belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

Tóth Sára

Fiamnak konfirmációjára

Miért legyél keresztény? Miért legyél református?

A legtöbb, amit adni tudok Neked ezen a napon, az, amire úgy érzem, tehetséget, elhívást kaptam. És ez a kifejezés ajándéka, az, hogy tudok beszélni és írni, átadni, megragadni valamit saját hit- és istentapasztalatomból. Persze, más oldalról ez eleve kudarcra van ítélve. Hiszen nagy dolgok ezek, meghaladnak minket, meghaladják az emberi szavainkat. Végső soron csak dadogunk, próbálkozunk, és töredékeket hagyunk magunk után. Az egész életem ilyen töredék, de bár lenne Számodra megtört kenyér, amiből táplálkozhatsz. 

Miért legyél keresztény? Azért, mert ez az a vallás az összes közül, amelyik a szeretet Istenét hirdeti. Azért van világ, ez a burjánzó, gyönyörű, fájdalmas sokféleség, és azért létezel Te is, mert Isten szeretete oly nagy és áradó, hogy nem akart önmaga maradni, túláradt ez a szeretet, és így felébresztett a semmiből. Ebbe az áradásba kapcsolódhatsz bele, és ez az életed értelme. Azt írja valaki Loyolai Szent Ignác nyomán, hogy „Isten teremtő szeretetének tüze ég lényed legközepén, legmélyén”, és ez az éltető és melegítő tűz ad folyamatosan erőt, energiát ahhoz, hogy élj. De igazán élj, ne csak vegetálj! Hogy ez mit jelent? Mit jelent a szeretet? Az, hogy mivel Isten saját képmására teremtett Téged, Te sem élhetsz bezárkózva önmagadban, önmagadnak. Az állóvíz elposhad, a forrás, a patak és a folyó árad és él. Talán furcsállod és nem érted a Szentháromság gondolatát. Pedig a lényege nem is olyan érthetetlen. Azt jelenti, hogy Isten már eleve nem magányos Isten. Mivel három személy, olyan, mintha Isten család vagy közösség lenne máris. A lényeg, hogy a három személy nem mozdulatlan, nem kuporog a sarokban. Mindig mozgásban van: keresi és szereti a másikat. Egyik sincs a másik nélkül. És nem is ketten vannak, mert az megint csak kizár mindenki mást. Ez a lényegek lényege. A te életed célja tehát nem az, hogy önmagadat szolgáld, bezárkózz, hanem hogy megnyisd magad Istennek és a szeretetnek. Mindenkiben, akit Isten adott vagy majd ad Neked, Őt magát, Istent szeretheted. Az életünkben a legfontosabbak az emberi kapcsolatok, és a bibliai vallás olyan vallás, amelyik ezt Istenből vezeti le. Ezért legyél keresztény! 

Miért legyél református? Huh, ez nehezebb. Mert igazából nem az a legfontosabb, hogy az legyél. A keresztényeket elválasztó különbségek jelentéktelenek az őket összekötő dolgokhoz képest. Mindig tiszteld a többi felekezetet és lelkiséget! Olyan korban élünk, amelyben a spirituálisan éhes és nyitott keresztények egyre inkább felfedezik a felekezeti határok átjárhatóságát. Sokat tanulhatunk másoktól, saját hagyományunk, saját felekezetünk gyengeségeit, hiányosságait máshonnét kiegészíthetjük. Szerintem ez a növekvő keveredés a jövő útja. Hogy mégis mit tisztelj és őrizz református örökségedben? Mindenekelőtt azt, hogy ez az örökség ajándékba adja Neked az Istennel való személyes megküzdést. Nincs intézmény, amely behajóztat Téged az üdvösségbe, az elsősorban a Te személyes ügyed az Úristennel. Persze fontos a közösség, és ha nem tartozol a Krisztus testébe, az egyházba, akkor nincs benned spirituális vérkeringés és elhalsz. Ilyen értelemben nincs üdvösség az egyházon kívül! De fantasztikus az, hogy a protestáns egyházak nem mondják, mert nem is mondhatják, hogy csak náluk, konkrétan az ő egyházukban vagy tanításukban van az igazság és az üdvösség! Az üdvösség nem intézmény kérdése. El nem múló kincsünk protestáns hagyományunkban, hogy az elismeri, az igazságot nem lehet birtokolni, mert az igazság egy személy, Jézus Krisztus, maga Isten Fia. És őt aztán semmiféle tanítóhivatal nem definiálhatja vagy birtokolhatja. Ez azt is jelenti, hogy szabad vagy! Semmiféle egyházi vagy egyéb felsőbbségnek nincsen abszolút hatalma Feletted! Ezt jól jegyezd meg! Keresd alázatosan a lelki bölcseket, és azoktól tanulj, bármelyik egyházhoz tartozzanak is, de sose hagyd, hogy dogmatikus önkényurak diktálják Neked, hogy mit és hogyan higgy! Tisztelned és őrizned kell a Rád hagyományozott lelki értékeket, de a protestantizmus a kritikus szellemet is Rád hagyományozza. A mérlegelés, vizsgálat és kritika feladatod lesz egész életedben. 

Mit jelent a kereszt? Ezt csak megpróbálom elmondani, de nem lehet. Amiket tanulsz róla, azok különböző modellek, de a valóságot, a titkot egyik sem fedi pontosan. Először is jelzi, hogy tönkrement világban élünk. Hogy miért mehetett tönkre, nem tudjuk. De azt sejtjük, hogy ez a szeretet természete miatt történhet meg. Aki szeret, az kockáztat. Isten is kockáztatott, amikor szabad lényeket teremtett. És mi úgy döntünk, ma is, nap mint nap, hogy bezárjuk magunkat a szeretet előtt. Sőt, azt, aki megnyitja magát, aki odaadja magát nekünk, aki sebezhetővé teszi magát, ezt a mi Istenünket, azt fogjuk és kinyírjuk. (Ismered a szőlőmunkások példázatát.) Ezt műveljük azzal, aki „nem kíméli” magát. Tudod, van az az ige, hogy Isten a saját fiát sem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta (Róm 8,32). Ez a bűn. És azzal folytatjuk, hogy építünk magunk köré egy áthatolhatatlan betonfalat, és abban élünk, egyedül, levegőtlenül, önmagunknak. Ez lehetetlenné teszi a szeretetet. Northrop Frye jegyezte meg, hogy ha két ego megpróbálja szeretni egymást, az olyan, mintha két billiárdgolyó próbálna meg közösülni. És már ott tartunk, hogy nem lehet a falat áttörni, csak úgy, ha ez a fülledt, bezárkózott, kucorgó önmagunk is meghal közben. Mintha szétrobbanna a billiárdgolyó.

Ez azonban még nem segítene rajtunk. Ezért lesz Isten emberré. Teljesen azonosul velünk, de aztán mindent fordítva csinál, mint ahogy mi tennénk. Hagyja magát kinyírni, nem védi magát. Hagyja, hogy a falak összeomoljanak, felrobbanjanak. És ebbe bele is hal. Emlékszel a Harry Potter-sztori legvégére? Amikor kiderül, hogy Voldemort hét gonosz lelke közül az utolsót Harrybe rejtette, akkor Harry tudja, hogy fel kell áldoznia magát, mert így halhat meg a gonosz is végleg. Mindannyiunkban ott lakik ez a valami, ez a sötétség. Talán nem is a gonosz a legjobb szó rá. Önmagad foglya vagy, és az egész börtönnek fel kell robbannia ahhoz, hogy megszabadulhass. Ha egyedül halnál meg, abba belepusztulnál tényleg. Te is, én is. De Krisztussal halunk meg, és vele együtt támadunk fel. Az ő életét élheted. Ez azt jelenti, hogy minden sötétséged, minden szomorúságod, minden szenvedésed, minden kudarcod Krisztusban a javadra fordítható. Minden kis és nagy halálból életre kelhetsz. És tudhatod, hogy akármi történik Veled, Isten szeret. Sem magasság, sem mélység nem választhat el az ő szeretetétől. 

Mi következik ebből az életedre nézve? Te okos, racionális gyerek vagy, vagy olyan okos, hogy azt is megérted: a legnagyobb dolgok messze túl vannak a logikán. Merthogy mi a tanulság ebből (nem szeretem ezt a szót) az életedre nézve? Az, hogy keresztényként úgy kell élned, mintha ez a világ nem olyan lenne, mint amilyen. Vagyis hinned kell, hogy itt van köztünk egy másik világ, más törvényekkel: az Isten országa. Ahol a vesztes is lehet győztes, a szegény is lehet gazdag és a szenvedő is örvendezhet. Ha Krisztus feltámadt, akkor ez azt jelenti, hogy pont nem akkor fogsz győzni, ha védőpajzsokkal körülveszed magad, és közben agresszíven támadsz. Nem akkor fogsz győzni, ha mindenkit letiporsz. Nem akkor fogsz győzni, ha hűtlen leszel azokhoz, akiknek hűséget fogadtál, csak azért, mert azok hátráltatnak Téged vagy nehézséget okoznak. Nem akkor leszel boldog, ha fényes karriert csinálsz. Nem akkor fogsz meggazdagodni, ha majd megszeded magad, és menőbb leszel, mint a legnagyobb házzal, luxuskerékpárral és félmilliós pedigrés kutyákkal rendelkező gödöllői. És nem akkor leszel bölcs, ha teletömted az agyad okosságokkal. Persze, azért iparkodj! Ez hozzátartozik az élethez, és a kapott tehetségeiddel el kell majd számolnod. Csak nehogy eljöjjön az a pillanat, amikor majd azt hiszed, semmire nincsen szükséged. Jézus azt mondja, hogy legyetek olyanok, mint a kisgyermek. Én is ezt mondom. És persze nem azt értem, hogy maradj végig a mama meg a papa kisfia, és sose nőj fel. Hanem őrizd meg a lelkedben a gyermeket! Vagyis maradj mindig csodálkozó, érdeklődő, változásra és növekedésre kész! Amíg itt vagy a földön, ne készülj el soha! Tudjál csendben lenni, hogy meghalld a szelíd hangot! Maradj nyitott, mindig nyitott, mert akkor megajándékozott ember leszel. 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. április 26., péntek,
Ervin napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Az Úr humora és mértéke
Sok és kevés Isten kezében

Gondolkorzó

Szakács Gergely
Hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből?
Hiányosságok és lehetőségek a gyülekezeteinkben

Felszín

Jezsoviczki Noémi
Majális
Régi ismerős, régi kísértés

Szoták Orsolya
Mesterségünk címere
Honnan tudom, jó székben ülök-e?

Géczy Ráhel
Szeretetre teremtve
Utcai áldozatok és a tettestársak

Magasság

B. Tóth Klára
A mérleg nyelve
Ki mér és milyen mértékkel?

Mélység

Szakács Gergely
Napos oldal – hiányból erősség
Őszintén sérült

Teljesség

Réz-Nagy Zoltán
Hogyan lesz a mínuszból plusz?
Ha meginganak az alapok

Bella Péter, Adamek Norbert, Némethné Sz. Tóth Ildikó
Pünkösd és az elemek
Őserő

Üzenet

Pete Violetta
„Eljött érted!”
Nem lenyel, hanem megajándékoz?

Tóth Sára
Fiamnak konfirmációjára
Miért legyél keresztény? Miért legyél református?

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Hogyan lesz a kicsiből nagy?
Hobbitból hőssé

Hancsók Barnabás
Szuperhősök a vásznon és az életben
Benned is lapul egy!

Bradák Soma
Talán a gyepet
Nézőpontváltás

Riport

Miklya Luzsányi Mónika
„Cselekedetből vált teljessé a hit”
…fogalmam sem volt, hogy lehet így élni egy percet is

Kitekintés

Bölcsföldi András
A megköszönés kultúrája
Nagyon szépen köszönöm! Köszönöm! Kösz! Köszi! Köszike!

Látogatóink száma a mai napon: 4725
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44218006

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat