belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Miklya Luzsányi Mónika

Meg nem születettek

Válsághelyzetek

„Mindig a meg nem született gyerekek a legszebbek." – Ez az Ibsennek tulajdonított mondat valójában a meg nem írt művekre, a meg nem valósult alkotásokra vonatkozik, de úgy vélem, konkrét értelmezésében is igaz. Hiszen a meg nem született gyermek örökre csak lehetőség marad, soha nem tudhatjuk meg, ki is lehetett volna valójában, tehetsége soha nem bontakozott ki, képességeit soha nem ismerhettük meg, arcát sem láthattuk sohasem. Ezért a meg nem született gyerek valahol mindig a szülők vágyait és reményeit testesíti meg. Ezért (is) nehéz az abortusz tényét feldolgozni még azoknak az asszonyoknak is, akik látszatra nem sokat törődnek a dologgal. A tények azonban azt mutatják, hogy az anyák közel 90 százaléka a későbbiekben gyilkosságként ítéli meg, hogy abortáltatta gyermekét, függetlenül attól, hogy születik-e még gyermeke vagy sem.

Ez a nagy arányszám jól mutatja, hogy az embrió életének kiirtását emberellenes bűnként ítéljük meg, vallástól és világnézettől függetlenül. Zsigeri, ösztönös reakció ez, hiszen nincs törékenyebb, mint a kezdeti élet, nincs kiszolgáltatottabb, mint egy emberi magzat, és nincs elítélendőbb, mint a gyermekgyilkosság. A börtönök sajátos szubkultúrájában a gyerek- és anyagyilkosok a hierarchia legalján, folyamatos zaklatások között élik rabéveiket. A gyermekgyilkosokat tehát a bűnözők társadalma is kiveti magából.
A fejlett társadalmak kettős jogi mércéje viszont sokkal megengedőbb. Az Európai Unió Alapjogi Chartája az Alapvető Emberi Jogokról, illetve az ehhez igazodó magyar törvények egyértelműen az emberi élet védelme mellett állnak ki: „A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg." (1992. évi LXXIX. törvény 1. paragrafus) Az emberi élet ezek szerint még a törvényhozás szintjén is a fogantatás pillanatában jön létre, így a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel. Tehát a terhességmegszakítás jogi értelemben bűn, egyenlő a gyermekgyilkossággal. Ugyanis ha nem tekintjük a foganás pillanatától kezdve embernek az embriót, akkor igen ingoványos talajra jutunk rövid időn belül. Mert ha a megfogant petesejt nem „humanoid egyed", akkor nagyon nehéz meghatározni, hogy mikortól válik „valóban" emberré a magzat.
A történelem folyamán igen sok vita zajlott erről a kérdésről, s nemcsak jogi, hanem teológiai értelemben is. Főleg a római katolikus egyházban folytak évszázadokon keresztül nagy viták arról, hogy a magzatnak mikortól van örökkévaló lelke, fejlődésének mely pontjától tekinthető embernek, aki Isten arcmását hordozza. A kérdés alapvető buktatója az, hogyha megpróbálunk kijelölni egy ilyen pontot, azt csak a magzat „fejlődési szintjének" valamilyen behatárolásával tehetjük. Tehát ha nem ér el egy fejlődési szintet, addig nem ember, így elpusztítható (vagy eladható, manipulálható, ami még ingoványosabb talajra vezet), és amikor elért egy bizonyos fejlődési szintet, csak azután számít embernek, akinek elpusztítása gyilkosság. De mikor éri el ezt a szintet az embrió, a magzat vagy a gyermek? A probléma ugyanis az, hogy nemcsak a magzat, hanem a gyermek, sőt a felnőtt ember is fejlődik. Ugyanolyan jogtalan (vagy logikátlan) azt mondani egy magzatra, hogy nem ember, mert még például nem lélegzik, mint megvonni az emberség és az emberi élethez való jogot egy csecsemőtől, aki még nem beszél, vagy egy kisgyermektől, mert még nem tud matematikai logikával gondolkodni.
Az Emberi Jogok Chartája és a magyar törvénykezés éppen ezért fekteti le, hogy az emberi élet az első pillanattól kezdve védendő. Tehát a terhesség, a terhesség megszakítás csak kivételes esetekben jogos:
1. ha az anya életét veszélyezteti,
2. ha bűncselekményből fogant,
3. ha a magzat valószínűleg súlyos fogyatékossággal jönne a világra,
4. ha az anya súlyos válsághelyzetben van.
A fogyatékos magzatok elvetéséről már igen sok vita folyt és folyik, de én most a negyedik pontra szeretném felhívni a figyelmet. Magyarországon ugyanis a terhességmegszakítások 97%-át az anya válsághelyzete miatt kérvényezik. Míg azonban az 1992-es törvénymódosítás előtt a válsághelyzetnek voltak valamiféle kritériumai, a mai törvénykezés szerint elég „bemondásos" alapon nyilatkozni, illetve kétszer tanácsadáson megjelenni ahhoz, hogy az anya engedélyt kapjon a magzat abortálásához.
A törvény és a kivétel közötti ellentmondás egyértelmű, ami azért jöhetett létre, mert az abortuszellenes (BIZTOSAN EZT AKARTA ÍRNI?) jogalkotók szerint a magzat születése előtt jogilag és erkölcsileg még nem tekinthető embernek, „csak" biológiai értelemben, a döntő viszont az anya kívánsága. Ám az, hogy ki mit él meg válsághelyzetnek – a munkahely vagy a lakhatás elvesztését, vagy hogy nem vehet ötévenként új autót magának, esetleg azt, hogy a baba születése miatt el kell napolni a karibi nyaralást –, igen relatív. Valójában nincs olyan grémium, amely hivatalosan dönthetne egy meg nem született élet felett. Még az anya sem, hiszen az életet egyedül Isten adja. Dr. Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense szerint a még meg nem született gyermekben az idegen méltóságot kell(ene) tisztelnünk. Isten méltóságát, amellyel megteremtett bennünket, amellyel megelőlegezte megváltásunkat, s amelyet senki ember nem tehet kétségessé és nem vonhat vissza.

