belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Dobóczky László

Egészségnap a suliban

Hogy élheti meg a tanuló a hiteles prevenciót?

Pár nappal ezelőtt az osztályterembe lépett az igazgatónőnk és közölte, hogy ugyan nem látja értelmét, de a suli egészségnapjára érkezik egy srác, aki a saját tapasztalatairól fog beszélni a drogozás kapcsán.
Valószínűleg látta az értetlen arcokat a padokban s ecsetelni kezdte, hogy ez mennyire fontos dolog, de hozzátette, hogy tudja: nekünk erre igazából nincs is szükségünk, mert ebben a suliban nincs jelen a kábítószer.
Persze mi tudtuk, hogy ez nincs így, de nem adtunk ennek hallható jelét.

Aztán eljött az egészségnap. Szerveztek focibajnokságot, meg jött pár ember a zsaruktól, akik kutyás bemutatót akartak tartani. Szó volt még valami filmvetítésről is. Az egészhez nem túl sok kedvem volt, mert sokkal szívesebben lógtam volna a haverokkal a parkban, vagy ültem volna a számítógépem előtt, de sajnos kötelező volt. Járkáltam tétlenül a focipálya szélén a halovány napsütésben, amikor a hangosbemondón közölték, hogy kezdődik egy megelőző előadás a nagyteremben. Unatkoztam, nem tudtam mit kezdeni magammal, így arra vettem az irányt.

A terem méretéhez képest nem voltak sokan, így tudtam hátra ülni. Jól megvilágított helyiség kiváló elrendezéssel, így nem maradhattam le semmiről a hátsó sorban sem. Várni kellett, s a jelenlevők halk morajjal adták tudtomra az érdektelenségüket. Ez átragadt rám is. Akkor úgy voltam jelen, mint egy dacos kisgyerek, akinek több rossz közül kellett választania, ráadásul az volt az érzésem, hogy nem a lehető legjobban döntöttem.

Aztán megérkezett egy srác az igazgatónővel. A fiún egy farmer volt meg egy ing. Semmi extra. Tök átlagos srác átlagos külsővel. A tanárnő mutatta be először.  Valami drogrehabról jött. Figyeltem. Aztán ő kezdett el beszélni. Először elmondta, hogy mi fog itt történni, aztán hogy miért jött. Már ezzel is felkeltette az érdeklődésemet.
Ezután belevágott az életútjába. A gyerekkorával kezdte. Mesélt az első emlékeiről, az érzéseiről a szüleivel és az akkori jelenével kapcsolatban.
Aztán jöttek a sulis évek, aminek hallatán nagyon sok dologgal tudtam azonosulni. Akkor még csak sejtettem, hogy ennek durva vége lesz, de nem gondoltam, hogy ennyire meg fog érinteni.

Elmondta, hogy mik voltak a problémái annak idején, hogy mik bántották, hogy mik okoztak neki feszültséget, s mi vezetett odáig, hogy a drogokhoz nyúljon. Nagyon összeszedetten és érthetően beszélt. Úgy éreztem, mintha a barátom lenne. Nem valami hivatalos maszlagot nyomott, hanem hozzám beszélt. Őszinte volt s elmondta az életvitele következményeit is. Beszélt az illegális pénzszerzéseiről, a kapcsolatai átalakulásáról, a testi és fizikai leépüléséről. Elmesélte, hogy hajléktalanként élt, s bűncselekmények elkövetése miatt börtönbe került. Nem szépített, nem kertelt, csak mesélt. Azután azt is elmondta, hogy szabadult meg ebből az ördögi körből Jézus Krisztus segítségével.

Nagyon sokkoló volt, főleg a közepe a sok hasonlóság észlelése után. Elgondolkoztatott. Eddig nem tettem fel olyan fontos kérdéseket magamnak, hogy ki vagyok én és mit akarok ebben az életben. Nem voltak kimondva a céljaim. Éreztem, hogy a srác életében sem voltak célok lefektetve.
Mondta is, hogy csak sodródott, mint egy darab papírlap a szélben. Volt olyan gondolatom az elején, hogy ez biztosan nem egy igazi drogos, hiszen azok nem így néznek ki, de annyira hitelesen beszélt, hogy elillant ez a gondolat. Volt bennem olyan is, hogy jelenleg jobb ember, mintha nem drogozott volna, hisz van egy csomó élettapasztalata, amit most tud hasznosítani, de aztán átgondoltam a mélységeket, s arra jutottam, hogy nem éri meg több mint tíz év züllés azt a pluszt, amivel rendelkezik.

Jó volt, hogy a végén fel tudtuk tenni a kérdéseinket.  Én nem kérdeztem semmit, de a többiek aktívak voltak.

Végül ez lett a leghasznosabb napom a suliban. Hosszú időn át elkísértek a gondolataim ezzel kapcsolatban s most is fel-felrémlik egy-egy mondata.
Azóta úgy érzem, jobban figyelek magamra, meghallgatom a szüleimet, és átgondolom, amit mondanak. Kijelöltem az utam s következetesen haladok arra, egyszóval gondolkozom.

 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 25., szombat,
Orbán napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Mit ér?
Adás, vétel, középárfolyam

Gondolkorzó

Elisabeth Elliot
Személy vagy dolog?
Orvosi precedensek egy vita margójára

Felszín

Bálint Katalin
Közösen a kábítószer ellen
Június 26: Kábítószer-fogyasztás Elleni Küzdelem Napja

Jéger-Pete Renáta
Gyermek - akadály vagy jutalom?
„Nem akarok gyereket!"

Magasság

Nagy Dávid
Kvarkok, pillangók és szentség
A káosz néha rendet teremt

Mélység

Dobóczky László
Egészségnap a suliban
Hogy élheti meg a tanuló a hiteles prevenciót?

Nagy László
Önsegítő csoportok
Út vissza a teljes élethez

Teljesség

Kiss Gergely István
Istenre bízd a gondodat, megőrzi életed
Gondjaink súlyát egyedül viselnünk: öngyilkosság.

Nagy László
„Te azért válaszd az életet!"
Szükséges megjárni a fogságból kivezető utat!

Fodorné Ablonczy Margit
Életvédelem - ahogy azt Isten csinálja
„Az ember az a lény, aki kitalálta a gázkamrákat, de ugyanakkor az a lény is, aki emelt fővel, imával az ajkán ment a gázkamrákba."

Üzenet

Szakolczainé Gál Éva
Szemlesütve...
Érzékeny téma a homoszexualitás... Mit lehet tenni, ha valaki mégis...?

Süll Mária
Két mondat
Életből vett példák és igéből vett tanulságok

Pete Violetta
Andrea Bocelli megköszöni az életét.
Veszélyben volt az élete, amikor még meg sem született.

Áthallások

Tóth Sára
Film az élet értelméről vagy értelmetlenségéről
Egy huszonegyedik századi szegény Dzsoni?

Miklya Luzsányi Mónika
(El) Camino
Jézus elkísér minket az utunkon, amely egyszer mindenki számára keresztúttá válik

Riport

Fekete Zsuzsa
Létezik szabadulás?
Feleség, gyermekek és átlagos élet 16 év kihagyás után...

Hegedűs Márk
Szendrőlád lelke
„Miért engedheti ezt Isten?" Egy ország kérdése ez napjainkban.

Turcsik Ferenc
Life-blogger
Bejegyzések az árvíz mellől

Miklya Luzsányi Mónika
Amikor nemet mondunk az életre
Nők, akik befeküdtek a kórháznak arra az oldalára

Kitekintés

Szűgyi Zoltán
„Ami rajtad múlik, azt tedd meg!"
Mert azon az 1991-es, áprilisi gyógyító konferencián nemcsak az alkoholizálás kényszerétől szabadultam meg...

Bagdán Zsuzsanna
Megtörve, megmenthetően
Menthet életet olyasvalami, ami összetör? Kontraszt.

Dobóczky László
Egy kis okoskodás
„A mi iskolánkban nincsen drog!" - hogy lesz hatásos a prevenció?

Látogatóink száma a mai napon: 5649
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44431390

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat