A lelki fronton helytállni VALLÁSTÉTELLEL

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

"Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt."

(Lukács 10, 8-9)

Aki az Úr Jézust követője lett, az a legnagyobb felelősséggel van felruházva.

Azzal, hogy ha valaki az Úr Jézusról vallást tesz, nem kisebb feladatot teljesít, mint az ÉLETMENTÉS áldott feladatát!

Ezért születtünk, ezért élünk, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már megismertük Megmentőnket, Aki másokat is menteni akar és ebben a áldott munkában minket is fel akar használni!

Akik ismerjük, szeretjük és szeretve követjük a mi áldott Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust, tudjuk, hogy az Ő gyermekeiként a legnemesebb küldetésben járunk, mégpedig a legfontosabb feladattal felruházva: „Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással." (2Timótheus 4,2)

A hitvallók tudják, hogy soha nem vehetik le szemüket az Úr Jézus Krisztusról!

Akik szeretik és hűségesen követik drága Megváltójukat, tisztában vannak vele, hogy mit tett értük a Golgotán és tudják, hogy csak a Tőle kapott kegyelemből élhetnek, de nem akárhogyan, hanem csakis az Ő dicsőségére. (Efezus 1,12)

Nem kisebb a küldetésünk, mint az, hogy nekünk, ma élő hívőknek kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Krisztust.

Ez a legfontosabb,

legnehezebb,

legnemesebb,

legérzékenyebb,

legtapintatosabb,

legcsodálatosabb,

leggyönyörűbb feladat, amit ember ezen a földön kaphat.

 

Isten Szentlelke késztet, indít minket az embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!

De hogyan lehetünk alkalmasak erre az áldott feladatra?

Aki Isten Szentlelke által az újjászületés csodálatos változásán átment

az nem lehet többé néma keresztyén!

A hiteles bizonyságtétel csak Isten Lelke által felkészítve lehetséges.

Csak a Megváltó Krisztus tehet minket is: ".. késszé és hajlandóvá arra, hogy ezentúl ŐNEKI éljek!" (Heidelbergi Káté 1 kérdés)

Csak az igazán megtért embernek nyílhat meg a nyelve az Istendicséretre és a vallástételre.

(Az első bizonyságtételünkre életünk végéig emlékezni fogunk csakúgy, mint az első hangos imádságunkra.)

 

Az Úr Jézus arra figyelmeztet, hogy aki szégyelli Őt és beszédeit e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt Ő is szégyellni fogja majd Isten angyalai előtt.

A vallástétel nem lehet senki számára erőltetetten kötelező előírás, de nem eshetünk az elhallgatás bűnébe, mert az szörnyű tiszteletlenség lenne az Úrral szemben.

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

"Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." (Márk 8,38)

"Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt." (2Timótheus 1,8)

 

Tudjuk-e, merjük így vállalni a Megváltónkat, Aki életét áldozta értünk a kereszten?

Ne okozzunk Neki fájdalmat, ha szeretjük Őt! Hálából szenteljük Neki életünket és éljünk ezután HITVALLÓ életet az Ő nagy neve dicsőségére!

Adjuk tovább hűségesen, hitelesen és bátran a ránk bízott életmentő örök evangéliumot, mert tudjuk, hogy Jézus Krisztusra van a legnagyobb szüksége ennek a hitetlenségbe dermedt világnak.

Minden embernek meg kell tudnia, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király, hogy Nélküle nincs igazság, igazi boldogság, se békesség, se üdvösség.

Csak az Ő mérhetetlen szeretete által kaphatjuk meg a mindennapi kegyelmet, a mindennapi lelki békességet és az üdvösséget.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztus áldott bizonyságtétele: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." (János evangéliuma 10,10)

 

"Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére." (Róma 1,16)

 

Nyírtura, 2006

Trencsényi László

református lelkipásztor