belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Mélység

Szakács Gergely

Napos oldal – hiányból erősség

Őszintén sérült

A romantikus vígjátékok bizonyos szempontból az unalmas filmek kategóriájába tartoznak. Ugyanazok a fordulatok, hasonló bonyodalmak, elcsépelt poénok, az elmaradhatatlan happy end-del. Azok közé a férfiak közé tartozom, akik néha megnéznek a feleségükkel egy-egy, a férfiak számára a fenti okokból unalmasnak tartott romantikus vígjátékot. Amikor a Napos oldal előzetesét megnéztem, mégis felkeltette az érdeklődésemet. Olyan fickót láttam, aki közelebb áll hozzám, mint a megszokott szerencsétlen, csetlő-botló, pipogya, de szerethető főhős vagy a kalácsformájúra gyúrt hasú, szolibarna macsó csábító. És a női főszereplő sem az idétlenül vihogó, affektáló amerikai nő vagy a minden helyzetben bombázóként tetszelgő szőke ciklon.

Pat és Tiffany nem a szokásos sablonfigurák. Pat az őt elhagyó feleségét próbálja újra megközelíteni, ami igencsak nehéz, mivel távol-tartási végzés köti Pat kezét, aki mellesleg heves dühkitörésektől szenved és bipoláris zavarral kezelik – bár a filmben csak a mániás részeket látjuk. Tiffany férjét vesztette el. Érzelmi összeomlását aktív szexuális élettel próbálja ellensúlyozni, ami az állásába kerül. Két sebzett, sérült, segítségre szoruló ember, akik ki nem állhatják a körülöttük lévő, negédes, mindig mosolygós, az őszinteségtől zavartan félrepillantó családtagokat, barátokat. A család és a barátok lenézik és sajnálják őket, mint valami kellemetlen rokont, akitől jobb lenne megszabadulni. Pat és Tiffany mindig kegyetlenül őszinte, amit a környezetük nem tolerál, de ez adja meg köztük azt a szikrát, ami elindítja őket egymás felé.

Az út hosszú egyik embertől a másikig. Pat csak azért tölt időt Tiffanyvel, hogy általa visszaszerezze feleségét. Tiffany pedig egy táncversenyen akar részt venni, amihez szüksége van egy partnerre, és Pat kapóra jön. A többit könnyű kitalálni, összejönnek, happy end. Mégsem merül ki ennyiben a film, hanem pont ebben rejlik a mélysége.

David O. Russel nem szokványos romantikus vígjátékot rendezett, ami szépen bemutatja, hogyan lehet egy kapcsolatban gyógyulni. Hogyan lehet a hiányból erősséget kovácsolni. Azért is magával ragadó a film, mert nem a romantikus filmek vágyálmait mutatja be, hanem a realitás talaján maradva beszél a kisember lehetőségeiről, amiket érdemes megragadnia.

A legtöbben hiányvezérelt életet élünk. A jól körülhatárolható, megnevezhető hiányaink vagy a felszín alatt lappangó, tudattalanul meghatározó hiányaink irányítanak. Sokan egy egész életet így élnek le, nem is tudva, mi az, ami meghatározza őket és csak kevesen vannak, akik elég időt szentelnek magukra, hogy feltárják mindazt, ami bennük zajlik.

A hiányvezérelt életet a hiányok a párválasztásnál is erősen befolyásolják. Ez a legtöbb kapcsolat tragédiája és nehézsége. Ha valaki soha nem tanult meg megbocsátani, akkor hiába várja ezt tőle a párja, örökké haragtartó lesz. Ha hiányzik a szülői gondoskodás gyermekkorunkból, hiába várjuk ezt a férjünktől/feleségünktől, mindig csalódni fogunk. Ha a hiányainkat nem ismerjük fel, nem foglalkozunk velük, akkor túlságosan meghatároznak egész életünkben.

Pat és Tiffany is hiányvezérelt életet élnek, annyi különbséggel, hogy tudják, mi a hiányuk, sebzettségük, személyes tragédiájuk, és tesznek is ellene. A napos oldal nem csupán pozitív életfelfogásról, önbecsülésről, kitartásról szól, hanem a teljes életről, amire olyan mélyen vágyunk. Teljes életről, ami nem nagy ház, autó, szép család, megtakarított milliók, külföldi nyaralás. Teljes életről, mely megküzd a nehézségekkel és kilép az árnyékból a napos oldalra. Teljes életről, melyet József Attila is megragadott: „Hiába fürösztöd önmagadban,/Csak másban moshatod meg arcodat.”

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. április 19., péntek,
Emma napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Az Úr humora és mértéke
Sok és kevés Isten kezében

Gondolkorzó

Szakács Gergely
Hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből?
Hiányosságok és lehetőségek a gyülekezeteinkben

Felszín

Jezsoviczki Noémi
Majális
Régi ismerős, régi kísértés

Szoták Orsolya
Mesterségünk címere
Honnan tudom, jó székben ülök-e?

Géczy Ráhel
Szeretetre teremtve
Utcai áldozatok és a tettestársak

Magasság

B. Tóth Klára
A mérleg nyelve
Ki mér és milyen mértékkel?

Mélység

Szakács Gergely
Napos oldal – hiányból erősség
Őszintén sérült

Teljesség

Réz-Nagy Zoltán
Hogyan lesz a mínuszból plusz?
Ha meginganak az alapok

Bella Péter, Adamek Norbert, Némethné Sz. Tóth Ildikó
Pünkösd és az elemek
Őserő

Üzenet

Pete Violetta
„Eljött érted!”
Nem lenyel, hanem megajándékoz?

Tóth Sára
Fiamnak konfirmációjára
Miért legyél keresztény? Miért legyél református?

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Hogyan lesz a kicsiből nagy?
Hobbitból hőssé

Hancsók Barnabás
Szuperhősök a vásznon és az életben
Benned is lapul egy!

Bradák Soma
Talán a gyepet
Nézőpontváltás

Riport

Miklya Luzsányi Mónika
„Cselekedetből vált teljessé a hit”
…fogalmam sem volt, hogy lehet így élni egy percet is

Kitekintés

Bölcsföldi András
A megköszönés kultúrája
Nagyon szépen köszönöm! Köszönöm! Kösz! Köszi! Köszike!

Látogatóink száma a mai napon: 5787
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44165832

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat