belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Miklya Luzsányi Mónika

Színes világ

A színek is felébrednek téli álmukból, hogy új életre öltöztessenek bennünket

Lassan, de megállíthatatlanul közeledik a tavasz. Ilyenkor, a téli szürkeség után nem csak a szemünk, hanem a lelkünk is vágyik a színek után.
Mi magunk is kinyitjuk a gardróbot, s amint lekerül a télikabát, a dzseki, bátrabban nyúlunk a merészebb színű holmik után. Ösztönösen is érezzük, hogy a színek jelentenek valamiféle többletet. S valóban, minden kultúrának, vallásnak megvolt s megvan a saját színszimbolikája.

Református egyházunkban a fehér a domináló szín, ezért talán kezdjük is ezzel.
Ha nekünk magunknak kell fogalmakat asszociálnunk a fehérhez, akkor a tisztaság, szűziesség, szentség szinonimái jutnak először az eszünkbe, ami nem is csoda, hiszen a fehér a fény, a világosság, a minden kezdet, a Teremtés színe, amely magába foglalja az összes többi színt is. Nem véletlen talán, hogy a különböző kultúrákban a fehér a végletes ünnepek színe is.
Az Ormánságban még magam is ismertem olyan magyar parasztasszonyt, aki „fehér gyászba" öltözött. A fehér gyász egészen a XIX. századig általános volt hazánkban, csakúgy, mint a távol-keleti népeknél az ősidőktől a mai napig. A nyugati kultúrában azonban a legnagyobb örömünnep, a házasság, az új közös élet színe a fehér, mint ahogy a római katolikus és az evangélikus egyházban egyéb ünnepekkor is (keresztelő, bérmálás, konfirmáció) fehérbe öltöznek az ünnepeltek.

Az erő, az élet színe igen sok népnél a vér színe, a piros. Ezért festjük pirosra az újjászületést jelképező húsvéti tojást, ezért ajándékoznak Kínában piros betűkkel írt áldáslapocskákat az újszülötteknek. Afrikai törzseknél a beteg vagy a haldokló arcát pirosra festik, hogy megtévesszék a démonokat, Ausztráliában, Pápua-Új-Guineában pedig a csecsemők csuklóját kötik át piros szalaggal, hogy megvédjék a rontástól. Ez a szokás is sok évezredre tekint vissza: a nomád magyaroknál is szokásban volt, ám megtaláljuk római, görög vagy egyiptomi freskókon is az életet védelmező piros csuklószalagokat, pántlikákat.

A nyugati kultúrában a kék szín kevésbe közkedvelt, ám ahogy keletebbre megyünk, egyre többször felbukkan. Számunkra furcsának tűnnek a kékre festett erdélyi házfalak, a kék színű ruszin tetők, vagy a kék bőrű indiai istenségek. A kék a keleti mítoszok szerint a szentség színe: az égé, amely Isten lakhelye és a vízé, a tengeré, ahonnan minden élő ered. Ezt a szentséget hivatott kifejezni a római katolikus ábrázolásokon a kék palástba burkolózó Mária alakja.

Tavasszal a legdominánsabb szín a zöld, a kisarjadó vetés, a lombba boruló fák koronájának színe. A reménység, a várakozás színe. Nem csoda, ha a zöld pálmaágakat lengető virágvasárnapi tömeg is oly sok reménnyel, bizakodással volt teli. Csak úgy, mint a mi szívünk is, így húsvét táján, hiszen tudjuk, hogy Jézus áldozatával valóban új életnek lehetünk részesei.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 25., szombat,
Orbán napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szerkesztő
A keresztút állomásai
Eredjünk Jézus nyomába!

Gondolkorzó

Pete Violetta
Ébredések
Csak a múlt zenéje?

Kovách János
Így láttam az ébredést
Rendezzünk ébredést, jó?!

Felszín

Hajdúné Tóth Lívia
Korán jött a tavasz
Tavasz: metszés, szerelem, orgona

Miklya Luzsányi Mónika
Színes világ
A színek is felébrednek téli álmukból, hogy új életre öltöztessenek bennünket

Bölcsföldi András
Az első húsvét
Szemeit a két fa metszéspontjára szegezte

Miklya Luzsányi Mónika
Bibliai kertek
Az Édent a teraszomon

Magasság

Tóth Sára
„Én is láthattam itt, aki engem látott”
A látás bibliai titkai

Turcsik Ferenc
Kettős-egy
A bánya törvényei és húsvét

Mélység

Nagy László
Gyógyuló szenvedély-betegek
Az odaadás a kulcsszó, hogy eljussunk a szabadsághoz, örömhöz, élethez

Turcsik Ferenc
A helyes kérdés
A feltámadás nagy üdvtörténeti rendrakás - rendrakás az életekben

Teljesség

Nagy László
Ébredés egykor és ma
„Ébredés akkor történik, amikor letesszük a múlt szemüvegét, s a jelen valóságában válunk áttetszővé a Lélek számára."

Tatai István
Jánosi látás
Más nézőpont

Illés Dávid
Személyes találkozás
Egy megkésett tanítvány ráébredése a húsvétra

Üzenet

Fodorné Ablonczy Margit
Növekszik-e az ember hite?
Megértések, emelkedők és lejtők közepette

Szűcs Balázs
Ahogyan az elmélet életre kel...
A feltámadás csodájának különös tanítói

Jéger-Pete Renáta
Reggelek
A reggel csodái

Rusznák Emese
Ne féljetek, inkább örüljetek velem!
Naplórészletei egy megértésemnek

Áthallások

Réz-Nagy Zoltán
Cranach utolsó vacsorája – intés az egység megtartására
Ecsetnyomok beszélnek az összetartásról

Szűcs Tamara
Egyházzenei út húsvétig
Ahogyan átvezet a liturgia böjtből nagypéntekbe, majd a feltámadás csodájába

Riport

Petri Nóra
Elég neked az én kegyelmem!
„A spiritusz helyét csak a Spiritus Sanctus töltheti be!”

Kitekintés

Nagy Dávid
A piros és a kék pirula dilemmája

Kell a valóság? Akkor is ha az álom szebb?

Dobóczky László
Az eszmém élete apu testében
Esetenként az ember esze saját maga ellen dolgozik

Szerkesztő
Kiál(lí)tás az ébredésért
„Elődbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot, te azért válaszd az életet!"

Látogatóink száma a mai napon: 5109
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44430850

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat