belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

Jéger-Pete Renáta

Reggelek

A reggel csodái

Imádom a reggeleket! Sőt mi több, imádom a hajnalokat! Amikor az egész világ szépen, lassan életre kel körülöttem.
Az embereket két csoportra szokták osztani. Vannak a „baglyok” és a „rigók”. Míg a baglyok este kezdenek el igazán élni, addig a rigók ilyenkor már teljesen elpillednek. Ellenben reggel, mikor a baglyok még az igazak álmát alusszák, a rigók frissen csiripelnek.

Hát én abszolút a rigó kategóriába tartozom. Este 8 után az agyam egyszerűen csődöt mond. Viszont hajnalban – legyen az bármilyen korán is – hihetetlen dolgokra képes. Így volt ez már főiskolás és egyetemista koromban is, ezért én, a csoporttársaim nagy részével ellentétben, mindig hajnalban tanultam. És így van ez ma is. Ezért hajnalban mosogatok, hajnalban takarítok és a hazahozott plusz munkákat is mindig hajnalban csinálom meg. Ezt a cikket is épp hajnalban írom.

De nem csak azért kelek korán, mert ilyenkor vagyok teljesítőképességem csúcspontján. Hanem azért is, mert imádom a reggeleket. Legfőképp a tavaszi és nyári reggeleket szeretem, amikor odakint már világosodik, és néhány madár hangja már hajnalok-hajnalán is hallatszik. Ilyenkor a legelső dolgom felhúzni a redőnyöket és kinyitni az ablakokat, hogy a friss hajnali levegő mielőbb átjárja a ház minden zugát. A beáradó levegőben érzem a tavasz illatát, azt a párás növényillatot, amit csak ilyenkor, reggel lehet érezni. Egy-két mély lélegzetvétel ebből az életteli levegőből és azonnal életre kapok én is.

Gyorsan elvégzem az adott reggelre kitűzött feladatomat, majd köntösben, reggeli tejeskávémmal és Bibliámmal a kezemben megkeresem a ház azon szegletét, amelyet már birtokukba vettek a felkelő nap első napsugarai. A napi ige olvasása közben szinte észrevétlenül is érzékelem a természet ébredését, az egyre erősebb fényt, az egyre hangosabb és hangzatosabb madárdalokat, és az embereket, akik egyre gyakrabban haladnak el az ablak alatt a vonatra sietve. Mire elmondom a reggeli imám, a szomszéd már locsolja a virágait.

Gyors zuhanyzás, öltözés és irány a munka. A reggel egyik legszebb pillanata azonban még hátra van. A házunktól néhány kilométerre van egy felüljáró. Nem kell semmi extrára gondolni, egy sima közúti felüljáró, amely a vasúti sín felett halad át. Bal oldalán a mellette lévő település újonnan épült vagy éppen még épülőfélben lévő házai, a jobb oldalon, és előttem pedig körös-körül szántóföldek, ültetvények vannak. A távolban egy-egy erdő vagy épp a távolabbi települések házai tűnnek fel. A reggel számomra egyik legszebb pillanata az, amikor erre a felüljáróra felhajtok. A még alacsonyan fekvő nap ugyanis az egész tájat valami gyönyörűséges fénybe öltözteti. Ha épp nem jön senki mögöttem, szeretek kicsit lassítani, hogy minél tovább gyönyörködhessek a fentről elém táruló látványban, és minél inkább ki tudjam élvezni a pillanatot.

A sárga és a narancs különböző árnyalataiban tündöklik az alattam lévő táj. A szántóföldek mint gondosan elkészített folton-folt takaró terülnek el körülöttem. Úgy érzem, mintha ez a felüljáró nem is azért épült volna ide, hogy segítségével át lehessen jutni a sínek felett, hanem azért, hogy megmutassa, mennyi szépség van körülöttünk, amit lent, a földön járva, nem veszünk észre. Itt ezen az egyszerű és ugyanakkor gyönyörű helyen minden egyes alkalommal elámulok Isten tökéletes munkáján. Szinte kézzelfoghatóan érzem az Ő jelenlétét a friss levegőben, a felkelő napban, a megéledő természetben, a kockás takaróként körülöttem elterülő földekben és a zöldellő erdőkben. Isten csodálatosat alkotott. Olyan világot, amely tökéletesen működik. Amelyben megvan mindennek a helye és a rendje. Megvannak a reggelek és az esték, a nappalok és az éjszakák, az ébredés és az elalvás.
A világ tele van körülöttünk rossz dolgokkal. Ha bekapcsoljuk a TV-t, csak szörnyűségeket látunk: megverte, megölte, kirabolta, árvíz, lavina, földrengés, felkelés, háború, népirtás… De nem is kell a televízióig mennünk, hiszen magánéletünkben is hajlamosak vagyunk csak a rosszat észrevenni. Mi, magyarok különösen szeretünk panaszkodni: az egészségünk, az anyagiak, a gyermekeink, a munkahelyünk és még sorolhatnánk. Gondoljunk csak bele, ismerőseinkkel történő beszélgetéseink mekkora részét teszik ki a panaszok.

A sok baj és panaszáradat mellett észrevesszük vajon a mindennapok apró csodáit? Sokszor talán olyannyira belemerülünk az önsajnálatba és a sajnálkozásba, hogy elmegyünk a körülöttünk levő szépségek mellett, elmulasztjuk az öröm apró forrásait. Vegyük észre a világban megbúvó csodákat! Vegyük észre a reggelek vagy épp az esték csodáit! Vegyük észre magunk körül Isten tökéletesen csodás világát!


Reményik Sándor: Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon,
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezed a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? – s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. november 15., péntek,
Albert , Lipót napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szerkesztő
A keresztút állomásai
Eredjünk Jézus nyomába!

Gondolkorzó

Pete Violetta
Ébredések
Csak a múlt zenéje?

Kovách János
Így láttam az ébredést
Rendezzünk ébredést, jó?!

Felszín

Hajdúné Tóth Lívia
Korán jött a tavasz
Tavasz: metszés, szerelem, orgona

Miklya Luzsányi Mónika
Színes világ
A színek is felébrednek téli álmukból, hogy új életre öltöztessenek bennünket

Bölcsföldi András
Az első húsvét
Szemeit a két fa metszéspontjára szegezte

Miklya Luzsányi Mónika
Bibliai kertek
Az Édent a teraszomon

Magasság

Tóth Sára
„Én is láthattam itt, aki engem látott”
A látás bibliai titkai

Turcsik Ferenc
Kettős-egy
A bánya törvényei és húsvét

Mélység

Nagy László
Gyógyuló szenvedély-betegek
Az odaadás a kulcsszó, hogy eljussunk a szabadsághoz, örömhöz, élethez

Turcsik Ferenc
A helyes kérdés
A feltámadás nagy üdvtörténeti rendrakás - rendrakás az életekben

Teljesség

Nagy László
Ébredés egykor és ma
„Ébredés akkor történik, amikor letesszük a múlt szemüvegét, s a jelen valóságában válunk áttetszővé a Lélek számára."

Tatai István
Jánosi látás
Más nézőpont

Illés Dávid
Személyes találkozás
Egy megkésett tanítvány ráébredése a húsvétra

Üzenet

Fodorné Ablonczy Margit
Növekszik-e az ember hite?
Megértések, emelkedők és lejtők közepette

Szűcs Balázs
Ahogyan az elmélet életre kel...
A feltámadás csodájának különös tanítói

Jéger-Pete Renáta
Reggelek
A reggel csodái

Rusznák Emese
Ne féljetek, inkább örüljetek velem!
Naplórészletei egy megértésemnek

Áthallások

Réz-Nagy Zoltán
Cranach utolsó vacsorája – intés az egység megtartására
Ecsetnyomok beszélnek az összetartásról

Szűcs Tamara
Egyházzenei út húsvétig
Ahogyan átvezet a liturgia böjtből nagypéntekbe, majd a feltámadás csodájába

Riport

Petri Nóra
Elég neked az én kegyelmem!
„A spiritusz helyét csak a Spiritus Sanctus töltheti be!”

Kitekintés

Nagy Dávid
A piros és a kék pirula dilemmája

Kell a valóság? Akkor is ha az álom szebb?

Dobóczky László
Az eszmém élete apu testében
Esetenként az ember esze saját maga ellen dolgozik

Szerkesztő
Kiál(lí)tás az ébredésért
„Elődbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot, te azért válaszd az életet!"

Látogatóink száma a mai napon: 5698
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45756058

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat