belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Üzenet

B. Tóth Klára

Hímes Húsvét

Pop és antik értelmezés és ábrázolás

Megkérdeztem néhány nem keresztyén neveltetésű ismerősömet, mit jelent nekik a húsvét.A legkülönbözőbb választ adták, de egy mindegyiknél közös volt. Nem volt szó benne Krisztus feltámadásáról, de még a hús-vét értelmezéséről sem.
Van, aki a nagymamája friss fűvel borított, csokinyuszival, tojással megtöltött dobozára emlékszik vissza, amit annyi szeretettel készített az unokáknak, ebből vonja le a következtetést:
"A húsvét a mindig és folytonosan jelen lévő jóság ismételt és ünneppé varázsolt megnyilatkozása."
A másik húsvétkor a pihenést, kertészkedést emeli ki, a mindennapokból, tanulásból való kiszakadást.
A harmadik a tavaszra, az újrakezdés évszakára gondol, a lakás takarítására, a textíliák könnyedebbre, világosabbra cserélésével kívánja kifejezni a tavaszvárást, a kisunokának pedig autóforma sütit kell sütni, mert húsvétkor a vágyaknak teljesülniük kell...
"Szinte ilyenkor indul számomra az új év" –  teszi hozzá, s maga sem tudja, hogy mennyire biblikus ez a vélemény, hiszen Jézus Krisztus feltámadásával új korszak kezdődött az emberiség történetében. 

A tavaszi nagytakarítás, kertészkedés mellett ilyenkor a konyhában is nagy a sürgés-forgás: tojásfestés, hogy legyen mit adni a locsolóknak, ha még járják a lányos házakat egyáltalán, mézes sütemény készítése, előkerül a nyuszi- és bárányforma, az ételek között hangsúlyt kap a sonka, főtt tojás.
A méz édes íze miatt a szeretet kifejezője, de a Biblia szerint nem szabadott áldozati ételbe tenni, mert túlzott élvezethez vezethet. (5 Mózes 32,13)
A bárányról már nem tudják, hogyan függ össze Jézussal, csak beléjük van kódolva, hogy bárány és tojás kell a húsvéthoz. Ha nem lenne az ünnepi asztalon, hiányozna, de ezek a rejtett ismeretek megmagyarázhatatlan mélységekben őrződtek meg az emberiség tudatában. 

Egyre több helyről hallom, hogy ilyenkor is megajándékozzák a szeretteiket, és erre az üzletek, a reklámok is ösztönzik a vásárlókat. Épp ma kaptam értesítést egy kiadótól, húsvéti árengedmény: 3 db könyv vásárlásakor 40% kedvezmény...
A kereskedők Krisztus feltámadásának ünnepét remekül kihasználják a portékáik árusítására. A szokásos csokinyuszik, barik, tojások mellett a legkülönfélébb ötletekkel rukkolnak ki, pl. kapható különféle színekben pompázó nyuszibicikli, de még húsvéti nyuszibili is!
A filmiparba is betört a téma eltorzult feldolgozása: a Feltámadás című horror-thrillerben a főhős a sufniban mozaikszerűen összerakja az előre begyűjtött testrészekből Jézus Krisztust... 

A feltámadt Krisztus ábrázolása a különböző művészettörténeti korszakokban az adott ideológiai, társadalmi, esztétikai, dogmatikai szempontok szerint alakult.
A feltámadás kifejezés a görög anasztaszisz szóból származik, valakit felállítani a jelentése. Egyetlen tárgyi bizonyítéka lehetne a torinói lepel, de a tudós szindonológusok (a lepel tudományos vizsgálatait összegyűjtő és elemző szakemberek) nem tudnak egyértelműen állást foglalni a lepel hitelessége mellettvagy ellen. Persze már az ókeresztény korban megkezdődött az ereklyegyűjtés és -kereskedelem, ami a hamisítást iparággá fejlesztette.
A keresztfa megtalált és ereklyeként őrzött szilánkjaiból Rotterdami Erasmus szerint egy egész erdő kitelne... 

A keresztyénség különböző korszakaiban eltérő szimbolikus ábrázolás volt jellemző: az ókeresztény korban a katakomba-festészet még őrizte a közvetlen emlékeket, ezek az ábrázolások életszerű, gazdag részletekkel, közvetlen hangon tudósítanak a bibliai eseményekről, Jézus feltámadásáról, megjelenéséről a temetőkertben, ahol a magdalai Máriának mondja az elhíresült mondatot, amely később ikonográfiai ábrázolások hosszú sorát inspirálta:

Érintés, Ókeresztény freskó. Noli me tangere! (Ne érints engem!) Ne a testet érintse, nem akarja elhitetni vele, hogy ugyanabban a minőségben jött vissza, mint amelyben a halálba ment, és minden ott folytatódik, ahol abbahagyták, hanem az Atyával egylényegű fiút keresse, és feltámadásában lássa meg az üdvösség egyedüli útját.

 

 

Sol Invictus: mozaik, vatikáni nekropolis a Szent Péter bazilika alatt, Kr. u. III. sz.

Sol, a Napisten a Mithrasz-kultusz elterjedése miatt közkedvelt volt, perzsa zsoldosok hozták be a római hadseregbe, és mivel ő is meghaló és feltámadó isten, a korai ábrázolásokon azonosították Jézussal. Így kapott glóriát, napkorongot a feje fölé. Így lett a felkelő Nap a feltámadt Krisztus szimbóluma, a református címerünkben is szerepel. Ezért keletelték az ókori és középkori templomokat, a szentély kelet felé néz, a reggel misénél a fény fokozatosan megvilágítja a szentélyt, vagyis a fény vezet a Szentek Szentjébe, szimbolikusan Isten országába.

 

A román korban Világbíró Krisztus, vagy Uralkodó Krisztus vált általánossá.

Veleméri templom, Uralkodó Krisztus, 1200.

A kor szokásának megfelelően Krisztust mandorlában (mandula alakú dicsfényben) ábrázolta a festő, ami megegyezik a székely rovásírás "us" (ős) jelének képszerű változatával, a tejút hasadékában kelő napisten pogány ábrázolásával, amit beemeltek a kereszténységbe.
Elmaradhatatlan a trón ábrázolása, ahogy a magyar koronázási paláston szereplő Krisztusnál is látjuk, sőt olvashatjuk a feliratot: "Trón illeti meg a kormányzó és uralkodó Krisztust" A feliratok hexameterekben vannak írva. 

A gótikában a Tanító Krisztus, feltartott ujjal, Bibliával vált általánossá, a reneszánszban a Fájdalmas Krisztus motívuma került előtérbe.

A fájdalmas Krisztus, terrakotta szobor, részlet, XV. sz. Itália, kora reneszánsz
A feltámadás után Krisztus megjelenik a tanítványoknak, és megmutatja az oldalsebét. Feltehetőleg Leonardóról mintázta a szobrot, aki hosszú ideig a műhelyében dolgozott. A Budapesti Szépművészeti Múzeum a Trónoló Mária gyermekével, öt szenttel és két angyallal c. képen bizonyítottan az ő egészalakos képe látható, amely Verocchio műhelyében készült. A két arc és a testfelépítés nagyon hasonló.  

 

 

 

 Grünewald: Isenheimi oltár. Krisztus feltámadása, tempera oltártábla, 1510, német érett reneszánsz

A sebhelyekkel borított test megtisztulása a betegségből való megszabadulásra utal a feltámadáskor. Döbbenetes hatással lehetett az isenheimi ispotályban ápolt leprás betegekre Grünewald szenvedélyes megfogalmazása.
A sötét háttérből kiragyog, szinte fényből van a szörnyű fekélyektől megtisztult test, hirdetve a halálra ítélt betegeknek: Krisztusban van szabadulás.  

 

Somos Miklós: Húsvéti harangszó

A XX. századi festmény szintén a feltámadt Krisztus megjelenését ábrázolja Mária Magdalénának, fölötte a lombok közt a húsvét vasárnap templomba hívogató harangokkal.

 

Minden igaz művészet szakrális, mondta Pilinszky. Krisztus feltámadása, a húsvét ünnepének megértése a műalkotások közvetítésével mindig a kor szellemi befogadóképessége függvényében alakul, ugyanakkor az örök érvényű igazságot kell tolmácsolnia, kinek-kinek a saját nyelvén.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. november 16., szombat,
Ödön napja van.
Tartalom
Vezércikk

Bölcsföldi András
Idegesítő szeretet
Minden határon túl vagy éppen minden igényt alulmúlva

Felszín

Jakus Ágnes
„Tisztítsd meg…”
Hozzá lehet szokni a rendben tartáshoz és az elhanyagoláshoz is

Nagy Zsuzsanna
Megtartani az életet a csodának
Egy orvos álmatlan éjszakái

Erbach Viola
Életünk három legfontosabb szava
Igen vagy nem? Talán…?

Magasság

Székely Tamás
Ki hazudik nekünk a legtöbbet – talán mi magunk?
Önámítások, amelyeket legyőzhetünk

Miklya Zsolt
Túlontúl-mesék és ördögi körök
Kegyetlen mesék, kegyelmes Isten

Mélység

Bella Péter
Dimenzió-kereső
Böjt utáni önreflexió

Miklya Luzsányi Mónika
Továbbálmodott világ
A fantáziamese, füllentés, hazugság, átverés

Szakács Gergely
Az igazmondás szabaddá tesz
A Hanta boy tanulsága

Kedvek Vera
Münchausen-szindróma és társai
A törődés és a figyelem hiánya megbetegíthet

Teljesség

Koczor Tamás
A keresztyénség első halottjai
Pénzügyi (ön)gyilkosság az ősgyülekezetben?

Tóth Sára
Kereszt – a másság drámája
„Az egymással való közösség, a találkozás eleve áldozatra épül.”

Réz-Nagy Zoltán
A füstölgő mécsest kioltják?
A hit krízise nem ateizmus

Üzenet

B. Tóth Klára
Hímes Húsvét
Pop és antik értelmezés és ábrázolás

Szakács Gergely
Én védem magam
Istenismerettel és emberismerettel gyógyuló sebek

Pete Violetta
Igazság és szeretet mérlegén
Merre boruljon a protokoll?

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Változó előjelek
Egy jobb világ.Vagy: A gyűlölet? Susanne Bier Oscar-díjas filmje

Hancsók Barnabás
Köszönjük, hogy rágyújtott!
„A szó veszélyes fegyver”

Riport

Kojsza Péter
Konfliktuskezelés keresztyén módra
Megbékélés és a békéltetés tudománya

Kojsza Péter
Egy emberért is megéri!
Úgy érkezett, hogy már nem volt vesztenivalója

Kitekintés

Pete Violetta
Félreértett jelek
Kegyes hazugságtól a teljes őrületig, avagy így szeretnek a nők

Dobóczky László
Ígérem, nem halok meg
„Mardos belülről a gondolat, hogy mit csináltam rosszul…”

Látogatóink száma a mai napon: 5526
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45761929

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat