Lelkipásztori körlevelek (2022- )

Trencsényi László lp. körlevelei,

igei erősítés, pásztorolás (2022- )

 

***

Budapest, Pestújhelyi  Református Egyházközség  91. lelkipásztori  körlevele

 

HONLAPJAINK:

Bp.Pestújhelyi Református Egyházunk honlapja

Videó Missziónk: Trencsényi  YouTube  Channel

https://www.facebook.com/laszlo.trencsenyi.54

http://www.parokia.hu/lap/egy-lelkesz-bizonysagtetele/cikk/mutat/bemutatkozas/

 

***

91. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2023. április 8.)

***

Áldás, Békesség, Istené a dicsőség!

 

***

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET!

Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak,

akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje."

(1Korinthus 1,18)

 

Az Úr Jézus Krisztus keresztje a leghatalmasabb JEL az egész földön! Kétezer éve kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában. Egyszer minden embernek szembesülnie kell a ténnyel, hogy miért is állt a Golgotán a kereszt!

Egyesek számára botrány, mások számára semmitmondó jel,

de aki veszi a bátorságot és megvizsgálja, azt nagy meglepetés fogja érni, mert rájön, hogy a Krisztus keresztje az Isten szeretetének legdrágább jele.

Isten szemében a bűneink halálosak és kárhozatosak.

A bűneinkből megszabadulni nincs más esély, csak

egyedül az Úr Jézus Krisztus értünk ontott szent vére.

Ez az egyetlen megoldás és gyógyszer, és semmi más!

 

„Az Ő sebei által gyógyultatok meg." (1 Péter 2,24)

 

Kétezer éve a Tőle kapott KEGYELMI IDŐBEN ÉLÜNK,

mivel egyedül az Ő irántunk való érthetetlen és mérhetetlen szeretete tartotta meg ezt a világot.

Aki feltekint rá, meggyógyul. (János 3,14-15)

A Nagypéntek arról beszél, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király.

 

NINCS MÁS ESÉLY AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA,

CSAK EGYEDÜL Ő.

Ezt kell hirdetnünk.

Ez az első számú feladatunk.

Ezért születtünk.

Ezért tértünk meg.

Ezért születtünk újjá.

Ezért élünk még.

Ez az Istentől rendelt KÜLDETÉSÜNK.

Rendíthetetlenül hirdetnünk kell, hogy Ő legyőzte a halált!

Boldog ember, aki oda menekül a kereszt alá, az egyetlen VÉDETT helyre.

 

„Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt,

aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk."

(Róma 8,34)

 

***

 

FÁRADT FEJEM: Szikszai Béni verse

 

Fáradt fejem keresztfádhoz hajtom,

sóvárgásom halkan elsóhajtom.

Bűneimre rácsordul a véred,

tikkadt lelkem új életre ébred.

Karjaimmal átfogom kereszted,

szívem a Te kebeleden reszket.

Fel-felröppen titkon tartott vágyam,

karjaiddal magadhoz vonsz lágyan.

Elfáradtam már a küzdelemben,

szívem kihűlt a nagy szerelemben,

mellyel vonta e világ magához,

odavágyik vérző Krisztusához.

Szeretnélek szeretni egészen,

napsugárban, milliónyi vészben,

elmerülni szerelmed árjában,

megpihenni irgalmad karjában.

 

***

Az Úr Jézus mondja:

„Én vagyok a feltámadás és az élet,  aki hisz énbennem, ha meghal is él,

és aki él,  és hisz énbennem,  az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?"

(János 11,25-26)

 

Budapest, 2023. április 8.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

************

 

Budapest, Pestújhelyi  Református Egyházközség  90. lelkipásztori  körlevele

Budapest, Pestújhely-Újpalotai  Református Egyházközség

 

***

A SZENVEDŐ, HARCOLÓ, KÜZDŐ EGYHÁZ TAGJAI VAGYUNK

( Ecclesia militans et patiens )

 

„Abban az időben Heródes király kegyetlenkedni kezdett a gyülekezet egyes tagjaival.

Jakabot, János testvérét pedig karddal kivégeztette.

Amikor látta, hogy ez tetszik a zsidóknak,

azzal folytatta, hogy elfogatta Pétert is..."

(Apostolok Cselekedetei 12, 1-3.)

 

AZ ELSŐ KERESZTYÉNEK TUDTÁK, HOGY HITÜNK MIÉRT DRÁGA KINCS.

Az Úr Jézus Krisztusba vetett hitünk mindennél drágább kincs, mivel Ő szent vére által szerezte számunkra. Tudták, hogy keresztyén hitünk különbözik minden más vallástól, mivel nem földi eredeti, hanem mennyei, egyedi, páratlan, igaz, hiteles és CSAK EZ ÜDVÖZÍT. Ezért bármikor, hűségesen vállalták a szenvedést is érte. Anyaszentegyházunk a kezdetek óta mindig támadások alatt volt és van, ezért mindig bátorító számunkra az Ige üzenete: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet." (1Timótheus 6,12)

 

Az ősellenség nagyon is tisztában van azzal, hogy a Krisztus egyháza legyőzhetetlen. (ECCLESIA CHRISTI EST INVICTA)

Ezt igazolja többek között az egyház 2000 éves történelme, és a mindhalálig hűséges MÁRTÍROK VÉRE.

Itt a földön az egyház tagjaként, az Úr Jézus Krisztus követőiként, mi is a szenvedő, harcoló, küzdő egyház tagjai vagyunk. (ECCLESIA MILITANS ET PATIENS)

Kezdetben az üldözés legfőbb OKA az volt, hogy az első keresztyének bátran hirdették az Úr Jézus Krisztus halálból való FELTÁMADÁSÁT.

Ezt szerette volna az ellenség MINDENÁRON akadályozni,

elnémítani, leállítani, megszüntetni, betiltani, kiiktatni, kiirtani, elpusztítani. Így van ez ma is.

Üdvözítő hitünk a gonosz, hitetlen világ szemében ezért veszélyes és üldözendő, mivel ez összeegyeztethetetlen, irritáló és elviselhetetlen számára.

Ezért bántja, és zaklatja válogatás nélkül minden eszközzel és módszerrel.

Ezért vagyunk folyamatosan támadás alatt, ezért gyűlölnek minket.

Ezért vagyunk sokak számára célpont, nemkívánatosak, veszélyesek, sőt üldözendők.

Erről világosan beszél Istenünk szent Igéje: „Azért haragusznak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába." (1Péter 4,4)

***

 

AZ ELSŐ KERESZTYÉNEK HŰSÉGES ÉS HITELES TANÚI VOLTAK A MEGVÁLTÓNAK.

Az első keresztyének élete és vére prédikált!

Ők igazi hívő emberek voltak. Jól ismerték élő, szent Istenüket, Megváltó Krisztusukat és életükkel is ezt igazolták.

Azért volt tartásuk, azért voltak hitelesek, mert az Úr velük volt és Lelke által erősítette őket.

Karakteres emberek voltak. Nem keveredtek más hitekkel, nem olvadtak be és nem asszimilálódtak.

Felkészültek és következetesek voltak. Tudták, hogy nemes harcban állnak, ezért nem hátráltak, nem futamodtak meg.

Példás életet éltek. Még a hitetlenek is felnéztek rájuk, mert szavahihető emberek voltak.

 

***

A hívő keresztyének, akik az Úr Jézus Krisztus választottainak vallják magukat, az apostolokhoz hasonlóan tapasztalják, hogy az Úr különös gonddal védi, figyelmezteti, és fölkészíti őket a próbatételekre, a feszültségek elhordozására, elszenvedésére és biblikus kezelésére.

 

Soha nem volt könnyű, hívő keresztyénnek lenni!

Korunkban tömegek lázadnak Isten ellen, a Szent Biblia ellen, a tiszta hit, a biblikus tanítás ellen, a Tízparancsolat, a teremtési rend, a Krisztus evangéliuma ellen.

Sokan akarják kiiktatni, törölni az Istenre való hivatkozást,- nemcsak az alkotmányból, a történelmünkből, a kultúránkból, az oktatásból, a köztudatból, hanem az emberi szívekből.

Ezen sötét akcióknak a hátterében nyilván az áll, hogy így legyünk manipulálható, tudatlan, gyökértelen, „felhomályosított", hitehagyott, HITVALLÁSTALAN, kiszolgáltatott emberek.

 

Sajnos mára már sok tekintetben, az egyházakat is elérte a világias, laza, felületes, komolytalan gondolkodás.

Isten a Szent Bibliában arról tájékoztat minket, hogy az igazán hívő embert mindig és minden körülmények között a biblikus hitkomolyság és a felelős magatartás jellemzi.

 

Ilyen például a VIGYÁZÁS, a MEGFONTOLTSÁG és a JÓZANSÁG. (1Timótheus 3,2)

„Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom." (Zsoltár 119,59)

„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen." (Efezus 5:15)

Többek között arról lehet felismerni a valódi, Krisztushoz tartozó hívő embereket, hogy számukra:

-a Szentírás, nem csupán Biblia,- hanem, a SZENT BIBLIA!

-a Megváltó, nem egyszerűen Jézus, - hanem ÚR JÉZUS KRISZTUS!

-az evangélium, nem csupán egy jó hír a sok közül, -hanem Krisztus élő, életmentő, éltető HATALMA!

-a vasárnap nem a tétlenség, vagy a szórakozás napja, -hanem az Isten tiszteletére kapott, áldott nyugalomnap!

-a Tízparancsolat, nem egy elhanyagolható, mellőzhető, ősi törvénygyűjtemény, -hanem az élő Isten örökké ÉRVÉNYES akarata!

-a hitvallás, nem csupán egy vallásos szöveg, -hanem ÉLET-HALÁL kérdés, amit minden körülmények között vállalniuk, élniük kell!

***

Tudjuk, hogy a Kísértő legjobban a hitvallásokat és a hitvallókat gyűlöli, különösen az újjászületett- megtért hívőket! Ezért figyelmeztet minket folyamatosan Isten Igéje:

„Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!" (1Thesszalonika 5:21)

Isten választottjai a próbatételekben, a kísértésekben sem zúgolódnak, nem elégedetlenkednek, mert tudják, hogy Isten gondoskodó szeretettel vigyáz rájuk.

Ő jól ismeri a ránk váró nehézségeket, viharokat, melyeket ki kell állnunk, a harcokat, amelyeket meg kell harcolnunk.

Nem menekülhetünk ki a világból, hisz itt van dolgunk, mert az Ő küldetésében járunk, ami a lehető legnehezebb, de a legnemesebb feladat is egyben.

Megváltónk nélkül mi is kiszolgáltatottak lennénk, de Ő tökéletes védelmet biztosít számunkra! Boldog ember az, aki Megváltójára tekintve éli életét, mert a jutalom, amit az Úr ígér, mindennél nagyobb, állandó és örökké tart!

 

Budapest, 2023. január 29.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

89. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2023. január 1.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

 

***

Istenünk szeretetével teljes

áldott, békés új évet kívánunk

minden kedves testvérünknek.

 

„Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön-örökké,

Ő vezet minket mindhalálig."

(Zsoltár 48,15)

 

***

EMLÉKEZÉS, LELKI SZÁMVETÉS

„Emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened." (5Móz 8,2)

 

Az Úr Jézus Krisztusban hívő ember lelki ápoltságához szervesen hozzátartozik a rendszeres lelki megálló, a biblikus megvilágításban való visszaemlékezés a megtett útra, az Istentől kapott idő helyes vagy helytelen felhasználására.

(A Szent Biblia az időre két kifejezést használ. A folyamatosan telő időt kronosznak nevezi. Azokat az időpontokat, időszakaszokat, alkalmakat, lehetőségeket pedig, amiket Isten elkészített, kairosznak nevezi.)

Életbevágóan fontos kérdés, hogy éltünk-e és hogyan az Isten által kapott kegyelmi idő lehetőségének káiroszával, a múlt és jövendő idő kronoszába zárva?

Számunkra még megadatott az Úrtól, a visszatekintés lehetőségének kegyelmi állapota. Tegyük ezt annak feszültségében és tudatában, hogy ma még áttekinthetjük és mérlegelhetjük, hogy eddig mire kaptunk (káiroszt) esélyt, lehetőséget?

Nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy egyszer majd nem lesz többé idő és időnk. Amíg még viszont itt vagyunk, ebben a kegyelmi állapotban, pengeéles élethelyzetben és a legnagyobb felelősséggel felruházva élünk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy halaszthatatlanul sürgős küldetésben járunk.

Ez nem más, mint:

Élni Istennek szentelt életet,

munkálkodni Isten országának előmenetelén,

szolgálni Isten dicsőségét

és embertársaink javát.

 

Az ó és újév metszéspontjában válaszolnunk kell arra, hogy milyen volt az elmúlt év?

Mindenekelőtt a biblikus válasz az, hogy ez is a kegyelem éve volt. Az Úr ebben az esztendőben is kegyelmesen és szeretettel hordozott minket.  A hívő ember számára sorsdöntő kérdés az, hogy miként használtuk fel az Istentől számunkra kirendelt káiroszt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a soha vissza nem térő lehetőségek és alkalmak éve volt.

 

A legfőbb kérdés mégis az, hogy kedves volt-e életünk az Úrnak?

Milyen véleménye van az Úrnak eddigi életünkről, igyekezetünkről, hozzáállásunkról, viselkedésünkről?  Ilyenkor az Isten igéjének fényében eszünkbe jutnak örömeink, fájdalmaink, tetteink, mulasztásaink, eredményeink, kudarcaink, stb.

 

Minek az ideje volt?

Lehet, hogy a csalódásoknak, a megkeseredésnek, megszomorodásnak, a lemondásnak, a rezignáltságnak?

Vagy az örömöknek, a lelki erősödésnek, a nemes harc harcolásának, a helytállásnak, a hűségnek, a kitartásnak?

 

Milyenné lettem?

Lehet, hogy nem csupán idősebb, hanem szomorúbb, csalódottabb, fáradtabb, betegebb, megtörtebb, magányosabb, árvább?

Esetleg lelkileg frissebb, erősebb, stabilabb, összeszedettebb, türelmesebb, felkészültebb, alaposabb, bölcsebb, komolyabb?

 

Miben gyarapodtunk?

Ahhoz nem fér kétség, hogy mindannyian gyarapodtunk gondokban, ősz hajszálakban, ráncokban, fájdalmakban, lehet, hogy többfajta betegségben, műtétek számában. Esetleg csalódásokban, ütésekben, sebekben, megaláztatásokban, stb. A nagy kérdés mégis az, hogyan hordozzuk a kellemetlenségeket, hogy tűrjük, viseljük el, hogyan dolgozzuk fel, hogyan szenvedjük el, vagy ha kell, hogyan élünk együtt ezekkel?

 

A hitünk szempontjából mégis a legérzékenyebb és legégetőbb kérdés az, hogy gyarapodtunk-e hitben, szeretetben, ismeretben, istenfélelemben, bölcsességben, kegyelemben, emberségben, tisztességben, szolgálatban, odafigyelésben, segítőkészségben, de legfőképpen hűséges és odaadó Krisztus-követésben.

Megvolt-e hitéletünknek a kellő lendülete, frissessége, üdesége, elevensége, átütő ereje?

Volt-e mennyei értelme, eredménye, áldása a hitben való helytállásunknak?

 

MINDEHHEZ A LEGFAJSÚLYOSABB BIBLIKUS KÉRDÉSEKRE KELL VÁLASZOLNUNK:

• Megbántuk-e naponta bűneinket az Úrnak, hogy azok eltöröltessenek

és megtapasztaltuk-e, hogy eljött a felüdülés ideje az Úr színétől?         (Ap Csel 3,19)

• Elmondhatjuk-e már hálaadással, hogy

„...többé nem én élek, hanem Krisztus él bennem"!?(Gal 2,20)

• Boldogan tapasztaljuk-e már a mennyei védettséget, rejtettséget, miszerint:

„...életetek el van rejtve Krisztussal együtt Istenben!?(Kol 3,3)

• Megtagadtuk-e már végleg a hitetlenséget és a világi kívánságokat és

törekszünk-e már józanul, igazságosan és kegyesen élni a világban?           (Tit 2,12)

• Épülhettünk-e Krisztusban és gyarapodhattunk-e a hálaadásban?          (Kol 2,7)

• Épülhettünk-e szentséges hitünkben?      (Júd 1,20)

• Erősödtünk-e hit által?            (Kol 2,7)  • Erősödtünk-e Isten dicsőségére?           (Kol 1,11)

• Erősödtünk-e az Ő Lelke által a belső emberben?           (Ef 3,16)

• Erősödtünk-e az Úrban és az Ő hatalmas erejében?        (Ef 6,10)

• Megtanultunk-e szentségben és tisztaságban élni?           (1Thessz 4,4)

• Növekedtünk-e Isten ismeretében?        (Kol 1,10)

• Növekedtünk-e a kegyelemben, az Úr Jézus Krisztus megismerésében?         (2Pét 3,18)

• Látható-e már hitéletünkben az igaz emberség, az állhatatosság, a kegyesség, a testvérszeretet?   ( 2Péter 1,5-7)

• Tudunk-e már példát mutatni a híveknek beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben, tisztaságban?  (1Tim 4,12)

 

Bocsássa meg az Úr, ha nem haladtunk előre a keskeny úton, ha lelkiekben, szentséges hitünkben megrekedtünk, ha a fentieknek híjával vagyunk, vagy ami még rosszabb,- bukásra állunk bármelyikből is.

 

Bocsássa meg az Úr, ha nem fejlődött, ha nem erősödött az ima és igeéletünk, ha mi is megelégedtünk a langyos, színtelen, fajsúlytalan állapottal, egy szimpla sekélyes és felszínes vallásos középszerűséggel.

 

Adja meg az Úr, hogy Szentlelke által megújúljon, felfrissüljön, megpezsdüljön végre a hitéletünk, hogy ezután mindig és minden körülmények között lehessünk alkalmas és hasznos eszközök Megváltónk szent kezében.

Engedjük, sőt kérjük, hogy formáljon minket Szentlelke és Igéje által akarata szerint, hogy mindig boldogan állhassunk rendelkezésére, hogy mindig nyitottak maradjunk a megjobbulásra, az engedelmességre, a szolgálatkészségre, hogy ne hozzunk szégyent szent nevére, hanem élhessünk Istennek szentelt életet, szolgálva Istenünk nagy nevének dicsőségét és embertársaink javát.

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

 

„Mint Istennek szent és kedves választottai, öltsétek

magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget

és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg

egymásnak, ahogy az Úr is megbocsátott nektek."

(Kolossé 3,12-13)

***

SOLI DEO GLORIA

 

***

88. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. december 18.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

 

Istenünk szeretetével teljes

ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPET

kívánunk minden testvérünknek!

„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat."

(Lukács 2, 14)

***

Az Úr Jézus Krisztus testetöltése a legnagyobb ajándék a világ számára.

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsősé-gét,

telve kegyelemmel és igazsággal." (János ev. 1,14)

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztus áldott bizonyságtétele önmagáról:

„Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." (János ev. 10,10)

Az Atya elküldte egyszülött Fiát, hogy megváltson minket a bűntől, kárhozattól, a törvény átkától. Ezért jött el az Úr Jézus Krisztus, Aki nélkül lehetetlen volna az üdvösség elnyerése, a bűnbocsánat, az örökélet.

 

***

A BETLEHEMI CSILLAG TITKA

„Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből." (4Mózes 24,17)

„Amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni." (Róma, 4,21)

 

A betlehemi csillagnak semmi köze nincs a bolygókhoz, a Jupiterhez vagy a Szaturnuszhoz! A Szent Biblia szerint a betlehemi csillag Istentől küldött egyedi jelenség volt.

„És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglát-ták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének." (Máté 2:9-10)

 

Manapság a „betlehemi csillag" jelenségről általában két nagy elképzelés tartja magát.

A.) Vannak, akik természeti jelenségekkel próbálják magyarázni, pl: bolygó-együttállás, nóva, üstökös.

B.) A másik nézet szerint a betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt.

 

Bolygó-együttállás teória

Azt, hogy a betlehemi csillag esetleg bolygó-együttállás lehetett, Johannes Kepler német matematikus, asztronómus felvetésére vezetik vissza. A tudós 1603-1604-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása mellett egy szupernóvát is megfigyelt az égbolton, ez utóbbiról úgy vélte, éppen a planéták konstellációja váltotta ki. Szerinte a betlehemi égen feltűnt új csillagot is ilyen jelenség okozta.

Ám ma már tudjuk, hogy ezek a bolygók akkor a legszorosabb együtt állásnál sem voltak annyira közel egymáshoz, hogy egymás fényével átfedték volna egymást. Tehát egy földi szemlélő számára is határozottan két egymástól jól elkülönült fénylő jelenség volt az akkori égbolton, nem pedig egy.

A bibliai leírás pedig határozottan egyetlen csillagról tesz említést. Az Újszövetség eredetileg görög nyelven íródott.

A Máté evangéliumában használt görög kifejezés az asztér, amely csillagot jelent, viszont a görögben van egy másik kifejezés a bolygó-együttállásra, az pedig az asztron.

Az eredeti bibliai szövegben tudatosan az „asztér", vagyis a csillag szó szerepel!

 

A szupernóva teória

A nóva új csillag, ami úgy keletkezik, hogy bizonyos csillagok életük végén felrobbannak, és kidobják magukból a bennük lévő anyagiakat. A robbanást hatalmas fényjelenség kíséri, ezt a felvillanást, amelynek lecsengése évtizedekig is eltarthat, nevezik nóvának. A megfigyelő ezt a robbanást a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja, azonban a betlehemi csillag semmiképpen nem lehetett nóva sem. Már a Krisztus előtti időkből pontos csillagászati feljegyzéseket készítettek. Ilyen nóva-jelenség Krisztus születése körül nem volt az égen.

Az üstökös teória

Vannak, akik üstökösként ábrázolják a betlehemi csillagot. De ez a lehetőség is kizárt.

Olyan üstököst kellene keresnünk, amely a nappali égbolton is szabad szemmel látható.

Biztosan tudjuk, hogy Krisztus előtt 44-ben, 17-ben és Krisztus után 66-ban jelent meg csupán szabad szemmel is látható üstökös az égen, Krisztus születése környékén nem!

Az akkori hagyományban az üstökösöket ráadásul háborúk, szerencsétlenségek okozóinak tartották. Kizárt, hogy az Úr Jézus születésére ebből következtethetett volna bárki, hiszen az a legnagyobb örömhír az emberiség számára, ahogy a bejelentést tévő Isten angyala is ezzel kezdte szózatát:

„Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus." (Lukács 2, 10-11)

 

A betlehemi csillag rendkívüli fényforrás volt!

Feltehetjük a kérdést, hogy ha nem bolygó-együttállás, nóva vagy üstökös, akkor mi lehetett a szóban forgó csillag?

Segítségünkre van, hogy a Bibliában nem az evangélium az egyetlen szövegrész, ahol szerepel a csillag szó. Megtaláljuk már a teremtéstörténetben is, amely a Nap és a Hold mellett csillagként nevez meg minden más, világító égitestet.

A Biblia tehát gyűjtőfogalomként használja ezt a kifejezést minden olyan égi jelenség-re, amely fényforrásként észlelhető a Földről. Vagyis: a betlehemi csillag nem természetes, hanem természetfeletti jelenség volt. Olyan fényjelenség, amit meghatározott időre adott Isten, és miután a napkeleti bölcseket elvezette ahhoz a helyhez, ahol az Úr Jézus Krisztus megszületett, betöltötte küldetését.

 

A betlehemi csillag páratlan módon Északról Délre mozgott az égen!

Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek először Jeruzsálembe mentek, de a királyi udvarban nem tudtak a gyermek születéséről, ezután a csillag tovább vezette őket egészen Betlehemig. Tudjuk, hogy Betlehem Jeruzsálemtől pontosan déli irányban van.

Az égitestek azonban soha nem mozognak észak-déli irányban.

A csillagok a Földről nézve keleten felkelnek, majd nyugaton lenyugszanak.

Ráadásul Betlehem Jeruzsálemtől alig tíz kilométernyi távolságra van, a bölcsek pedig valószínűleg teveháton tették meg ezt a rövid utat.

Ennyi idő alatt nem figyelhető meg egy természetes égitest elmozdulása az égen.

 

A betlehemi csillag megállt a hely fölött, ahol az Úr Jézus volt!

„Odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala." Máté 2,9

A bolygók a Föld forgása és saját pályájuk miatt folyamatosan mozognak, de mi ezt szabad szemmel alig észleljük, hisz olyan borzalmasan nagy távolságban vannak tőlünk, hogy a Földön egymástól több ezer kilométerre lévő megfigyelők is ugyanott látják őket az égen, ugyanabban az időpontban.

Hogy tudott volna így egy egészen konkrét helyhez vezetni egy óriási távolságban lévő égitest - egy bizonyos városban, a városon belül is egy bizonyos helyhez?

Az, hogy a csillag megállhatott a betlehemi istálló fölött csakis úgy volt lehetséges, hogy az égbolton nagyon alacsonyan helyezkedett el.

Mindezek alapján elég egyértelmű, hogy a betlehemi csillag nem lehetett más, mint Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség.

 

A betlehemi csillag Istentől küldött JEL

A betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt, mégpedig azzal a konkrét céllal, hogy a Messiás testet-öltésének pontos helyszínére vezesse a napkeleti bölcseket.

A bölcsek nem királyok voltak, nem tudjuk, hogy hányan voltak, nem ismerjük a nevüket.

Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek igen művelt és bölcs tudósok voltak, akik példamutató pontossággal követték az Úr utasításait.

Tudjuk, hogy Isten akaratából útra kelve, egy rendkívüli csillag által tévedhetetlenül a betlehemi istállóhoz érkeztek meg, és ott leborulva IMÁDTÁK a testetöltött Igét, az Úr Jézus Krisztust.

 

Megnyugtató volt számukra, látván Isten jelét a csillagot, hogy az Úr szereti és biztonságban vezeti őket. Tudjuk, hogy Isten soha nem hagyta el őket, hanem az elrendelt célhoz vitte őket. Számukra a csillag Isten szeretetének az egyértelmű jele volt, melynek a látványa igen nagy örömöt jelentett számukra, ahogy Betlehem felé vezette őket, de a legnagyobb örömük mégis az volt, hogy MEGTALÁLTÁK A GYERME-KET!

„És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát." ( Máté 2, 9-11)

 

***

 

A Bibliában, a betlehemi csillag rendkívüliségével párhuzamban találjuk még az Istentől rendelt tűzoszlopot is.

Amint a csillag a napkeleti bölcsek számára, korábban a zsidó nép számára a pusztai vándorlás során megjelent felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt.

„Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép előtt." (2Mózes 13,21-22)

 

„És felhőnek oszlopában vezetéd őket nappal s tűznek oszlopában éjjel, hogy megvilágosítsd nékik az utat, melyen menjenek." (Nehémiás 9,12)

 

A Szent Biblia beszámol arról, ahogy Isten vezette a pusztai vándorlás során az Ő népét. Az Isten oltalma alatt vonuló nép számára rendelt felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt.

A negyven év alatt ez a rendkívüli vezettetés állandó volt, mivel a felhőoszlop és a tűzoszlop el nem távozott tőlük.

Isten valóban az Ő gondviselő szeretetének a gyöngédségével vette körül népét, és adott meg nekik mindent, ami éppen szükséges volt.

Isten azért rendelt nekik a felhő és tűzoszlopot, mert jól tudta, hogy ez szükséges ah-hoz, hogy a nép el ne veszítse az irányt, nehogy saját feje után menve eltévedjen.

Ők soha nem tudhatták, hogy éppen mikor és merre indul tovább a felhő vagy a tűzoszlop, ezért a népnek mindig készenlétben kellett állnia a tovább indulásra, különben mind elvesztek volna a sivatagban.

Ez állandó Istenre figyelést, hitkomolyságot, szívbeli bizalmat

és feltétel nélküli engedelmeskedést követelt tőlük.

„Te, Uram, a szemük láttára megjelentél, és a te felhőd állt fölöttük, és nappal fel-hőoszlopban jársz előttük, éjjel pedig tűzoszlopban." (4Mózes 14,14)

 

A mi számunkra a felhő és a tűzoszlop helyett ma még érthetőbb, világosabb vezetést ad az Úr az Ő Igéjében.

Az Úr Jézus Krisztus azt mondja önmagáról, hogy Ő a világ világossága.

Jelenvaló Szentlelke által és áldott megvilágosító örök Igéje világossága által irányít, és tévedhetetlenül vezérel minket a helyes úton.

Ő ma is gondoskodik arról, hogy az Ő gyermekei egész életükben az Ő szent jelenlétében éljenek, Őt kövessék, és rendelkezései szerint járjanak.

 

A Szent Biblia szerint az IGAZI CSILLAG maga az Úr Jézus Krisztus, hisz Ő mondja önmagáról: „Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag." (Jelenések 22:16)

Aki az Úr Jézussal ilyen személyes kapcsolatba kerül, annak a szívét ma is betölti Isten jelenlétének csodálatos dicsőséges ragyogása és az evangélium drága örök öröme.

„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!" (Zsoltár 143,10)

„És igen biztos nálunk a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyelmez-tek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnal-csillag kél fel szívetekben." (2Péter 1:19)

Trencsényi László

református lelkipásztor

Felhasznált irodalom:

„Égi jel: de mire utal?"

Jakus Ágnes riportja, Farkas Levente református lelkipásztorral

 

 

***

Téveszmék KARÁCSONY ünnepe körül

 

„Eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége.

Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály (éjszaka) a nemzeteket,

de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad." (Ézsaiás 60,1-2)

 

Krisztus nélkül sötétség borítja a földet és éjszaka a szíveket!

Karácsony közeledtével látszik meg igazán, hogy milyen nagy lelki sötétségben, tudatlanságban és reményt vesztve él a hitetlen világ.

Úgy tűnik, hogy semmi, még a karácsony szent ünnepe sem tereli a figyelmet az Úr Jézus Krisztus személyének páratlanságára, fontosságára, megváltó művére. Legfeljebb csak a mellékesre, a hagyományokra, a babonás misztikára, hiedelmekre, (nép)szokásokra figyelnek, és azokat gyakorolják, pedig ezek eddig még senkin sem segítettek. Isten Igéje minden ilyen elterelő, elhomályosító, félrevezető dolgot a leghatározottabban megtilt és megítél. Akik ilyeneket gyakorolnak és figyelmen kívül hagyják a Szent Biblia tanítását, megsértik Isten szentségét és törvényét és magukra vonják Isten haragját!

 

Úgy tűnik, mintha a világ nem is akarna tudomást venni a valódi karácsony világrengető jelentőségéről, mintha meg sem történt volna az Úr Jézus Krisztus testetöltése, eljövetele.

A keresztyénség 2000 éves történelme során bőségesen hallottunk a karácsony ünnepének tudatosan megtévesztő átnevezéseiről. Ezek nemcsak tévedések, hanem az emberek sötétségben tartásához tartozó sötét, veszélyes, szándékos megtévesztések, súlyos torzítások.

Talán leginkább jellemző korunkra egy Hollandiában élő magyar honfitársunk beszámolója, mely szerint ott már nem is nevezik karácsonynak az ünnepet, - a más vallású bevándorlók lelki érzékenységének „tiszteletben tartása" miatt,- hanem egyszerűen csak „TÉLI ÜNNEPNEK" hívják.

 

Tanultuk, hogy a régi rómaiak vallási világában december 25, a téli napforduló, a sötétséget legyőző Mitrász napisten (Sol Invictus= legyőzhetetlen Nap) tiszteletére rendelt hivatalos ünnep volt. A korai keresztyének igyekeztek a pogány ünnepet keresztyén üzenettel ellensúlyozni, ezért Kru. 325-ben a niceai zsinaton Jézus születésének ünnepét, a karácsony napját december 25-ére rögzítették.

 

Érdemes megvizsgálni, hogy mit is jelent ma a karácsony a népek, nemzetek nyelvében:

a szláv KRACSUNY „átlépni" (napforduló) ünnep

a skandinávok által használatos JÜL, JOULU (napforduló) ünnep

az olasz NATALE, vagy francia NOËL, azaz „születés" ünnep

a német WEIHNACHTEN, azaz „szent éjszakák" ünnepe

az angol CHRISTMAS (Christ's mass), azaz „Krisztus éjféli MISÉJE" ünnepe

 

Tapasztalat szerint a karácsonyt talán a legtöbben a szeretet ünnepeként könyvelték el, de ez a szeretet nem úgy általában a mulandó emberi szeretet, hanem az Isten testet öltött SZERETETÉNEK, az Úr Jézus Krisztusnak az ünnepe!

Aki ma Betlehemben jár, az Úr Jézus születése helyén egy 14 ágú ezüst-csillagot láthat a következő felirattal:

HIC DE VIRGINE MARIA JESUS CHRISTUS NATUS EST (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától)

Mi keresztyének karácsonykor az Úr Jézus Krisztus testetöltését ünnepeljük. Ő az egyedüli igaz Isten egyetlen (inkarnációja), aki 2000 évvel ezelőtt Betlehemben született Szűz Máriától.

A Szent Biblia így tudósít erről a tényről a Filippi levél 2. fejezetében:

„Megüresítette önmagát

Szolgai formát vett fel

Emberekhez hasonlóvá lett,

Megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig."

 

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek." (Titus 2,119

 

Nekünk, keresztyéneknek következetesen hangsúlyoznunk és képviselnünk kell a karácsony igazságát, eredetiségét, valódi jelentését, szentségét, tisztaságát minden körülmények között.

Ezért újra és újra föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a karácsony:

Nem a pogány „téli napforduló" ünnepe

Nem a fenyőfa ünnepe

Nem a fény ünnepe

Nem a fényes betlehemi csillag ünnepe

Nem a csillogás, díszkivilágítások, fényfűzérek, fényfestések ünnepe

Nem az ajándékozás ünnepe

Nem a rohanás, a bevásárlás ünnepe

Nem az adventi vásári forgatag betetőződése ünnepe

Nem a család, családi vacsora ünnepe

Nem a családi szeretet és békesség ünnepe

Nem a decemberi hosszú hétvége (Wellnessezés) ünnepe

Nem MIKULÁS ünnep

Nem TÉLAPÓ ünnep

Nem JOULU PUKKI ünnep

Nem SANTA CLAUS, SINTERKLAAS, FATHER CHRISTMAS ünnep

Nem is „Jézuska" ünnep (Az Úr Jézus Krisztust, hítben élő ember soha nem becézgetheti!)

És a korszellem találékonyan ezután is sok mindent ki fog még találni, csak azért, hogy a lényegről mindenképpen elterelje a figyelmet, csak ne tudjanak az emberek az Úr Jézus Krisztus eljövetelének világmegváltó jelentőségéről. Az Úr Jézus Krisztus mondja az ilyekről:

„Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket." (Máté 13,15)

 

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mi hogyan viszonyulunk mindehhez, mit vagy kit képviselünk, milyen példát mutatunk, melyik táborba tartozunk: a hívők, vagy a kételkedők, a megtévesztettek, a hitetlenek táborába.

Bármit is mondjon a világ, bárhogyan is csűrik-csavarják, próbálják homályosítani a karácsony lényegét, mi az emberek hozzáállásától, véleményétől teljesen függetlenül egyedül Isten, élő és örök Igéjének hiszünk.

 

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Én azért születtem és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." János 18,37

 

A hitvalló keresztyének számára a karácsony Isten legnagyobb szeretetéről tanúskodik, mert tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus értünk jött a Földre, azért:

Hogy meg(ki)mentsen minket a halálos bűneinkből, a pokoltól a kárhozattól,

Hogy megbékéltessen minket, bűnös embereket a szent Istennel,

Hogy az ördög munkáit lerontsa bennünk,

Hogy valódi szabadságra megszabadítson fel minket,

Hogy világosságot gyújtson a mi sötét szívünkben,

Hogy Lelke által megerősítsen, megvígasztaljon, oltalmazzon, vezéreljen,

Hogy életünk legyen, és örök élettel ajándékozzon meg.

 

Ezért az Úr Jézus Krisztus testetöltése, eljövetele a legnagyobb öröm a világ számára!

Boldog ember az, aki Ővele éli életét, és a drága kincsünket az üdvözítő hitünket a legnagyobbra értékeli és ebben a hitben mindvégig és minden körülmények között hűségesen megmarad.

 

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

„Igaz az a beszéd és teljes elfogadásra méltó, hogy

KRISZTUS JÉZUS

azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse."

(1Timótheus 1,15)

 

***

SOLI DEO GLORIA

 

***

87. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. október 31.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

 

Reformáció  ünnepére

Luther Márton: CSAK A HIT EGYEDÜL!

„És uralkodik a Jákób házán mindörökké

és az Ő királyságának vége nem lészen." (Lukács 1, 33)

 

Drága ige ez a hívő szívnek!

Mert Krisztus nélkül az ember temérdek bősz zsarnok rabigáját nyögi.

Ezek nem királyai, hanem gyilkosai, kiktől csak szükséget és szorongattatást szenved.

Ilyen zsarnok az ördög, a test, a világ, a bűn,

- ráadásul a törvény, a halál és minden pokol.

Alattuk a szegény, megnyomorodott lélek csak

nehéz rabságban és keserves gyötrelemben élhet.

De aki e Királyt (Jézus Krisztust) erős hittel befogadja, az biztonságban van.

Nem fél se bűntől, se haláltól, se pokoltól, mert nem kétli, sőt jól tudja,

hogy az Ő Királya Úr életen, halálon, bűnön, mennyországon, - MINDENEN.

Lám ilyen nagy dolgot rejt ez az Ige: IMHOL JŐ KIRÁLYOD!

Ilyen felséges javakat hoz ez a szegény, lenézett Király.

Mindezt az ész nem látja, a természeti ember se éri föl,

- CSAK A HIT EGYEDÜL.

***

Az ige kőszálként megáll,

Megszégyenül, ki bántja;

Velünk az Úr táborba száll,

Szentlelkét ránk bocsátja.

Kincsünk, életünk,

Nőnk és gyermekünk

Mind elvehetik,

Mit ér az őnekik!

MIENK A MENNY ÖRÖKRE.

(Luther Márton)

 

 

 

***

„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus."

(1Korinthus 3,11)

A REFORMÁCIÓ ISTEN DRÁGA AJÁNDÉKA.

A reformátor őseink hitünk tisztasága érdekében az Ige tiszta hirdetéséért, és tiszta megértéséért küzdöttek.

Életüket és tanításukat szigorúan a bibliai alapelvek határozták meg és mindig határozottan küzdöttek a Katolikus Egyház bibliátlan torzulásaival, tudatos tévelygéseivel szemben. A reformátorok az egyházat gyógyítani akarták, mert az „fejében és tagjaiban" (in capite et membris) BETEG VOLT.

A reformátorok nem haboztak a Római Egyházat hamis egyháznak nevezni, mivel legnagyobb eltévelyedése és bűne az volt, hogy elszakadt a Bibliától, megfeledkezett arról, hogy a hit és egyház kérdésében egyetlen végső tekintély van: Istennek a Szent Bibliában kijelentett Igéje és akarata.

A reformáció nemcsak az igazságot védelmezte, hanem a katolicizmus tévelygéseit is leleplezte és keményen elítélte például a bibliátlan eretnek kegytárgyak bálványozását, mivel azok sokszor térdelésre, imádatra, olykor csókolgatásra indították a babonás vallásos embereket, ezt pedig a Szent Biblia határozottan BÁLVÁNYIMÁDÁSNAK tartja.

„Azok, holmi idegen tanokkal vezetgették a nyomorult népet, és bárgyúságokkal kijátszották azt. A pásztorok nagy hitványsága, a nép butasága következtében minden megtelt ártalmas tévelygéssel, hazugsággal, babonával."  „Az EVANGÉLIUMOT ELTEMETTÉK, mintegy KITÖRÖLTÉK az emberek emlékezetéből... elrendelték, hogy a szentekhez forduljanak." (Kálvin János)

 

A reformáció áldásait, a nagy lelki ébredést, Isten igéjének szabad hirdetését a Római Katolikus Egyház nem nézte jó szemmel. 1545-63-ig Zsinatot tartott Tridentben, ahol hitbeli és teológiai döntéseket hoztak és egyértelműen elvetették, sőt átokkal sújtották a reformáció Isten által adott csodálatos hittételeit. Ezen a zsinaton az evangéliumi hitet valló protestánsokat átokkal sújtották: 33 pontban kimondták az anatémát (átkot) azokra, akik az evangéliumot képviselték.  Ezzel elkezdődött az ellenreformáció, a visszakatolizálás, csellel, ravaszsággal, tűzzel-vassal.

Fontos tudni, hogy ezeket a tridenti zsinati átkokat mindmáig nem vonták vissza. Sőt, ma is ezekre a tridenti zsinati határozatokra kell esküt tenni a római katolikus bíborosoknak.

***

„Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, akik bálványokkal dicsekednek."

(Zsoltár 97,7)

A reformáció azonnal  elhatárolódott minden katolikus tévtanítástól

és RADIKÁLISAN ELTÖRÖLT minden bibliátlan gyakorlatot és dogmát.

Mindenekelőtt eltörölte a miseáldozatot, mivel katolikus felfogás szerint az áldozás Krisztus golgotai áldozatának megismétlése. Szerintük az ostya Jézus valóságos testévé, a bor Jézus valóságos vérévé változik. (transzubsztantiatio). Mindenekelőtt eltörölte a MISEÁLDOZATOT, mivel katolikus felfogás szerint az áldozás Krisztus golgotai áldozatának megismétlése. Szerintük az ostya Jézus valóságos testévé, a bor Jézus valóságos vérévé változik. (transzubsztantiatio).

 

A reformáció eltörölte azokat a katolikus szentségeket, melyekre a Biblia alapján nincs konkrét parancs: (bérmálás, fülbegyónás, egyházi „papi" rend, a szentségi házasság, utolsó kenet). A reformáció eltörölte a tisztítótűzről (purgatórium) szóló bibliátlan tanítást, a halottakért tartandó misét.

Eltörölte a tipikusan katolikus ünnepeket, köztük Szűz Máriának és az összes szenteknek ünnepeit,

a bibliátlan halottak napját, a mindenszentek ünnepét,

a negyvennapos tilalmakkal teli böjtöt, a farsangolást, a karneválozást. stb.

A reformáció eltörölte az eskütevést Szűz Máriára és a szentekre.

A REFORMÁTOROK ÁLTAL ELTÖRLÉSRE KERÜLT.

•           az ereklyék, a képek-szobrok, kegytárgyak tisztelete,

•           a szentek segítségül hívása,

•           az oltáriszentség imádás,

•           a szenteltvíz, a keresztvetés, a letérdelés,

•           a fülbegyónás, keresztcsókolgatás,

•           a búcsújárások, a rózsafűzér,

•           a Jézus testét kiábrázoló korpuszos feszület használata.

 

A reformáció eltörölte a kenetek és tömjénezők használatát.

Eltörölte a bűnbocsátó-cédulákat, a zarándoklatokat, körmeneteket,

a szentek ereklyéinek, legendáinak, hagyományainak babonasággal kevert vallásos tiszte-letét.

De a reformáció radikálisan eltörölte a cölibátust (kötelező papi nőtlenség),

a szerzetesrendeket is,  és nem utolsó sorban a pápaság főségét,

mivel soha nem fogadhatja el a pápát Krisztus földi helytartójaként.

A reformáció eltörölte a latin nyelvű liturgiát. A Bibliát lefordították nemzeti nyelvekre, hogy az igehirdetés a nép számára érthető legyen.

A református reformátorok eltávolították a templomokból az oltárokat, az oltárképeket, a szobrokat, az orgonát, a harangokat és megtiltották a liturgikus gyertyák használatát. Megszüntették a „háttal-misézés" gyakorlatát, valamint a liturgikus rendben  (responsoriumos gyakorlatot) a pap énekére a gyülekezet feleleteit.

 

***

Református templomainkat a Biblia tanításához méltó egyszerűség, áttekinthetőség és tisztaság jellemzi. Templomaink általában fehérre meszelt falúak, csak a legszükségesebbek találhatók benne: a padok, a szószék és az úrasztala.

A liturgiánkban nem a külsőség, hanem a prédikáció, Isten élő Igéjének tiszta hirdetése a meghatározó.

Reformált hitünk tanítása csak a Szentírásban foglalt kijelentéseket, mint abszolút tekintélyt fogadja el hitünk és életünk egyedüli zsinór-mértékeként, mivel az Egyház nem taníthat, és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Szent Bibliával.

 

Hittel valljuk az Isten által adott csodálatos reformátori hitigazságokat:

SOLA FIDE (Egyedül hit által!) Egyedül a Krisztusba vetett hit által, az Ő érdeméért igazul meg és üdvözül az ember és nem a Római Egyház hierarchikus „üdvintézménye" által felkínált szentségek vételével.

SOLA GRATIA (Egyedül kegyelemből!) Egyedül kegyelemből van üdvösségünk, nem pedig emberi teljesítmény, vagy érdem által!

SOLUS CHRISTUS (Egyedül Krisztus!) Egyedül Jézus Krisztus a közbenjáró, Isten és ember között és senki más!

SOLA SCRIPTURA (Egyedül a Szentírás!) Egyedül a Szentírás az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása és nem a szent hagyományok!

SOLI DEO GLORIA (Egyedül Istené a dicsőség!) A dicsőítés sem az angyalokat, sem az elhunyt szenteket, sem az egyházi méltóságokat nem illeti meg, egyedül csak Istent!

 

Hálásak vagyunk Istennek a számunkra igen becses, őseink véráldozatával, szenvedéseivel (gályarabok) védelmezett tiszta, református, bibliás hitért.

Reformátor őseink számára kimeríthetetlen erőforrást jelentett Isten Igéje, amelyért mindig küzdöttek.

Kitartóan harcolták a nemes harcot minden tévelygés ellen,

a személyes szentségért a bűn kísértése ellen,

az egyházi tisztaságért és nemzeti tisztességért, a romlottság és a hitetlenség ellen.

Tudták, hogy Isten különösen gondoskodik arról, hogy választottai a nagy megpróbáltatások alatt se maradjanak vigasztalás nélkül.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy őseink tisztán fölragyogtatták számunkra a bibliai igazságokat, és példamutató hitvalló életükkel elénk élték a dicsőséges Szentháromság Isten igaz tiszteletét.

