Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kicsi fecskénk

KICSI FECSKÉNK


Végre megjött a várva várt tavasz.
Az egyik napon egy fecskepár költözött az ereszünk alá.
Nem kis munkával, de otthonosan berendezkedtek.
Mondhatni nagyon békés, védett helyet találtak nálunk.
Rögtön érezhették, hogy nem vagyunk idegenek egymásnak.
Hamarosan megismertük, sőt meg is szerettük egymást!
Együtt izgultunk a fészeképítéskor, a költéskor, a fiókák etetésekor,
Együtt aggódtunk az esős időben, a forró napokon, a hétköznapi bajokon.
Együtt sírtunk és együtt örültünk. Szinte egy családdá lettünk.
Időközben, alig észrevehetően a fészek egyre szűkebbnek bizonyult.

Egy napon aztán eljött a szárnyra kelés ideje is.
Ettől kezdve felgyorsultak az események.
És megjöttek a csípős szeptemberi hajnalok.
Sorra, egyenként, egymás után menekültek el a kedves arcok,
De ő MÉGIS kitartott.
Közben egyre fagyosabbá vált körülötte a világ.
A szeretett társak már mind-mind biztonságos távolságban jártak,
De kicsi fecskénk még mindig nem gondolt az útra.
Kimondhatatlanul egyedül járt vissza rendületlenül.
Valahogy nem tudott megválni tőlünk.
Megdöbbentő volt ez a ragaszkodás.
Mintha csak dacolni akart volna mindennel és mindenkivel.
Egyszerűen nem akart tudomást venni a veszélyről, a télről.
Már komolyan aggódni kezdtünk érte, hisz puszta léte,
megélhetése került veszélybe.


Pedig mindenről tudhatott, hiszen eléggé jól értesült fecske volt.
Hallhatta, hogy itt hamarosan befagynak a vizek és
jeges szelek tépnek szét minden reményt!


Egyszerre október lett.
Kicsi fecskénk, még dacolt viharral, esővel, széllel, míg bírta
de..........egy napon többé nem jött már vissza.
Soha többé nem láttuk őt,

Szokatlan fecske volt, végsőkig kitartó.
Azóta csend van, fájdalmas csend!
Kimondhatatlanul néma, mélységesen üres lett a Fészek!

Ezután már soha senki sem fogja tudni megmondani,
hogy a természet rendje ellenére
miért kellett neki ilyen sokáig várni.

Vajon viszontláthatjuk-e még egymást?


Nyíregyháza, 2000. október 17.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 91, összesen: 457218

  • 2020. november 28., szombat

    Az esztendő jeles napjai keretet adhatnak életünknek. Ebben a rendben kitüntetett helyen van az év vége, ami mindig egyfajta belső összegzést, lezárás...
  • 2020. november 27., péntek

    Louie Giglio: Leírhatatlan – 100 tudományos kaland Isten csodálatos világegyetemében Fedezd fel a világegyetem csodáit a Teremtővel!
  • 2020. november 26., csütörtök

    Feljött immár az a csillag címmel jelent meg Tímár Sára új karácsonyi kislemeze. A Junior Príma Díjas énekessel az ünnep és a néphagyomány összefonódá...
  • 2020. november 25., szerda

    Hogyan tölthetik be missziói elhívásukat a gyülekezetek a koronavírus-járvány idején? Erre keresi a választ a felekezetközi Kovász közösség református...
  • 2020. november 24., kedd

    Szószékről hurcolták el őket, félholtra verték vagy éppen koncepciós perben hosszú évekre bebörtönözték – ilyen sors várt az 1956-os forradalom és sza...
  • 2020. november 23., hétfő

    Mennyire töltik be iskoláink a lelki küldetésüket az online oktatás során? Milyen lehetőségeik maradtak meg a lelkigondozásra? Demeter László gondolat...
  • 2020. november 23., hétfő

    Elment Szűcs Ferenc. Hitvese, gyermekei, unokái, népes rokonsága, szeretett gyülekezetei, egyeteme, pályatársai, tisztelői, barátai gyászolják.
  • 2020. november 23., hétfő

    A Magyar Református Szeretetszolgálat két országos adománygyűjtést is elindított nehéz körülmények között élő családok, gyermekek és idősek megsegítés...
  • 2020. november 20., péntek

    Nemcsak tárgyi, hanem lelki és szellemi feltételei is vannak a közvetített istentiszteleteken való részvételnek.
  • 2020. november 19., csütörtök

    Fagyos téli nap volt. A nyitott sír körül álltunk, meleg pára gőzölgött a gallérok mögül, ahogy halkan elmondtuk: „hiszem a test feltámadását.” A test...