Miklya Luzsányi Mónika 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Székely Tamás
Karácsonyi Himnusz...
Térdre ereszkedve

Gondolkorzó

Pete Violetta
Kis Jézuska, kis karácsony
A gyermekek ünnepe?

Felszín

Gangel Noémi
Barna a haja a szeme kék
Karácsonyi találkozások

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Mit kéne igazán ünnepelnünk karácsonykor?
A karácsonyozás története

Mélység

Miklya Luzsányi Mónika
Babamátrix
Nyomás a gyermekvállalás ellen: tények és tévhitek

Miklya Luzsányi Mónika
Meg nem születettek
Válsághelyzetek

Teljesség

Románné Bolba Márta
Az ember világossága
Aki a sötétségből kivezet

Üzenet

Bölcsföldi András
Adventi be(fele)fordulás
Látom-e a megnyílt eget?

Horváth Zsuzsanna
Jézussal a Boszporusz partján
Kibújni a KELL hatalma alól

Románné Bolba Márta
Helykészítés
Akit várnak, és akinek mégsem jut hely

Áthallások

Bradák Soma
A feszültség esztétikája
A vérben hordozott szeretet

Vida Viktor
Gravitáció
Vajon visszahozhatom-é azzal?

Hancsók Barnabás
Gyereksírás fegyverropogásban
Az ember gyermeke

Kitekintés

Gueth Péter
A hindu Jézus temploma
Keresztény templom, ahol Allahnak szólítják Istent

Detzky Panni
Ami igazán hiányzik nekik, az a szeretet
Önkéntes diakóniai év idősek között

Látogatóink száma a mai napon: 3908
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57376119

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat