belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Székely Tamás

Öröm-függők

Korlátok és felszabadulás

Amitől függünk, az döntően meghatároz bennünket. Kihatással van a gondolkodásunkra, életprogramunkra, a tervezgetésre, talán még a pályaválasztásra is, meghatároz egy családi életet, egy párkapcsolatot, akár egy szülő-gyerek viszonyt is, attól függően, hogy mennyire mélyen férkőzik be az értékrendünk legmélyére, mennyire mondhatjuk, hogy szervezi azt.

FÜGGŐSÉGEK. Függhetünk emberektől. Lehetnek ők olyanok is, akik motiválnak, motiváltak bennünket. Egy szerető, de értelmes elvárásokat támasztó szülő, egy szigorú, de elismerésben is részesítő tanár, aki tud lelkesíteni és tud számon kérni, aki tud bánni a rábízott gyermekekkel. Egy lelkipásztor, aki mindig szeretettel, kedvességgel, biztatással és legfőképpen hitével, élete tisztaságával mutat irányt az élet sűrűjében tanácsával, szavaival, vagy csöndes imával, áldó Igével, melléállással. Jó nekik megfelelni. Példaképeinkké emelkednek. Követni akarjuk őket. Olyasmi ez, mint amit Pál apostol ír: „... amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek és értetek. És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az Igét sokféle szorongattatás között, Szentlélek örömével...". (Pál apostol első levele a Thesszalonikabeliekhez. 1. fejezet). Egy igazán jó és szeretett példakép akár Isten elé is vezethet. És az ilyen embertől lehet függeni is, akár egy egész életen át. Mint ahogy a szülőtől, aki emberi minta, aki szülői minta, aki egy életen át meghatároz, ha azonosulunk vele, ha elhatárolódunk tőle. És akkor ott vannak a fizikai valójukban elérhetetlen emberek, akik szintén meghatároznak önazonosságunkban, de életcéljainkban, másokhoz való viszonyunkban is, sportolók, zenészek, filmszínészek. Függünk tőlük. Belénk ivódnak.

FÜGGŐSÉGEK. Tárgyi függőségek is adódnak, s nem kell rögtön az előítéletekkel sújtott dolgokra gondolni. Elég, ha csak a komfortérzetünket próbára teszi egy utazás, egy nyári tábor. Rögtön kiderül, hogy csak a mi kispárnánkon nem fáj a nyakunk, hogy a víz hideg, a bogarak megcsípnek, és nem tudunk leszaladni a sarki patikába gyógyszert vásárolni, hogy az étel kevés, és nem úgy van fűszerezve, ahogy mi megszoktunk, nem akkor kelünk és fekszünk, amikor szoktunk, nem elég jó az idő, nem olyan a kilátás, mint gondoltuk, és még sorolhatnánk. Akkor ehhez hozzá lehet venni az ételekkel kapcsolatos függőségeket, ahogy én azt otthon megszoktam.

FÜGGŐSÉGEK. Vannak egészségfüggők, csak egészség legyen! Meg a többi. Nyilván a többit azért nem említjük, mert nem érezzük annyira törékenynek vagy pótolhatatlannak. Kétségtelen, ha egyszer összetörik a testünk, többé nem lesz már olyan, mint előtte volt. De nem tudjuk, mit tesz a lélekkel. Vannak emberek, akiket megnemesít a betegség. S van, hogy az egészség sem elég mindenre.

És akkor vannak azok, akik a boldogságfüggők. Egész életükben boldogok akarnak lenni. Azt lesik, mi hiányzik még hozzá. Mit kell még beszerezni. Jobb állást, kihúzott szemfogat, ami annyit fáj, egy kényelmesebb autót, nagyobb lakást, társat, családot, gyerekeket, nőjenek fel a gyerekek, fejezzék be a tanulmányokat a gyerekek, kapjanak jó állást, jó volna nyugdíjba menni, majd akkor, ha jobb volna a tévéműsor, ha lenne több idő, lehetne olvasni, kirándulni, a barátokkal többet kártyázni...

És van, aki leéli az életét, mindezek birtokában – boldogtalanul...

Aztán vannak, akik leélik az életet, sokat ezek közül nélkülözve, ámde kapnak helyette létbizonytalanságot, betegséget, feladatokat, válogatott terheket – boldogan...

Mi a titok? Számomra az, amit Pál apostol már a Kolosséban élő hívő embereknek ír. Az, hogy be lehet töltekezni Krisztussal. Úgy is fogalmazhatunk: lehet teljességgel Tőle függeni. Lehetséges, hogy egészen Ő határozzon meg. Lehet önazonosságunk meghatározója az, hogy vele betöltekezett az életünk. Ahogy Pál apostol erről ír, az élő és való realitás. Mint a vízzel megtöltött üvegpohár. Tele van vele, a falát is bepárásítja, a tetején érezhető az illata, a pohár meghatározó élménye lesz tartalma.

Milyen ember az, aki Krisztussal betöltekezik? Jobb ember, mint mások? Tisztább ember, mint mások? Boldogabb ember, mint mások? Nyugodtabb? Több öröme van?

A válaszomnak két része van. Egyrészt se nem jobb, se nem tisztább, s talán nem is boldogabb, mert lényegét tekintve attól még ember az. De amikor jönnek a nehézségek, a változások, a megpróbáltatások, csalódások, átverések, elillanó lehetőségek, nem tölti be az ilyen embert a harag, a bosszúság, a zsörtölődés, legfeljebb csak átmenetileg, aztán megbékül, megnyugszik, s újra örül, betölti lelkét a mosolygás.

Az ilyen ember ugyanis örömfüggő. Örül mindenkor. Mindenkor örül, s örömfüggése a legmeghatározóbb, mert a körülményeinél meghatározóbb számára Krisztus. Életöröm tölti be az életét, s nem múló percek csapongása. Ennek a titka pedig a stabilitás, amit Krisztusban nyer el az ember igazán.

Így fogalmaz erről a stabilitásról a zsoltáros: „Várván vártam az Urat és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet."

Túlélni, újrakezdeni, megkapni a második lehetőséget. De sokan vágynak rá! Másodszor biztosan nem szúrnám el. Ezt biztos nem. Esetleg mást.

És vannak emberek, akik nem álmodoznak ilyesmiről. Nem teszik, mert megkapták a második lehetőséget. Kijutottak a pusztulásból, a csapdából, s most élvezik az újat, a stabilitást, s ez drasztikus változás.

Az ilyen élet nem lehet újra örömtelen élet.

Az ilyen élet ugyanis örömfüggő élet. Sorsára nézve: hálás, önazonosságát nézve: Krisztussal betöltekezett, perspektíváit nézve: öröklétbe tekintő.

Ilyen emberek ezek az örömfüggők. Ilyenek a hívők.

Ez a függőség pedig valójában szabadság. Mocsárból kiszabadult, szilárd kőre állított láb, kényszerpályáról felszabadított lélek, melynek krisztusi lett már meghatározottsága.

Nem kergeti az örömöt lidérces álmok mázsás súlyú lábaival, mert ennek a meghatározottságnak, ennek az életformának velejárója az öröm.
Ez az öröm pedig továbbadott és tovább is adható öröm. Sokakat függőségbe von, miközben felszabadít, de van egy nagy különbség.

A függőségeink korlátoznak. Mint az énképünk, melyet gyermekségünktől fogva építünk, körülményeink, komfortérzetünk, függőségeink, kinek-kinek lelki alkata szerint. A Krisztusban örömfüggő embert azonban nem korlátozza függősége. Korábbi függéseinek korlátait képes olykor-olykor öröme elvesztése nélkül elengedni, s felfedezi, öröme még mindig nem múlt el.

Ezért nem múlik el az az öröm. Mert valójában felszabadít... 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. november 18., hétfő,
Jenő napja van.
Tartalom
Vezércikk

Járay Márton
„Egy embernek volt két fia...”
Elkötelezettség vagy Szabadságvágy

Felszín

Tóth Sára
Egy angol nő, aki teljes lelkéből szerette Magyarországot
Vitéz Vásony Sándorné, született Florence Ayshford Wood

Sebesi Viktória
Köztes
Múlik... ha hagyjuk

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Állat és ragaszkodás
Mire taníthatnak minket négylábú vagy szárnyas testvéreink?

Miklya Luzsányi Mónika
Már megint a kötelező...
Diákok és az előírt olvasás

Mélység

Thoma László
(El)kötelező?
A függetlenségből a teljesség felé

Miklya Luzsányi Mónika
Pán Péter szindróma
A szülői jóindulattal kikövezett úton Seholországba

Szoták Orsolya
A tékozló lány története
A szülőkre vágott ajtó ha újra nyílik

B. Tóth Klára
Anyósringató
Egy elvesztett és bepótolt gyermekkor

Teljesség

Thoma László
A megmentő keresztség
Bárka, anyaméh, szeretet

Székely Tamás
Öröm-függők
Korlátok és felszabadulás

Üzenet

Pete Violetta
Ima odaadásért
Vízisíelőből búvárrá lenni

Pete Violetta
Jószándékú láncraverés
Egyházi válaszok fel sem tett kérdésekre

Áthallások

Hancsók Barnabás
Holtomiglan… vagy csak amíg nem jön jobb?
Az a bizonyos első év

Kitekintés

Püski Rita, Hlavati Dávid
Elköteleződés – belülről
Egy pár, néhány gondolat, egy fogadalom

Laurinyecz Péter Pál
Keresztség, bérmálás és hit
Milyen Isten gyermekének lenni?

Látogatóink száma a mai napon: 994
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45769068

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat