2010. július
25. szám
Lokalitás helyett lojalitás
„Békesség, békesség, közel és távol"
Ézsaiás 57:19
„Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól."(Filemon 3.) Ismerősen cseng a mondat, hiszen a református istentiszteletek gyakran ezzel a mondattal veszik kezdetüket. Isten kegyelme és békessége köszönti a jelenlevőket. Milyen mély üzenete van ennek, hiszen viharos, rohanó életünket ritkán érezzük békésnek, ritkán érezzük kegyelemmel telinek. Ha jó történik velünk, azt természetesnek vesszük, ha rossz, akkor háborgunk. Pedig Isten kegyelme és békessége ott van az életünkben. Erről beszél Ézsaiás 57. fejezete is a már babiloni fogság után élőknek.
A fogság véget értével azonban nem mindenki tért haza. Voltak, akik visszatértek őseik hazájába, az Ígéret földjére, de voltak, akik nem adták fel addigi életüket és hazájuktól távol igyekeztek boldogulni továbbra is, úgynevezett diaszpórában. Ézsaiás mindkét csoportról beszél. Akik hazatértek, ők a közel lévők, az idegenben maradók a távoliak. Ez csupán földrajzi távolságot jelent és semmiképpen nem jelenti a lelki távolságot. Akik a diszpóra életet választották, azok is, ha akartak, akkor tudtak Istennel élni, tudták követni az atyák hitét, tudták gyakorolni hívő életük kegyességét. Istenhez így is és úgy is közel tudtak maradni. Lélekben a földrajzi távolságokat legyőzték, és akár több ezer kilométer távolságról is Istennel járó életet tudtak élni.
Isten követése soha nem hely kérdése, soha nem távolság kérdése, főleg ma nem, amikor a világban szinte akárhol járunk, vannak keresztyén közösségek, vannak istentiszteletek, ahol ott lehetünk, csak akarnunk kell. Ma ez az akarás hiányzik. Olyan jó látni, hogy az elszakított területekről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Délvidékről az anyaországba költözött testvérek komolyan vették hitüket, és a gyülekezetek vérkeringésébe oly sokan bekapcsolódtak, sőt felpezsdítették a kissé mozdulatlanságba dermedt közösségek életét. Mert komolyan vették Istent, otthonuktól, szülőföldüktől távol is. Mert nem a hely, hanem a szándék, az Istennel való kapcsolat megélése a fontos, mert annak következménye van, pontosan a békesség megtapasztalása. Aki rendben van Istennel, annak békessége lesz életében, mert biztos alapon, biztos támaszon állhat.
A békesség nagyon gazdag jelentéssel bír a héber nyelvben. Jelentette az egyéni élet teljes boldogságát, az egészséget, jelentett anyagi biztonságot, megelégedettséget, az embertársakkal való harmonikus kapcsolatot és a jó uralkodó alatti nyugalmat. Vagyis az élet minden területére kiterjed, a magánélet, a közélet a társadalom minden részét eléri. Mennyire érezzük ennek lehetetlenségét, mennyire távolinak tűnik! De Istennél minden lehetséges. Így lehet várni egy boldog jövendőt, így lehet készülni az örök boldogságra Isten országában. De ebből a hívők közössége már előízt kaphatnak: békére találhatnak életükben Istennel. S ahogyan Ézsaiás ezt világosan népe tudtára is adja az 57. fejezetben, nem érdemeinkért, hanem Isten kegyelméből lehetséges ez.
„Áldás, békesség!" Szól így református köszönésünk, s a válasz, amiről gyakran elfeledkezünk: Istené a dicsőség, pedig áldás és békesség is csak Istentől kapott ajándékunk lehetséges. Ezért éljünk Istenhez közel, éljünk Istennel, s akkor békességet nyerünk, akárhol legyünk ebben a széteső, zilált, kusza világban. Így kapunk békességet közel és távol.
Nagy László
Megérdemelt pihenés
Lépések a testi-lelki egyensúly felé
Pete Violetta
Keresztény színes - színes kereszténység
Hogyan szórakoznak az Úr hivatásos szolgái?
- sb -
Augusztusi hullócsillagok
A fülig vízben és a felfelé néző gyönyörködés kontrasztja - egy facebookkezdeményezés nyomán
Bálint Katalin
A nyár igazi értékei
Miért kell a nyaralást kipihenni? Hány csillag kell egy jó üdüléshez?
Szász Júlia Szende – Pete Violetta
Diák levele a nyárhoz vizsgaidőszakban
Felüdítő rímes fáradtsága két elmének
Tóth Sára
A mennyben pihenni fogunk?
Munka és pihenés közötti hasadtságra ítéltetve...?
Nagy László
Meditációs utak a mindennapi terhek elengedésére
Elérni a békességet, az áldottságot
Dobóczky László
Függetlenül szabadságon
Szabadságolni magunkat a függőségekből úgy lehet, ha tisztában vagyunk velük...
Szakolczainé Gál Éva
Amikor együtt lakoznak az atyafiak...
Családi csapatépítő tréning - hogyan legyünk együtt és nem csak egymás mellett
Rusznák Emese
Jó utat!
Van aki a föld középpontja felé indul, de vannak közelebb is felfedezetlen tájak...sokkal közelebb
Pete Violetta
Ismered a boldogsághoz vezető jelszót?
Ismered a boldogsághoz vezető jelszót?
Péter-Szarka Katalin - Szakács Gergely - Bella Péter
Kilátó
Boldogmondások mezsgyéjén bandukolva
Béres István - Korpics Márta
Úton lenni, jelen lenni
Zarándoklat: olyan út, ahol kapcsolatba kerülök
Kókai Géza
Békesség közel és távol
Lokalitás helyett lojalitás
Bagdán Zsuzsanna
Kikapcsolni a gépet
Szabadságunkat is beszippantja a képernyő
Szűgyi Zoltán
Megélhetők-e a mindennapok szabadságként?
Távolabblépve közelebb jutni önmagunkhoz
Szász Júlia Szende
Hajnali békesség Istentől
A teremtés csendje, amit felkavarunk minden reggel
Szerkesztő
„Fogd be a szád és relaxálj!”
Pál Feri atya az önfeledtségről
Miklya Luzsányi Mónika
A szegény asszony és húsleves
Egyszerű megoldások azért, hogy a vasárnap a nyugalom és ne az őrület napja legyen
Géczy Ráhel
110%-ig mindenható
„Ezen a nyáron még többet akarok Istenből!"
Szakolczainé Gál Éva
Családi játékok
Ötlettár
Kovách János
Haverok, Biblia, Ovis tea...
Azok a felejthetetlen ifjúsági táborok!
Látogatóink száma a mai napon: 5369
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57377579
Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.
Jelenleg nincsenek hozzászólások.