 

Budapest, 2022.

Trencsényi László

Felhasznált irodalom:

Magyar Református Egyház hitvallási iratai:

Heidelbergi Káté, Második helvét Hitvallás

Kálvin János: A keresztyén vallás alapvonalai

Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon

Bottyán János: Hitünk hősei

 

 

 

***

86. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. szeptember 18.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

***

CSAK AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!

„Örvendezve fogtok vizet merni a szabadulás forrásából."

(Ézsaiás 12,3)

 

CSAK AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL.

Amint víz nélkül elképzelhetetlen a földön az élet, ugyanúgy a keresztyén ember élete is elképzelhetetlen a SZABADULÁS KÚTFEJE, forrása: az Úr Jézus Krisztus nélkül.

Isten drága Igéje az egyedüli olyan forrást, amelyből valóban örök élet fakad.

„Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz amelyet én adok neki örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne." (János.4,14)

*

ÖRÖMMEL AZ EGYETLEN FORRÁSNÁL.

Aki már találkozott az Úr Jézus Krisztussal és átélte a megtérés csodáját, az tudja csak, hogy milyen öröm az Úrral élni. Szomorkodhatunk-e az ÉLŐ VÍZ mellett?  Soha!

Isten Igéje ragyogóvá teszi a szívünket, a szemünket  és az arcunkat is. (Zsoltár 19,9)

„Krisztus-forrás, te áldott, drága, tiszta, keresd tovább a szomjasakat"! (Túrmezei Erzsébet)

*

MERÍTENI AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL.

Isten választottjai mind tudják, hogy Isten Igéjéből meríteni csak a szívünkkel lehet, mégpedig azzal az új szívvel, amelyet Istentől kaptunk, a régi ugyanis alkalmatlan volt erre.

Akinek nincs újjászületett élete, az bizony szomjan halhat még az Ige mellett is.

Az Úr Jézus  Krisztus mondja: "Ha valaki szomjazik jöjjön énhozzám és igyék." (János 7,37)

Boldog ember az, aki hozzá menekül!

*

CSAK HITELES FORRÁSBÓL.

Mindig szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy nem minden tiszta, ami annak látszik.

Köztudott, hogy a  szekták tisztának látszó, de hamis, mérgezett forrást kínálgatnak.

Mindig vizsgáljuk meg az Ige mérlegén, hogy mit fogadunk el, ugyanis a Szent Biblia szerint a tévtanítók előszeretettel beszélnek:

„MÁS JÉZUSRÓL,

MÁS LÉLEKRŐL,

MÁS EVANGÉLIUMRÓL"!

„Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.

Mert ha valaki odamegy hozzátok, és MÁS JÉZUST hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy MÁS LELKET fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy MÁS EVANGÉLIUMOT, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek."

(2 Korinthus 11, 3-4)

 

Isten gyermeke, mivel a Szent Biblia világosságában él, nem tűrhet el semmi hamisságot.

Legyen minden hívő ember elővigyázatos, megfontolt, és nagyon körültekintő minden tekintetben.

Isten választottja, aki már részese lett az áldott mennyei szent „vérkeringésnek" tudja, hogy ő csak az egyetlen hiteles forrásból, a „Krisztus-forrásból" meríthet, élhet, táplálkozhat. Abból az élő forrásból, melyből az örök élet áramlik szét: az újszövetség vére, mely számunkra, kegyelmet, bűnbocsánatot, örök életet, üdvösséget ad!

 

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

85. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. augusztus 21.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

 

 

***

A REFORMÁTUSOK ALKOTMÁNYA AZ INSTITUTIO!

„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus."

(1Korinthus 3,11)

 

A Magyar Református Egyház mindig is az Ige egyházának (ECCLESIA VERBI DEI) vallotta magát, alkotmányának (CONSTITUTIO) pedig, Kálvin János legfőbb művét az INSTITUTIOT tartja.

 

Az hívő református ember nagyon szereti és hűségesen követi drága Megváltóját az Úr Jézus Krisztust. Ezért nagyon szereti, és a legnagyobbra értékeli a Szentírást (SCRIPTURA SACRA) is, és tudja, hogy amit a Szent Bibliában Isten kinyilatkoztatott, - ismertté tett az emberek előtt, arról nem szabad hallgatni, azt nem szabad titokban tartani, sőt tovább kell adni, tanítani és bátran hirdetni kell, mint biblikus hitigazságot.

 

Kálvin János mondta: „A Szentírás a Szentlélek iskolája, amelyből, ahogyan semmi sem hiányzik, ami tudásra hasznos és érdemes, így semmi olyat nem is tanít, amit ne volna hasznos tudni.

Vigyáznunk kell, NEHOGY ELZÁRJUK A HÍVŐKET ATTÓL, AMIT A SZENTÍRÁSBAN RÁNK HAGYATOTT AZ ELEVE ELRENDELÉSRŐL, nehogy olyan színben tűnjünk föl, mintha rosszindulatúan meg akarnók fosztani őket Isten jóságától, vagy a Szentlelket vádolnók, hogy olyan dolgokat tesz ismertté az emberek előtt, amit legjobb volna eltitkolni".

(Kálvin János Institutio Religionis Christianae III. 21,3

 

A hívő református ember számára az Ige mindig az a verőér volt, amely az életet: a hamisítatlan lelki táplálékot szállítja az anyaszentegyházba, a Krisztus testbe.

Meg vagyunk győződve arról, hogy REFORMÁTUS KERESZTYÉN HITÜNK a Bibliából megismerhető tökéletes igazságot vallja.

A hitvalló reformátusok tudták, hogy mit jelent mindent odaadni az igaz kincsért,

az üdvözítő Krisztus hitért,

azért az örök evangéliumért,

amely a legcsodálatosabb üzenet, amit a világ valaha is hallott, és hallani fog.

 

A hitvalló gályarab magyar őseink például  úgy adtak oda mindent: vagyont, hatalmat, földi dicsőséget az Igéért, mintha egy kontinenst adtak volna oda egy csónakért, amelyen a veszélyekkel mit sem törődve végre elindulhattak egy új világ felé.

Ők mindent Istenre nézve és benne bízva cselekedtek, és immár ötszáz esztendeje tudjuk, hogy jól választottak, mert a dicsőséges Szentháromság egy igaz Isten igazolta őket!

 

Mi reformátusok nagyon hálásak vagyunk Istennek a számunkra igen becses, őseink véráldozatával, szenvedéseivel védelmezett tiszta, református, bibliás hitért.

Őseinkhez híven, akik hűen követték a reformátorok tanítását, akik az egyházat gyógyítani akarták, mert az „fejében és tagjaiban" (in capite et membris) BETEG VOLT.

A reformátorok - Luther Márton, Kálvin János, Zwingli Ulrich és a többiek - meggyőződéssel vallották, hogy reformátori erőfeszítések középpontjában a következő alapigazságok állnak:

SOLA GRATIA = Egyedül kegyelemből van üdvösségünk, nem pedig emberi teljesítmény, vagy érdem által!

SOLA FIDE =  Egyedül az Úr Jézus Krisztusba vetett HIT által, az Ő érdeméért igazul meg és üdvözül az ember!

SOLA SCRIPTURA = Egyedül a Szentírás az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása!

SOLUS CHRISTUS = Egyedül az Úr Jézus Krisztus a közbenjáró, Isten és ember között és senki más!

SOLI DEO GLORIA = Egyedül Istené a dicsőség! Ez az elv nemet mond a szentek tiszteletére és minden egyházi és világi emberimádatra.

 

Reformátor őseink számára kimeríthetetlen erőforrást jelentett Isten Igéje, amelyért mindig küzdöttek.

Kitartóan harcolták a nemes harcot minden tévelygés ellen, a személyes szentségért a bűn kísértése ellen, az egyházi tisztaságért és nemzeti tisztességért, a romlottság és a hitetlenség ellen.

Harcaikban tudták a Lélek fegyverzetét felölteni és a végsőkig küzdeni, mert ismerték az Igét:

„Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben." (Efezus 6,11)

 

Tudták magukra vállalni az Úr Jézus igáját és a keresztet hordozni!

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Vegyétek föl magatokra az én igámat." (Máté 11,29)

„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét mindennap, és kövessen engem!" (Lukács 9,23)

 

Tudták, hogy Isten különösen gondoskodik arról, hogy választottai a nagy megpróbáltatások alatt vigasztalás nélkül ne maradjanak. Meg voltak győződve, hogy Isten soha nem hagyja el őket, és az egyház hajója minden viharban megtartatik. Ezért hittel vallották: FLUCTUAT SED NON MERGITUR:  Dobálják bár a hullámok, de el nem süllyed!

 

Hálásak vagyunk Istennek, hogy őseink tisztán fölragyogtatták számunkra a bibliai igazságokat, és példamutató hitvalló életükkel elénk élték a dicsőséges Szentháromság Isten igaz tiszteletét.

 

Református Egyházunk tehát nem hiába tartja alkotmányának Kálvin János legfőbb művét az INSTITUTIOT, hisz Ő maga fogalmaz így az Institutio előszavában:

„Isten az Ő országa terjesztésére s a közérdek szolgálatára szólította el szívemet, lelkiismeretem is egészen nyugodt... SEMMI EGYÉB CÉLOM NINCS, mint hogy az egyháznak használjak a kegyesség tiszta tudományának biztosításában."

Ez legyen a mi célunk is, hisz kötelez minket a református őseink szép és tömör hitvallása, mely így hangzik.

Református magyar vagyok.

Amíg élek, az maradok.

Megígérem, megfogadom,

hogy hitemet holtig vallom! Ámen.

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

84. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. augusztus 7.)

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG, ISTENÉ A DICSŐSÉG!

Mi reformátusok mindig is az Ige Egyházának vallottuk magunkat, mivel számunkra semmi sem fontosabb, mint Megváltónknak, az Úr Jézus Krisztusnak megismerése, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a legalapvetőbb és legfontosabb „lelki táplálék" rendelkezésünkre álljon.  Minden hívő ember életének értelme és célja:

„Élni Isten nagy nevének dicsőségére, embertársaink javára és munkálkodni Isten országának előmenetelén"!

 

Az alábbiak a legfontosabb tudnivalók  az Úr Jézus Krisztusba vetett üdvözítő hitünkről.

 

AMIT MINDEN KERESZTYÉN EMBERNEK TUDNIA KELL

Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!

Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz!

***

Minden igazán hívő keresztyén vallja, hogy "SOLUS CHRISTUS",

mert tudja, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztus az élő ÚRA,

drága MEGVÁLTÓJA, egyedüli KÖZBENJÁRÓJA,

legfőbb BIZALMASA, egyetlen LELKIGONDOZÓJA,

áldott VÍGASZTALÓJA, hűséges GONDVISELŐJE,

őríző PÁSZTORA, halálon is győztes KIRÁLYA!

***

A hívő ember mivel nagyon szereti Megváltóját az Úr Jézus Krisztust, ezért legjobban arról szeret hallani, ami Vele kapcsolatos. „A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt." (2Péter 1,5)

 

Minden református hívő keresztyén embernek legyen:

Szent Biblia
Hittankönyv, énekeskönyv, imádságoskönyv
Hitvallásos irodalom, hitismereti-hitvédelmi irodalom
Bibliai szótár és kommentár

***

Minden hívő keresztyénnek kötelező tudni:

János evangéliuma 3,16

Az Úr Jézustól megtanult imádság (Máté 6,9-13)

Apostoli Hitvallás
Tízparancsolat (2Mózes 20,2-17)
A törvény summája (Máté 22,18-20)
Az aranyszabály (Máté 7,12)

***

CSAK AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!

„Örvendezve fogtok vizet merni a szabadulás forrásából." (Ézsaiás 12,3)

 

Amint víz nélkül elképzelhetetlen a földön az élet, ugyanúgy a keresztyén ember élete is elképzelhetetlen a SZABADULÁS KÚTFEJE, forrása: az Úr Jézus Krisztus nélkül.

Isten drága Igéje az egyedüli olyan forrást, amelyből valóban örök élet fakad.

„Valaki pedig abból a vízből iszik amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz amelyet én adok neki örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne." (János.4,14)

 

 

ÖRÖMMEL AZ EGYETLEN FORRÁSNÁL.

Aki már találkozott az Úr Jézus Krisztussal és átélte a megtérés csodáját, az tudja csak, hogy milyen öröm az Úrral élni. Szomorkodhatunk-e az ÉLŐ VÍZ mellett?

Soha!

Isten Igéje ragyogóvá teszi a szívünket, a szemünket és az arcunkat is. (Zsoltár 19,9)

„Krisztus-forrás, te áldott, drága, tiszta, keresd tovább a szomjasakat." (Túrmezei Erzsébet)

 

 

MERÍTENI AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL.

Isten választottjai mind tudják, hogy Isten Igéjéből meríteni csak a szívünkkel lehet. Mégpedig azzal az új szívvel, amelyet Istentől kaptunk, a régi ugyanis alkalmatlan volt erre.

Akinek nincs újjászületett élete, az bizony szomjan halhat még az Ige mellett is.

Az Úr Jézus  mondja: "Ha valaki szomjazik jöjjön énhozzám és igyék." (János 7,37)

Boldog ember az, aki hozzá menekül!

 

 

CSAK HITELES FORRÁSBÓL

Mindig szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy nem minden tiszta, ami annak látszik.

A szekták ma is tisztának látszó, de mérgezett forrást kínálgatnak, ezért mindig vizsgáljuk meg az Ige mérlegén, hogy mit fogadunk el, ugyanis a szent Biblia szerint a tévtanítók beszélnek: „más Jézusról, más lélekről, más evangéliumról!

„Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. Mert ha valaki odamegy hozzátok, és MÁS JÉZUST hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy MÁS LELKET fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy MÁS EVANGÉLIUMOT, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek." (2 Korinthus 11, 3-4)

 

Isten gyermekeinek nem szabad eltűrniük semmi hamisságot, mivel a Szent Biblia világosságában élnek, ezért legyenek mindig elővigyázatosak, megfontoltak, és nagyon körültekintőek minden tekintetben.

 

Isten választottja, aki már részese lett az áldott, mennyei, szent „vérkeringésnek" tudja, hogy ő csak az egyetlen hiteles forrásból, a „Krisztus-forrásból" meríthet, élhet, táplálkozhat. Abból az élő forrásból, melyből az örök élet áramlik szét: az újszövetség vére, mely számunkra, kegyelmet, bűnbocsánatot, örök életet, üdvösséget ad!

 

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

 

83. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. július 3.)

***

 

A MEGTÉRÉS sorsdöntő kérdés, mert örökélet- örökhalál kérdés

 

 

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Betelt az idő, és elközelített az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." (Márk evangéliuma 1,15)

Az Úr Jézus Krisztus arra figyelmeztet, hogy nincs a földön sürgősebb feladat, mint a MEGTÉRÉS, az Istennel való kapcsolat rendezése, mert senki sem tudhatja, hogy mikor és hogyan fejezi be földi pályáját.

Ha hirtelen, meglepetésszerűen jön a vég, már nincs idő imádkozni, felkészülni az Isten elé való állásra. Akkor már minden végérvényesen és mindörökre LEZÁRATOTT!

A Szent Biblia szerint nincs nagyobb baj, mint ha valakit felkészületlenül, hitetlenül (Krisztus nélkül) ér a halál pillanata, mert nincs más hátra mint: „Az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket." (Zsidók 10,27)

 

Napjainkban a sok tragikus hírek hallatán bizony nagy kérdést feszeget az, aki felteszi a kérdést, hogy: MIÉRT? Miért ilyen fiatalon? Miért ilyen váratlanul?

Talán a tragikus hirtelenséggel elhunytak bűnösebbek voltak másoknál?

Nem! Ez rossz következtetés.

Az, hogy ki meddig él itt a földön, az nem a bűnösség függvénye, hanem a KEGYELEMÉ!

Az Úr Jézus Krisztus válasza ez: „Ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el."

Ezzel azt is mondja, hogy ha meg nem tértek, BIZTOSAN ELVESZTEK.

De ha megtértek, GARANTÁLTAN NEM VESZTEK EL.

Egy biztos, hogy nekünk még van lehetőségünk megmenekülni, mert Istenünk nagy kegyelméből ma még élünk!

Még komolyan vehetjük Isten figyelmeztetését.

Nem tudhatjuk, hogy meddig vagyunk még itt a földön, de azt biztosan tudjuk, hogy egyszer számot kell adnunk életünk felől! Ezért nincs sürgősebb feladat a megtérésnél!

 

MEGTÉRT- E MÁR AZ ÉLETED?

Az Úr Jézus hívó szavára, tudtál-e IGENT mondani?

Tudtál e lélekben 180 fokos fordulatot megtenni?

Tudtál-e Isten felé mozdulni, lépéseket tenni?

Vállaltad-e az Úr Jézust követését a keskeny úton?

Szereted-e és követed-e Őt?

Ez SORSDÖNTŐ kérdés.

 

Vannak, akik e kérdésre kitérő választ adnak, mert - ahogy a költészet nyelvén  Babits mondja- bizonytalanok a válaszadásban.

„Strucc-mód  fúr a percek vak fövenye alá balga fejünk, -

s így ér a félig-kész halál, s akkor mivé leszünk mi?"

Sokan vannak, akik csak nemmel tudnak felelni, mert soha nem is akartak megtérni.

Akiknek semmi közük sincs Istenhez.

Akik csak embereket követnek.

Akik csak emberekben bíznak, reménykednek.

Akik csak az emberire, a földire építik életüket.

Embertől viszont nem kaphatnak, se lelki békét, se nyugalmat, se megoldást.

Ezért menthetetlenül csalódni fognak. Ez az ELVESZETT állapot.

Miért?

Azért mert ÉLETÜK LEGFONTOSABB DÖNTÉSÉT elhanyagolták, elodázták, csak marginális kérdéssé degradálták, semmibe vették, vagy egyszerűen visszautasították.

Tudatosan szembeszegültek Istennel és megátalkodott módon életükből kizárják Őt.

Tapasztalat szerint sokan vannak olyanok, akik kényelmesen érzik magukat hitetlenségükben, a megszokott bűneikben, ezért úgy gondolják, hogy nekik egyáltalán nincs szükségük Istenre, kegyelemre, bűnbocsánatra megtérésre! Vallják, hogy nekik ne parancsoljon se Isten, se ember.

Mivel Isten törvényéről, a Bibliáról hallani sem akarnak, ezért egyáltalán nem foglalkoznak a bűneikkel sem, viszont rutinszerűen napról napra szaporítják azokat.

 

Számukra kevés volt egy élet arra, hogy őszintén szembenézzenek a bibliai igazságokkal és így elmulasztották életük legnagyobb és legáldottabb lehetőségét.

Aki az Úr Jézus Krisztust nem veszi komolyan és nem tiszteli, aki Őt félvállról veszi, aki a hit drága ajándékát nem értékeli, nem becsüli, az MENTHETETLEN.

A hitetlenség a legtragikusabb FELELŐTLENSÉG!

 

Nem tudhatjuk, hogy mennyi időt kapunk még az Úrtól ezen a földön.

Bármennyit kapunk is, legyen eltökélt szándékunk, hogy arra fordítjuk, amire Ő adja!

A régiek azt tanácsolták: MEMENTO MORI, ami azt jelenti: emlékezz a halálra!

Nem mondhatjuk, hogy nem adatott meg számunkra a lehetőség, a kellő idő az Istenhez térésre, az újjászületésre.

Nagyon igaz az a mondás, hogy aki csak egyszer született, az kétszer fog meghalni, és aki kétszer született, az csak egyszer hal meg.

Tehát, aki csak egyszer született, amikor édesanyja a világra hozta, és nem következik be utána a megtérés, az újjászületés, az a Biblia szerint kétszer fog meghalni: egyszer testileg, mikor biológiailag meghal, majd a második halállal, ami a kárhozat.

De aki életében meghallotta az evangéliumot és azt komolyan vette és megtért Istenhez, az csak egyszer hal meg. A biológiai halál után az Úr Jézus szavai szerint átmegy a halálból az életbe.

„Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem ÁTMENT A HALÁLBÓL AZ ÉLETBE." (János 5,24)

 

Élünk-e az Isten által felkínált lehetőséggel?

Helyesen használjuk-e föl a Tőle kapott kegyelmi időt?

Ez valóban SORSDÖNTŐ, élet-halál kérdés.

Ma még hallhattuk Isten komoly figyelmeztetését, szent Igéjét, melynek világosságában meghozhatjuk életünk legáldottabb döntését és követhetjük a mi áldott Urunkat.

Az Úr Jézus Krisztus mindig időben figyelmeztet minket: „Betelt az idő, és elközelített az Isten országa: TÉRJETEK MEG, és HIGGYETEK az evangéliumban." (Márk 1,15)

 

A Biblia tanítása szerint a megtérés - újjászületés egyetlen esemény, s mint ilyen a Szentlélek áldott, csodálatos munkája.

Az igazán megtért-újjászületett ember az Úr Jézus Krisztusra bízza az életét.

Mivel szavait komolyan veszi, azonnal gyökeres változás megy végbe életében.

Akinek addig Krisztus kívül volt élete körén, most nem csak bekerült oda, hanem Ő lett annak a középpontja.

Az az ember, aki addig háttal volt Istennek, és távolodott az Úrtól, most éppen ellenkezőleg.

Isten közelségében -Igeközelben, az egyházban, a gyülekezetben, a lelki testvérei között- érzi igazán jól magát. Megtapasztalja, hogy a Krisztusban hívők őszintén szeretik egymást, mert a Lélek tüze melegíti át őket és az első szeretet lángja tartja elevenen a testvéri közösséget.

Megtapasztalja, hogy az Úrtól kapott teljes szeretet kiűzi a félelmet és csak a krisztusi szeretetnek erős gátjain törnek meg a világ félelmetes vad hullámai.

A megtért ember életében megváltozik minden: az életszemlélete, a hozzáállása, a világlátása, a gondolkozása, az életcélja, az életének iránya, mert 180 fokos fordulat áll be.

Ilyenkor minden újjá lesz. Tulajdonképpen egész élete alapjaiban változik meg.

Más lesz a viselkedése és elkezd „evangéliumivá, krisztusivá" formálódni az élete. Ilyenkor a kívülállók először csak azt érzékelik, hogy például a durva, önző, érzéketlen emberből: kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett. Ezt a változást a Szent Biblia újjászületésnek nevezi. Ezt a változást emberileg nem lehet elérni, mert a hit Isten drága ajándéka.

 

A megtért ember egész hátralévő életét alárendeli Krisztusnak.

A megtért ember tisztában van azzal, hogy ő Isten választottja, ezért a hála lelkesíti, hogy az őt mindhalálig szerető Urának mindenben rendelkezésére álljon és hasznos lehessen.

A megtért ember nem lehet „néma keresztyén", mert nemcsak a szíve nyílik meg, hanem természetesen megnyílik a nyelve is az istendicséretre és a vallástételre.

( Amint az első bizonyságtételünkre életünk végéig emlékezni fogunk, ugyanúgy az első hangos imádságunkra is.)

Adja meg az Úr, hogy minél többen megtapasztalhassák a megtérés mennyei örömét, a kegyelmet, a bűnbocsánatot, azt a biztonságot, védettséget, rejtettséget, boldogságot, békességet, és üdvösséget, amit az Úr Jézus ígért az Őt szeretőknek. Csak ebben a szilárd meggyőződéses hitben élve mondhatjuk el mi is Pál apostollal: „Akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk." (Róma 14,8)

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

 

 

***

82. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. június 5.)

***

 

ÁLDOTT PÜNKÖSDI ÜNNEPET!

A PÜNKÖSD, az Úr Jézus Krisztus ígéretének beteljesedése, a Szentlélek kitöltetésének áldott ünnepnapja!

***

 

Amit a Pünkösdről tudni kell!

PÜNKÖSD  =  Az Úr Jézus ígéretének beteljesedése, a Szentlélek kitöltetésének ünnepnapja. Azért ünnepeljük, mivel a Szentlélek (görögül HAGION PNEUMA, latinul SPIRITUS SANCTUS), ezen a napon áradt ki az Úr Jézus tanítványaira, az apostolokra.  Heidelbergi Káté 53. kérdés:  Mit hiszel a Szentlélekről?

Felelet: Hiszem először, hogy Ő egyenlő örök Isten az Atyával és a Fiúval. Másodszor, hogy Ő nekem is adatott, engem igaz hit által a Krisztusnak és minden jótéteményeinek részesévé tesz, engem vigasztal és mindörökké velem marad.

A Pünkösd eredetileg a zsidók aratási ünnepe volt (2Móz 23,16) de nevezték az első zsenge ünnepének is (4Móz 28,26).

Pünkösd ünnepét, a Szentlélek kitöltetésének ünnepnapját az Úr Jézus Krisztus feltámadását követő 50. napon, (7. vasárnap) ünnepeljük, amikor beteljesedett a prófécia: Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„És én kérem az Atyát, és más VÍGASZTALÓT ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama LELKÉT: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja Őt és nem ismeri Őt; de ti ismeritek Őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad." (János 14,16-17)

***

„Ellenben ERŐT kaptok, amikor eljön hozzátok a SZENTLÉLEK, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig." (Apostolok Cselekedetei 1,8)

***

Szomorúan tapasztaljuk, hogy a keresztyén ünnepek lényegével, értelmével mennyire nincs tisztában a világ. Így a pünkösd ünnepével kapcsolatban is nagy a homály, az értetlenség, a sötétség és tudatlanság.

(Valójában, lelki értelemben tapasztalható a legnagyobb beszűkülés, elszegényedés, besötétedés!)

Manapság az átlagember mit sem tud a pünkösdi örömhírről, az ünnep valódi értelméről.  Hall viszont bőven hagyományokról, vallásos PÓTLÉKOKRÓL, babonás népszokásokról.

Határozottan és egyértelműen erről árulkodnak korunk torzulásai és tévedései, amikor pünkösdölésről, pünkösdi királyválasztásról, pünkösdi énekes-táncos népszokásokról, pünkösdi pogány hagyományápolásról hallunk.

Úgy él ma a világ, mintha soha nem történt volna meg az Úr Jézus Krisztus ígéretének beteljesedése, a Szentlélek csodálatos kitöltetése.

Nagy tanulság számunkra az, hogy mi mindenképpen kerüljük a babonás szokásokat, és keresztyén hitünkről, a Szent Bibliáról, az Anyaszentegyházról,  keresztyén ünnepekről soha ne tanítsunk valótlanságokat.

Így bátorít minket Isten Igéje: „Parancsold meg némelyeknek, hogy NE hirdessenek tévtanokat, NE is foglalkozzanak mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal, amelyek inkább vitákra vezetnek, mint Isten üdvözítő tervének hitben való elfogadására." (1Timótheus 1,3-4)

***

„Az Ő irgalmából ÜDVÖZÍTETT minket újjászülő és megújító fürdője a SZENTLÉLEK által." (Titus 3,5)

Istenünk csodálatos ajándéka a Pünkösd szent ünnepe arról beszél, hogy Isten Lelke ma is hatalmasan munkálkodik a hívők életében. Hála legyen az Úrnak, hogy Ő mindig gondoskodott az övéiről, az egyetlen és tökéletes megoldásról, hisz éppen azért küldte el Szentlelkét, hogy tanítványait vigasztalja, pártfogolja, vezesse, hogy ne legyenek többé árvák és reménytelenül kiszolgáltatottak ebben a kegyetlen világban.

Ott és akkor az egyszerű tanítványok átélték a pünkösdi csodát: mennyei erőt, biztonságot és békességet kaptak és bátran hirdetni kezdték Isten nagyságos dolgait. Mert megkapták az „erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét" és Isten élő jelenlétében már nem féltek többé, hanem erővel telve bátran szóltak az Úr Jézus Krisztusról.

Isten szeretete tökéletesen átitatta szívüket és józanul tudtak dönteni minden élethelyzetben. Mindenkor a Szentlélek vezetésére hagyatkozva, Isten akaratát tartották szem előtt és hirdették az evangéliumot.

Ma sincs másra szüksége ennek a világnak, mint az Úr Jézus Krisztus életmentő evangéliumára. Istenünk áldott Szentlelkét kérve és kapva a legnagyobb áldásban részesülhetünk, mert Ő azt ígérte, hogy velünk lesz a világ végezetéig! Azzal, hogy az Úr Jézust befogadtuk, egy test tagjai lettünk. A Lélek egységében, egymást segítve együtt kell lépnünk és tennünk az Úr szolgálatában az Ő dicsőségére.

„Az Ő irgalmából ÜDVÖZÍTETT minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, Akit kitöltött ránk gazdagon JÉZUS KRISZTUS, a mi ÜDVÖZÍTŐNK által, hogy az Ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek." (Titus 3,5-7)

Budapest, 2022.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

 

 

***

81. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. április 17.)

***

 

ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPET!

 

Az Úr Jézus mondja:

„Én vagyok a feltámadás és az élet,  aki hisz énbennem, ha meghal is él,

és aki él,  és hisz énbennem,  az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?"

(János 11,25-26)

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSA

A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB

ÉS PÁRATLAN CSODÁJA

 

„Harmadnapon feltámadt az Írások szerint."

(1Korinthus 15,3-4)

 

JÉZUS KRISZTUS SZENVEDÉSÉNEK OKA, ÉS CÉLJA

„Pedig betegségeinket Ő viselte

és fájdalmainkat Ő hordozta." (Ézsaiás 5, 4)

Az Úr Jézus egész földi élete szenvedés volt.

Tiszta, bűn nélküli élettel haladt végig az embervilág gyűlölködő, képmutató sokadalmán. Jézus a mi bűneink miatt szenvedett.

A mi büntetésünket vállalta magára, hogy mi életben maradhassunk és új életet éljünk vele. 2Kor 5,15

Ő az Isten Báránya, aki elvette a világ bűneit. Jn 1, 29

Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen. Ézs53,46

Jézus Krisztus halála tehát helyettes áldozat volt.

Kiengesztelte az Atya haragját.

Megbékéltetett minket az Istennel.

Jézus vére megtisztít minket minden bűntől.

Jézus vére váltságdíj volt.

Jézus megsemmisítette adósságunkat.

A kereszten aratott végső győzelmet a sátán felett.

Mindez csak akkor lehet a miénk, ha hittel elfogadjuk az Úr Jézus értünk meghozott drága áldozatát.

(Cseri Kálmán)

***

A VIRÁGVASÁRNAP ÜZENETE

A BEFALAZOTT Király-kapu Jeruzsálemben.

A Király-kapu Jeruzsálemben, a Templomhegynek az Olajfák hegyére néző keleti kapuja. Az Úr Jézus Krisztus virágvasárnap ezen a kapun keresztül érkezett meg Jeruzsálembe.  Az Olajfák hegyének lankás oldalán leereszkedett, majd átvágott a Kidron-patak völgyén, és a Király-kapun, vagy más néven, Aranykapun keresztül dicsőségesen vonult be a Szent Városba.

Aki ma Jeruzsálemben jár, szemével megcsodálhatja ugyan ezt a gyönyörű „Ékes" kaput, de átmenni rajta nem tud, mert évszázadok óta be van falazva.

Ezáltal egy bibliai prófécia valósult meg.

Aki ismeri a Szent Bibliát, annak ezzel a kapuval kapcsolatban eszébe jut az Ezékiel próféta könyvéből a beteljesedett prófécia.

 

„Azután visszavitt engem a szent terület keletre néző külső kapujához, de az zárva volt. Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Ez a kapu zárva marad, nem nyithatja ki senki, és nem mehet be rajta senki, mert az Úr, Izráel Istene ment be rajta, ezért marad zárva." (Ezékiel 44, 1-2)

Az Úr Jézus Krisztus,  a mi Megváltónk kétezer éve ezt a próféciát is betöltötte.

„Örvendj nagyon Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán..." (Zakariás 9,9)

 

Isten ígéretei mind kivétel nélkül teljesülnek.

„Uram, te megtartod ígéreteidet." (Zsoltár 12,8)

„Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek." (Zsoltár 18,31)

Az Úr Jézus Krisztus érted áldozta életét a Golgotán.

Szent vérén váltott meg, mert annyira szeretett.

Ezután naponta adj hálát Neki, hogy Őbenne megtaláltad az életed értelmét és Őt, mint áldott Megváltódat és Szabadítódat ismerheted, mint élő Uradat és Királyodat tisztelheted és boldogan, engedelmes szívvel mindhalálig szeretheted és követheted!

***

A NAGYPÉNTEK ÜZENETE

A FÁJDALMAK FÁJDALMÁT szenvedte értünk!

„Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia,

betegség ismerője." (Ézsaiás 53,3)

Az Úr Jézus Krisztus pontosan tudta a rá váró borzalmakat.

Ő mindent előre látott! Látta az utolsó vacsorát, azt a néhány nyugodt, meghitt percet, amit még együtt tölthet azokkal, akiket mindvégig szeretett.

Látta a Júdás villanó, hideg tekintetét, majd üres helyét.

Látta a borzalmak éjszakáját, ott fenn az Olajfák-hegyén.

Látta a teljes elhagyatottságot, amikor fényévnyi távolságra kerülnek tőle majd az erőtlen emberek.

Előre látta a vért, a FÁJDALMAK FÁJDALMÁT.

És azt a poharat. Ó, azt a poharat, mely tele volt a mi bűneinkkel, a világ összes bűnével-szennyével.

Az Úr Jézus mondta ellenségeinek:

„Ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje." (Lukács 22,53)

Előre látta Júdás árulását, Péter tagadását, a főpapok, az írástudók és a vének sötét ítéletét, a gúnyt, az ütéseket, a töviskoronát, a szögeket és a keresztet.

Ő tudta, hogy mire készülnek a Sötétség Fejedelmét kiszolgáló SÖTÉT emberek. Ennek ellenére vállalta a SZENVEDÉSEK SZENVEDÉSÉT is értünk, miattunk és helyettünk.

„Tömeg-zúgás indult a hegy tövében.

Valakit hoztak. Annyi bánatot ... nem látott még ember szemében.

Rikácsoló, kaján szó hullt: „A mester!"

Vetélkedő gúny vágott rá: „Király!"

És a kereszt megtelt egy szőke testtel.

Karján végigfutott a vér, az omló, s a szegre-sújtó kalapács nyomán

végigfutott a borzongás a fán." (Áprily Lajos)

 

Ő engedelmes volt MINDHALÁLIG és alázatosan fejet hajtott az Atya akarata előtt. Mert a TÖKÉLETES ÁLDOZATNAK meg kellett lennie!

„Az Ő sebeivel gyógyultatok meg." (1 Péter 2,24)

A Golgotán a keresztnek állnia kellett, hogy ha arra valaki HITTEL feltekint,  az MINDÖRÖKRE meggyógyulhasson!

***

A HÚSVÉT ÜZENETE

„Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették,

és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és megjelent..."

(1Korinthus 15,3-4)

 

Az Úr Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit,

életünk FUNDAMENTUMA és CENTRUMA.

 

Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét, életét adta értünk a kereszten, bűneinket magára vállalta, hogy mi szabadok legyünk! Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a világtörténelem legnagyobb és páratlan csodája!  Nekünk, akik hiszünk benne, nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!

Ő nemcsak beszélt a feltámadásról, hanem halottakat támasztott fel, sőt Ő a rettenetes kereszthalál után harmadnapon feltámadott és személyesen találkoztak vele tanítványai.

„Azután megjelent több mint ötszáz estvérnek egyszerre..." (1Korinthus 15,6)

A feltámadás örömhíre bejárta az egész világot.  Jézus Krisztus él és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET!

Az Úr Jézus feltámadásába vetett hitért a hitvalló mártírok ezrei életükkel fizettek. Igazságát minden kétséget kizáróan mi is tapasztaljuk, és rendíthetetlen hittel vállaljuk!

Az Úr Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit, hitéletünk fundamentuma és centruma.

Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az örök életünk is!  Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni senkivel: se a tagadókkal, se a kételkedőkkel, se a bizonytalankodókkal, hanem ezt mondja:

„Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét."  (János 11,40)

 

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása olyan pecsét, amely igazolja Istenségét.

Ha valaki hisz Őbenne, az nem hal meg soha!

A keresztyén ember halála, átmenetel az örök életbe!

Ő ezért jött a földre, hogy megtapasztalhassuk Isten dicsőségét már itt a földön és majd az örökkévalóságban.

„Krisztus Jézus az, aki meghalt,  sőt feltámadt,  aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk." (Róma 8,34)

Trencsényi László

 

 

***

80. lelkipásztori  körlevél

(Budapest, 2022. április 3.)

***

 

„Bizony, itt van Isten, a mi Istenünk örökkön-örökké,

Ő vezet minket mindhalálig."

(Zsoltár 48,15)

 

***

ÁLDÁS BÉKESSÉG! ISTENÉ A DICSŐSÉG!

***

 

„Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el." (Zsoltár 46, 9-10)

 

TÖRD ÖSSZE FEGYVEREINKET!

 

Dicsőséges Urunk, Áldott Istenünk!

Milyen jó, hogy Te vagy nekünk és törődsz velünk.  Szent Igéd nyugtat meg egyedül!

Te látod, mennyi erőszak van ezen a földön, mennyi gyil-kos indulat feszül egymásnak naponta. Körülöttünk és sokszor bennünk is javában zajlik a mindennapi háború.

Sajnos mi gonosz emberek rég megtanultuk, és egyre csak gyártjuk a gyilkos harci eszközöket:

• AZ ÍJAKAT,  LÁNDZSÁKAT, A HARCI KOCSIKAT, TANKOKAT,

• A GÉPFEGYVEREKET, TAPOSÓAKNÁKAT, BOMBÁ-KAT, RAKÉTÁKAT.

• A TÜSKÉKET, A TÖVISEKET, A PLETYKÁKAT, A RÁ-GALMAKAT,

• FORRALJUK A BOSSZÚT, ÖNTJÜK A MÉRGET, VA-KON VAGDALKOZUNK,

• SZAPORÍTJUK A SEBEKET, SZAPORÍTJUK A KÖNY-NYEKET.

Drága Megváltónk!

Úr Jézus Krisztus, ha Te nem lennél nekünk,

KI TÖRNÉ ÖSSZE FEGYVEREINKET?

Ki venné ki kezünkből és szívünkből a gyilkos eszközöket?

KI SZELIDÍTENE MEG MINKET?

Ki kötözné be az adott és kapott sebeket?

Ki törődne velünk?

Ki figyelmeztetne minket, hogy: „Akik fegyvert fognak, fegyver által kell veszniük." (Máté 26,52)

Köszönjük, hogy Te vagy nekünk! Ámen!

Trencsényi László

 

 

 

 

 

***

KÁLVIN JÁNOS TANÍTÁSAIBÓL

 

Kálvin János

IMÁDSÁG A BAJBAN

 

Óh felséges és dicsőséges, MINDENHATÓ ISTEN, MENNYEI ÉDESATYÁNK, azt ígérted, hogy kéréseinket meghallgatod, ha azokat a Te szeretett Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében terjesztjük Eléd.

Kérünk, segíts, hogy egyedül Rajtad csüngve, s egyedül a Te előrelátásodra hagyatkozva,  szilárdan higgyük, hogy gondoskodsz életünkről és üdvösségünkről,  aminek következtében mi valóban biztonságban érezhessük magunkat. Még ha a legádázabb vihar is tör ránk, mi akkor is teljes nyugalomban maradjunk, míg végül az örök és lelki nyugalomhoz eljutunk, amit a mennyekben már elkészítettél számunkra a mi URUNK, KRISZTUS által.

Kiváltképpen könyörgünk azokért, akiket kereszttel vagy betegséggel látogattál meg, akik a testnek vagy a léleknek egyéb próbáit és gyötrelmeit szenvedik...

KÖNYÖRGÜNK HOZZÁD ÉRETTÜK.

Vallást teszünk azért a Te színed előtt, hogy egyszülött Fiadba, a mi URUNK JÉZUS KRISZTUSBA vetjük egyedül hitünket és reménységünket, bizonyosak lévén afelől, hogy hit által részeseivé lehetünk a Te benne kijelentett kegyelmednek, melyet adj meg nekünk itt és az örökkévalóságban az Ő nevéért. Ámen!

 

***

Kálvin János

GYAKOROLNUNK KELL A KÜLÖNBSÉGTÉTELT,  IGAZ ÉS HAMIS KÖZÖTT!

 

„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba." (1Jn 4:1)

 

„A MI KORUNKBAN MEGSZÜLETETT NÉHÁNY RETTENETES

ÉS SZÖRNYŰSÉGES SZEKTA.

Az evangélium prédikálásának kezdete óta azonnal sok hamis próféta jelent meg, s ez a tény megerősít minket minden efféle támadással szemben.

Ha voltak csalók az apostolok és más hűséges tanítók közé keveredve, akkor talán csoda, hogy az evangélium tanítását már réges-régóta elnyomták, és oly sok romlás uralkodott el a világban?

GYAKOROLNUNK KELL A KÜLÖNBSÉGTÉTELT, IGAZ ÉS HAMIS KÖZÖTT! NE HIGGYETEK MINDEN LÉLEKNEK!

Amikor az egyházat viszályok és civakodások zavarták meg, sokan eltávoztak az evangéliumtól.

A Lélek azonban nagyon más ORVOSSÁGOT ír fel a számunkra, ami nem más, mint hogy a kegyeseknek nem szabad elfogadniuk semmiféle tanítást gondatlanul és válogatás nélkül. Óvakodnunk kell tehát,

nehogy megzavatatván a vélemények sokaságától, figyelmen kívül hagyjuk a tanítókat, velük együtt Isten Igéjét is.

Elegendő azonban az az óvatosság, hogy NEM HALLGATUNK MEG MINDENKIT VÁLOGATÁS NÉLKÜL!"

 

***

Kálvin János

AKIK A HAZUGSÁGNAK HISZNEK

 

„Isten kiszolgáltatja őket a tévelygés hatalmának,

hogy higgyenek a HAZUGSÁGNAK." (2Thesszalonika 2,11)

 

Isten, aki az igazság,  a HAZUGSÁGOT megátkozta. Az ördög gyűlöli az igazságot, ezért teljességgel a HAZUGSÁGBA burkolódzik.

Teljesen kiesett az igazságból és teljességgel elfordult attól.

Ne csodálkozzunk tehát, ha naponta mutogatja hitehagyásának gyümölcseit.

A GONOSZ SZÁMÁRA MEGSZOKOTT DOLOG A HAZUGSÁGOT SZÓLNI, S NEM IS TUD MÁST, MINT ROMLÁST, CSALÁSOKAT ÉS MEGTÉVESZTÉSEKET KIAGYALNI.

Mi, akik Istent féljük: hamis vádaskodással senkit el ne nyomjunk, senki jó hírnevén csorbát ne ejtsünk, ócsárlásra és rágalomra sem ajkunkat, sem fülünket meg ne nyissuk, rosszat senkiről ne gondoljunk; hanem inkább, ha van bennünk valami istenfélelem és szeretet, mindenkiről, amennyire lehet, kedvezően is vélekedjünk és tiszteletteljesen beszéljünk, hogy méltányosak legyünk ítéleteinkben mindenki iránt, és mind beszédüket, mind cselekedeteiket, amennyire lehet, a legjobb értelemben vegyük.  Mert, aki a rágalmazáshoz s az ÓCSÁRLÁSHOZ HOZZÁSZOKOTT, könnyen hajlandóvá válik a HAMIS ESKÜRE, ha alkalom nyílik arra, hogy felebarátját rossz hírbe hozza.

„Elveszted azokat, akik HAZUGSÁGOT szólnak;

a vérszomjas és álnok embert UTÁLJA AZ ÚR." (Zsoltár 5,7)

 

***

Kálvin János

A KERESZT ÉS KÉPTISZTELETRŐL

 

„Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái,

akik bálványokkal dicsekednek." (Zsoltár 97,7)

 

A katolikusok kereszt és képtiszteletéről Kálvin János így nyilatkozik:

 

„ ...nem ez a módja az Isten népe tanításának, akiket az Úr egészen más tudománnyal akart taníttatni, mint efféle dajkamesékkel.

A saját igéjének hirdetését, ezt a mindenkire nézve közös tudományt rendelte arra.

Mi szükség lenne tehát annak a sok FA-, KŐ-, sőt sokszor EZÜST- ÉS ARANYKERESZTNEK felállítására, ha újra meg újra szívükbe vésnék az embereknek,

hogy Krisztus a mi bűneinkért adatott halálra, hogy a kereszten,

a mi kárhoztatásunkat elviselje és a mi vétkeinket lemossa?!

Ebből az egyetlen mondatból többet tanulhatnának,

mint ezer KŐ- vagy FAKERESZTBŐL.

De a fösvényeknek eszét, szemét JOBBAN LEKÖTI az arany és ezüst,

mint az Istennek bármiféle Igéje."

***

T Á J É K O Z T A T Ó

***

Hitéletünk ápolása miatt a LEGFONTOSABBAK:

Szent Biblia: https://reformatus.hu/isten-szolt/szentiras/
...(Hat bibliafordítás): https://szentiras.hu/

Hitvallásaink:https://reformatus.hu/isten-szolt/hitvallasaink/

Református hitünkről: https://cprc.co.uk/languages/hungarian/

https://refkossuthter.hu/kalvin-janos-konyvei

Bibliai nevek és fogalmak lexikona: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-bibliai-nevek-es-fogalmak-lexikona-C7907/

Imádságos kőnyvek:
Bibliaolvasó Kalauz: https://reformatus.hu/isten-szolt/
Mindennapi kenyerünk: http://www.budaors.ref.hu/kenyer/index.php
C.H.Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza:

https://szabotelep.hu/tapl/spurgeon.php

http://mek.oszk.hu/21700/21701/21701.htm

Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja:   https://velunkazisten.hu/hu/kegyelem_harmatja
Szikszai Béni: (ÚTITÁRS 1950) https://tokigyulekezet.hu/napi-ige/

 

 

***

Isten legyen továbbra is gyülekezetünk őriző Pásztora!

***

„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged.

Világosítsa meg az Úr az Ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad.

Fordítsa az Úr az Ő orcáját tereád, és adjon neked békességet."

4Mózes 6,24-26

ÁLDÁS, BÉKESSÉG!

ISTENÉ A DICSŐSÉG!