belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

Szikszai Szabolcs

Gyülekezetek és bennük mi

Zárt és nyitott, integratív és profil – te hova jársz?

Fájdalmas leírnom, de már beláttam, sőt, azt hiszem, meg is értettem az okát, hogy a gyülekezeteink miért zártak, zárkózottak. Nem is akarok erre időt szánni, azt hiszem, aki eltöltött egy évnél többet aktívan egy református gyülekezetben, tudja, miről beszélek. A lehető legelképzelhetetlenebb szituációkban derül ki, hogy vannak olyan kimondatlan kötöttségek és alap-elképzelések, amelyek látszólag vitathatatlanok. Megértettem, hogy ez nem egyház-specifikusság, és nem csak a mi egyházunkra jellemző. Minden közösség megfogalmaz az intézményesülés felé vezető úton olyan szabályokat, amelyeket a következő generációk már nem értenek, mégis ragaszkodnak hozzájuk. Ezeknek a szabályoknak a vitatása nehéz feladat, és tudatosításuk, illetve elévülésük esetén leépítésük hosszú folyamat eredménye. Megértettem, hogy eközben új szabályokat fogalmazunk meg, amelyek valószínűleg sokat lendítik előre a közösségünket, mert a jelenhez szabottak, realitás-kompatibilisek, de idővel az általunk alkotott szabályok és formák is kőbe vésődnek. Nem ritkán közösségünk tagjainak megkövesedett szívébe. Ébredések útján a kőszív hús-szívvé válásának az eredménye az abba vésett szabályok leolvadása és újak születése. Elkötelezettség-párti vagyok abban, hogy feladatunk és kötelességünk ebben a megújulási folyamatban benne lenni, ahogyan az előttünk járók is benne voltak. Nehéz lecke volt, de megértettem, hogy a hagyományok nem az ellenségeink, hanem edzőink és trénereink a megújulásban. Próbára teszik a kitartásunkat és állandóan kritika tárgyává teszik a követeléseinket, ezzel megedzve azokat, és letisztázva.

Két gyülekezet-modellt szeretnék a sok közül kiemelni a nyitottság és a zártság összefüggésében.

Annyira zárt, hogy már nyitott

Van olyan gyülekezet-modell, amelyet nagyon merev szabályok kötnek. Tagjait a gyülekezet vezetősége vagy a lelkész szigorú megfigyelés alatt tartja. Nyomon kísérik a hozzájuk tartozók életét. Számon tartják tagjaikat. A tagok számon tartják egymást. Nagyon szoros szociális háló jellemző erre a gyülekezetre. Vannak olyan emberek, akiket egy ilyen modell megfojt. Túl szigorúnak, túl-kontrolálónak, túl erőszakosnak érzik. Mások pont ilyen gyülekezetre vágynak, bármilyen furcsa. És ettől lesz ez a gyülekezet belterjessége és zártsága ellenére is nyitott. Nem folytat missziót és nem törekszik arra, hogy tetsszen az embereknek. Nem hajtja megfelelési kényszer. Látszólag tökéletesen elvannak magukban a gyülekezet tagjai. Minden befelé irányul. Ezekre a gyülekezetekre erős szeparációs szemlélet jellemző: a hit és a világ kettőssége. Formailag és teológiailag is nagyon sokszínű társaság él ilyen modellben szerveződött gyülekezetben. Ráadásul ezek a gyülekezetek gyakran ugyanolyan nagy gyülekezetek is, mint a feltétel nélkül nyitottak. Szerintem ezeknek a gyülekezeteknek a zártsága szigorú erkölcsi látásukban és gyakorlati teológiájukban rejlik. Látszólag nehezen hozzáférhetőek. Nem igazán türelmesek a betérőkkel, és szigorú csatlakozási feltételeket szabnak. Például csak meghatározott idő elteltével válhatsz a gyülekezet tagjává. Van beavatási szertartás. Ez nagyon sokféle szertartás lehet, kezdve a keresztségtől a gyülekezet előtti bizonyságtételig. Szigorú az anyagiak terén is, talán tizedet fizető tagokból áll. A gyülekezet komoly oktatási és szociális szolgálatot végez. Erős társadalmi felelősségvállalás jellemzi. De nem missziói indíttatásból cselekszenek. Így élik meg a hitüket. Látszólagos zártsága és szigorúsága ellenére mégis képes befogadó lenni, de csak azok számára, akik hajlandóak a tagsággal együtt járó elvárásokat és kötöttségeket vállalni. Sok embernek pont ilyen típusú gyülekezetre van szüksége.

Annyira nyitott, hogy már zárt

A fenti modell azok számára elfogadhatatlan, akik képtelenek elviselni a kötöttségeket, nehezen köteleződnek el és gyanakvóan szemlélik az intézményeket, fontos számukra, hogy elfogadják őket és hagyják a saját tempójukban integrálódni. Ezek az emberek talán pont a fenti modellben élő gyülekezetből kinőve, abból kiábrándulva vagy ott sebeket kapva érkeznek a nyitott gyülekezet-modellben szervezett gyülekezetbe. Ezt a modellt a rugalmasság jellemzi és a tagjai nagyfokú önállósága. Nagy hangsúlyt is fektet tagjai személyes felelősségvállalására. Nem intézmények által végzi társadalmi misszióját, hanem a személyes bizonyságtétel útján. Míg az előző modellre a család-centrikusság a jellemző, és zömében családok alkotják, a nyitott gyülekezet-modellben azok is helyt kapnak, akik egyedülállók vagy zűrös családi héttérből érkeznek, rendezetlen családi kapcsolatokkal a háttérben, válással, talán családon belőli erőszakkal. A nyitott gyülekezet-modell otthon azoknak is, akik nem tudnak felmutatni egy a társadalom által szép családnak nevezett magánéleti teljesítményt. A társadalom által felcímkézettek otthona is. Természetesen családok is szívesen látottak, de nem ők állnak a gyülekezet profiljának középpontjában. Az egyén és az egyén kapcsolata Istennel – ez jellemzi a gyülekezet filozófiáját. Ez a modell is megtalálható a fundamentalista szemléletűtől a liberálisig mindenféle teológiájú gyülekezetekben. Nyitottsága alapvető elve a gyülekezetnek, ezért nehezen vagy egyáltalán nem tudja és nem is képes integrálni azokat, akik szigorú elveket követelnek, őket kirekesztőnek, ítélkezőnek nevezi. Nyitottsága zártsággá válik, amikor a nem annyira nyitottak felé kellene szolgálnia. Elkötelezetten evangelizáló, teológiája és az életgyakorlata a lehető legmodernebb közegre szabott. Progresszív, városi és gyorsan változó. Azok számára vonzó, akik maguk is ilyenek.

Az integratív gyülekezet

A két említett gyülekezet-modell lényegében profil-gyülekezet. Általában városokban adott az a közeg, ahol egy profil-gyülekezet létrejöhet. A kisvárosokban vagy a kistelepüléseken a gyülekezetek kénytelenek integratív modellt elsajátítani . Az integratív modell a sokféle ember befogadására alkalmas, sokrétű alkalom-hálózattal rendelkező gyülekezet. A tragédia akkor történik, amikor bár csak egy gyülekezet van a településen, de a gyülekezet nem képes integrálni a különböző beállítottságú embereket, hanem profil-gyülekezetként funkcionál. Ennek az a következménye, hogy azok, akik nem találják meg a helyüket az adott profilban, kénytelenek egy másik felekezet gyülekezetéhez csatlakozni. Az első gyülekezetek is – megítélésem szerint – integratív gyülekezetek voltak. Sokféle kulturális és vallási háttérből érkező, társadalmi helyzetét nézve is eltérő hátterű emberek alkották. Az integratív gyülekezet nem mondhatja, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást. Az integratív gyülekezet arra törekszik, hogy tagjai különbözősége ellenére is képes legyen betölteni a funkcióját. Egyszerre nyitottnak és zártnak lenni: ez nagy feladat.

Az önmagáért való gyülekezet

Sokféle modellt lehetne felsorakoztatni, talán kisebb túlzással azt is mondhatnánk, hogy ahány gyülekezet, annyi modell. Van azonban a gyülekezetnek egy nagy kísértése, ez pedig az önmagáért való lét. Főleg pásztor nélküli vagy nem megfelelően pásztorolt gyülekezetekben fedeztem fel, hogy a gyülekezet tagjai (akik általában kevesen vannak) úgy tekintenek a gyülekezetre, mint személyes érdekeik érvényesítésének terepére. Egyfajta vadászterületre. Minél kevesebb tagú a gyülekezet, annál egyszerűbb megkaparintani egy pozíciót, annál fontosabbak a tagok a gyülekezetben. Ez tényleg tragikus, hiszen az a gyülekezet, amelyik nem az emberekért él és nem Isten szava szerint, az megszűnik gyülekezetnek lenni. A gyülekezet Krisztus teste. Krisztus életét adta az Egyházért, ezt írja Pál apostol. A gyülekezetnek is ezt kell tennie a körülötte élőkért.

Egy gyülekezet lehet nyitott vagy zárt. Nagyon nyitott vagy nagyon zárt. Lehet vitázni azon, hogy hogyan lenne helyes szolgálni a világban, de az nem lehet kérdés, hogy a gyülekezet nem magán-vállalkozás. Nem érdekszövetkezet. Nem privát-birodalom. A gyülekezetnek küldetése van a világban, éspedig Isten üzenetének elkötelezett továbbadása. A gyülekezet nem lehet önmagáért való, mert akkor megszűnik gyülekezetnek lenni.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Nyitnikék
Szűrők, zárak, levélszemét

Gondolkorzó

Bölcsföldi András
Szabálytalan lelkésztípusok
Nem a lelkésztípusok szabálytalanok, hanem a róluk kialakított kép.

Felszín

Fekete Zsuzsanna
A hercegnő fejlődéstörténete
Nőideál és a párkeresés

Sebesi Viktória
Leheletnyi köd
„valahol én is, és ne itt egyedül”

Magasság

Fekete Zsuzsanna
Jövőnk hajnala
Civilizációk örökös libikókán?

Pete Violetta
Szakadt
Az állandóság hiánya

Mélység

Tóth Sára
Nyisd ki a szíved és sose félj?
Relaxáció, meditáció, szemlélődő imádság – kell-e tőle félni?

Bölcsföldiné Türk Emese
Elég-e, hogy református vagyok?
Máriák, gyertek segíteni a Mártáknak! – reakció Tóth Sára cikkére

Miklya Luzsányi Mónika
Vigyázz! Életveszély!
Kamaszok és a határfeszegetés

Miklya Luzsányi Mónika
Csak őszintén
Igen és nem kihívása

Teljesség

Székely Tamás
Nyitott vagy rá?
Lőrések és vizesárok helyett

Üzenet

Szikszai Szabolcs
Gyülekezetek és bennük mi
Zárt és nyitott, integratív és profil – te hova jársz?

Thoma László
Nyitott iskolaajtók
A református bolygóról érkeztünk

Czapp Enikő
Spektográf
Színekhez juttatni a színvakot

Áthallások

B. Tóth Klára
Az igazság ösvényein
Nyílt terek a Bibliában és a művészetben

Hancsók Barnabás
Kütyüszerelem – A nő
Meghódít a szoftvered?

Kitekintés

Gueth Péter
Az istenek szigete
Rövid történet a kellemetlen sztereotípiákról

Látogatóink száma a mai napon: 4782
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57376993

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat