik, valami baj van a hitével, bűnt követett el, Isten megharagudott rá. Ez a fajta látásmód, amellett, hogy merőben ószövetségi istenképet hordoz, még teológiailag is helytelen.
Egyszerre vagyunk megigazítottak Krisztusban és egyszerre vagyunk bűnösök is – aminek egy következménye, tünete lehet a depresszió. Attól, hogy meg vagyunk váltva, a bűn még az életünk része, és az a fajta teljes megigazítás, mely a bűntelenséget jelenti, az örökkévalóságban fog kiteljesedni. Addig az életünk része a szenvedés, a betegségek és a halál.

Hit és depresszió
Tabuként kezeljük, mégis valóság a hit megbetegítő hatása. Az ekkléziogén neurózis, az egyházi, vallásos közeghez köthető lelki zavar minden keresztyén irányzatnál, felekezetnél megtalálható. Az egyoldalú, törvényeskedő, túldogmatizáló vallásosság, a Szentírás egyoldalú értelmezése, a bűnösség és a bűnbánat túlzott hangsúlyozása könnyen vezethet depresszióhoz a hívő ember életében. Aki csak a szigorú, büntető istenről beszél, az félelmet és szorongást ültet másokba, mely alapja lehet a depressziónak és más lelki betegségeknek. (Nem véletlenül fordulnak elő a lelkészgyerekek közt lelkileg túlságosan megterhelt, depressziós emberek – lsd. Timothy, L. - Sanford, M.A.: Muszáj tökéletesnek lennem).
A depresszió nemcsak érzelmi válság, hanem hitbeli válság is. A depresszióban szenvedő ember túlzottan bűnösnek, rossznak éli meg magát, szégyelli az állapotát, alkalmatlannak, elégtelennek gondolja magát. Bibliát olvasva, igehirdetést hallgatva csak azokat a részeket hallja meg, amik tovább erősítik benne bűnösségét, alkalmatlanságát. Ha ehhez olyan lelkész, gyülekezet, keresztyén közösség társul, ahol a törvénykezés, a szigorú, büntető isten áll a középpontban, akkor a depressziós nehezen vagy egyáltalán nem fog megküzdeni betegségével.

Depresszió és Biblia
A Szentírásban több példát is találunk a depressziós emberre. Jónás, Jób és Illés halálvágya, Dávid rettegése és halálfélelme, Jeremiás panaszai mind arról beszélnek, hogy Isten embere is kerülhet depresszióba vagy depresszív állapotba. És az ő példájuk segíthet bennünket, hogy meglássuk, hogyan lehet egy depressziós beteget támogatni, segíteni a gyógyulás útján. Példát ad nekünk maga Isten könyörületből, irgalomból, támogatásból, gyámolításból.

Depressziós beteg támogatása
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy akin segíteni szeretnénk, depressziós-e, akkor először erről kell meggyőződnünk. Ha hetekig nem tudja ellátni az alapvető feladatait, kiesik a munkából, iskolából, állandóan kedvetlen, levert, pesszimista, szürke hangulatú, teljesen elhagyja magát, ápolatlan stb., akkor valószínűleg depresszióban szenved. Természetesen mi nem tudunk diagnosztizálni, de ha erős a gyanúnk, akkor segítsük a másikat abban, hogy fel tudjon keresni egy szakembert, aki megállapíthatja, hogy depressziós-e az illető vagy sem.
Vannak olyan élethelyzetek, amelyek depresszív állapotot idézhetnek elő. Szülés, gyász, válás, munkahely elvesztése, pubertás stb. Ezekben az esetekben nem beszélhetünk depresszióról, de magukban hordozzák a depresszió lehetőségét. Az ilyen élethelyzetbe került embertársunkat ezért is fontos, hogy támogassuk, segítsük.
Ha biztosak vagyunk benne, hogy depressziós emberrel van dolgunk, fontos, hogy ne ostromoljuk azzal, hogy szedje össze magát. Ez teljesen hatástalan. Ne erőltessük a bibliaolvasást és az imádságot sem, hiszen a depresszió hitbeli válság is. Ne is ítélkezzünk a beteg felett, ezzel csak megalázzuk és eltávolítjuk magunktól.
Fontos, hogy együtt sírjunk a síróval. Az együttérzés, támogatás, együtt szenvedés segít, de közben vigyázzunk magunkra is, nehogy bennünket is beszippantson a depresszió nyomott hangulata.
Az elfogadás kulcsfontosságú. A beteg amúgy is alkalmatlanságát, bűnösségét, tehetetlenségét éli meg. Nem tudja elfogadni önmagát, kevésnek, elégtelennek éli meg egész személyét. Elfogadásunkkal erősíthetjük benne, hogy értékesnek tartjuk, fontos a számunkra, törődést, szeretet kap tőlünk, még ha önmagával nem tud is törődni, önmagát nem szereti.
Segítsük, hogy szakemberhez, támogató csoportba járjon. A szakszerű segítség mindennél fontosabb. Bátorítsuk mindennapi teendőinek elvégzésben. A legkisebb tevékenység is óriási erőfeszítésbe kerül számára, de a napi rutin némi megtartó erővel is bír.
Jelenlétünkkel, támogatásunkkal, szavainkkal a szerető mennyei Atyára mutassunk, aki nem bünteti, nem kínozza, hanem szereti, elfogadja, hordozza őt.
Imádkozzunk érte. Az orvosi segítség, a támogatás a család és barátok részéről elengedhetetlen, de a legtöbbet Isten Szentlelke teheti a betegért.

Megelőzés
Ha szeretnénk önmagunkat és másokat is megóvni a depresszió kockázatától, akkor tehetünk ellene. A rendszeres mozgás, a pihenés, kikapcsolódás, a stabil párkapcsolat, a biztonságot jelentő családi légkör, a megtartó közösség, barátok, az egészséges istenkapcsolat, az örök értékek felé fordulás, az élet megélése, élvezete, az örömteli tevékenységek mind azt segítik elő, hogy kiegyensúlyozott és teljes életet éljünk. Így nehéz életszakaszokban is könnyebben megtartjuk személyiségünk integritását, ellenállóbbak vagyunk a krízisekkel szemben, jobb megoldási stratégiákat tudunk alkalmazni.

A depresszió az egyik leggyakrabban előforduló lelki betegség. Nincs ellene védőoltás, bárkinél előfordulhat ez a betegség. Tegyünk azért, hogy elkerüljük, tegyünk azért, hogy a környezetünkben élők is védettebbek legyenek! Ha mégis szembetaláljuk magunkat a betegséggel, ne féljünk segíteni és segítséget kérni! 

Hozzászólások

1. Regéczy-Nagy Enikő - 2014-01-20 14:46:09

Azért nem a legjobb kép, mert én örömmel élnék együtt egy fekete kutyával...



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Ajándékként
Nem természetes

Gondolkorzó

Bölcsföldi András
Köztes tér
A lehetőség

Felszín

Jezsoviczki Noémi
Hazudjunk együtt!
Jól szituált, intelligens házaspár

Mélység

Szakács Gergely
Depresszió
Együtt élni a fekete kutyával

Teljesség

Czapp Enikő
Neki növekednie kell…
A bibliai párosok titka

Üzenet

Horvát Gábor
Gedeon imája
Tán gúnyolódik velem az Isten?

Czapp Enikő
Többszörös áthallás
Kegyelemből és bocsánatból élni

Áthallások

Tóth Sára
Erőszak és férfiszerepek
Susanne Bier Egy jobb világ című filmjéről

Kitekintés

Gueth Péter
Géppisztoly és Mária-szobor
Indonézia és a kereszténység

Pete Violetta
Parókia a mozivásznon
Lelkészszerepben

Látogatóink száma a mai napon: 2238
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57374452

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat