Karácsony

A KARÁCSONY a legnagyobb ajándék a világ számára

...

TÉVESZMÉK

a karácsony ünnepe körül

...

...

„Eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály (éjszaka) a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad." (Ézsaiás 60,1-2)

 

KRISZTUS NÉLKÜL SÖTÉTSÉG BORÍTJA A FÖLDET ÉS ÉJSZAKA A SZÍVEKET!

Úgy tűnik, hogy semmi, még a karácsony szent ünnepe sem tereli a figyelmet az Úr Jézus Krisztus személyének páratlanságára, fontosságára, megváltó művére.
Karácsony közeledtével látszik meg igazán, hogy milyen nagy lelki sötétségben, tudatlanságban és reményt vesztve él a hitetlen világ.

Legfeljebb csak a karácsonyi ünnepkört övező félelmetes babonás szokásokra figyelnek, a hagyományokra, misztikára, hiedelmekre, népszokásokra, (regölés, varázslás, férjjóslás, boszorkánykeresés, lucázás, palázolás, kotyolás, hejgetés, hégetés, urálás...stb.) és ezeket az igen veszélyes dolgokat gyakorolják.

Isten Igéje minden ilyen elterelő, elhomályosító, félrevezető dolgot a leghatározottabban megtilt és megítél. Akik ilyeneket gyakorolnak és figyelmen kívül hagyják a Szent Biblia tanítását, megsértik Isten szentségét és törvényét és magukra vonják Isten haragját!

"...sötétség borítja a földet, sűrű homály (éjszaka) a nemzeteket."

KRISZTUS NÉLKÜL VALÓBAN SÖTÉTSÉG BORÍTJA A FÖLDET ÉS ÉJSZAKA A SZÍVEKET.

Úgy tűnik, mintha a világ nem is akarna tudomást venni a valódi karácsony világrengető jelentőségéről, mintha meg sem történt volna az Úr Jézus Krisztus testetöltése, eljövetele.

A keresztyénség 2000 éves történelme során bőségesen hallottunk a karácsony ünnepének tudatosan megtévesztő átnevezéseiről. Ezek nemcsak tévedések, hanem az emberek sötétségben tartásához tartozó sötét, veszélyes, szándékos megtévesztések, súlyos torzítások.

Talán leginkább jellemző korunkra egy Hollandiában élő magyar honfitársunk beszámolója, mely szerint ott már nem is nevezik karácsonynak az ünnepet, - a más vallású bevándorlók lelki érzékenységének „tiszteletben tartása" miatt,- hanem egyszerűen csak „TÉLI ÜNNEPNEK" hívják.

 

Tanultuk, hogy a pogány rómaiak vallási világában december 25, a téli napforduló, a sötétséget legyőző Mitrász napisten (Sol Invictus= legyőzhetetlen Nap) tiszteletére rendelt hivatalos ünnep volt. A korai keresztyének igyekeztek a pogány ünnepet keresztyén üzenettel ellensúlyozni, ezért Kru. 325-ben a niceai zsinaton Jézus születésének ünnepét, a karácsony napját december 25-ére rögzítették.

 

Érdemes megvizsgálni, hogy mit is jelent ma a karácsony a népek, nemzetek nyelvében:

a szláv KRACSUNY „átlépni" (napforduló) ünnep

a skandinávok által használatos JÜL, JOULU (napforduló) ünnep

az olasz NATALE, vagy francia NOËL, azaz „születés" ünnep

a német WEIHNACHTEN, azaz „szent éjszakák" ünnepe

az angol CHRISTMAS (Christ's mass), azaz „Krisztus éjféli MISÉJE" ünnepe

Tapasztalat szerint a karácsonyt talán a legtöbben a szeretet ünnepeként könyvelték el,

de ez a szeretet nem úgy általában a mulandó emberi szeretet,

hanem az Isten testet öltött SZERETETÉNEK,

az Úr Jézus Krisztusnak az ünnepe, Aki karácsonykor Betlehembem "testté lett"!

"Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal." (János 1,14)

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek." (Titus 2,119

Nekünk, keresztyéneknek következetesen hangsúlyoznunk és képviselnünk kell a karácsony eredeti igazságát, valódi jelentését, szentségét, tisztaságát minden körülmények között: IMMÁNUEL=VELÜNK AZ ISTEN!

Ezért újra és újra föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a karácsony:

Nem a pogány „téli napforduló" ünnepe

Nem a fenyőfa ünnepe

Nem a fény ünnepe

Nem a fényes betlehemi csillag ünnepe

Nem a csillogás, díszkivilágítások, fényfűzérek, fényfestések ünnepe

Nem az ajándékozás ünnepe

Nem a rohanás, a bevásárlás ünnepe

Nem az adventi vásári forgatag betetőződése ünnepe

Nem a család, családi vacsora ünnepe

Nem a családi szeretet és békesség ünnepe

Nem a decemberi hosszú hétvége (Wellnessezés) ünnepe

Nem MIKULÁS ünnep

Nem TÉLAPÓ ünnep

Nem JOULU PUKKI ünnep

Nem SANTA CLAUS, SINTERKLAAS, FATHER CHRISTMAS ünnep

Nem is „Jézuska" ünnep (Az Úr Jézus Krisztust, hítben élő ember soha nem becézgetheti!)

És a korszellem találékonyan ezután is sok mindent ki fog még találni, csak azért, hogy a lényegről mindenképpen elterelje a figyelmet, csak ne tudjanak az emberek az Úr Jézus Krisztus eljövetelének világmegváltó jelentőségéről. Az Úr Jézus Krisztus mondja az ilyekről:

„Mert megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak, szemüket behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket." (Máté 13,15)

 

Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mi hogyan viszonyulunk mindehhez, mit vagy kit képviselünk, milyen példát mutatunk, melyik táborba tartozunk: a hívők, vagy a kételkedők, a megtévesztettek, a hitetlenek táborába.

Bármit is mondjon a világ, bárhogyan is csűrik-csavarják, próbálják homályosítani a karácsony lényegét, mi az emberek hozzáállásától, véleményétől teljesen függetlenül egyedül Isten, élő és örök Igéjének hiszünk.

 

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Én azért születtem és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." János 18,37

 

A hitvalló keresztyének számára a karácsony Isten legnagyobb szeretetéről tanúskodik, mely a legnagyobb hatású világrengető csoda: ISTEN ELJÖTT KÖZÉNK.

Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus értünk jött a Földre, azért:

Hogy meg(ki)mentsen minket a halálos bűneinkből, a pokoltól a kárhozattól,

Hogy megbékéltessen minket, bűnös embereket a szent Istennel,

Hogy az ördög munkáit lerontsa bennünk,

Hogy valódi szabadságra szabadítson fel minket,

Hogy világosságot gyújtson a mi sötét szívünkben,

Hogy Lelke által megerősítsen, megvígasztaljon, oltalmazzon, vezéreljen,

Hogy életünk legyen, és örök élettel ajándékozzon meg.

 

Ezért az Úr Jézus Krisztus testetöltése, eljövetele a legnagyobb öröm a világ számára!

Boldog ember az, aki Ővele éli életét, és a drága kincsünket az üdvözítő hitünket a legnagyobbra értékeli és ebben a hitben mindvégig és minden körülmények között hűségesen megmarad.

 

***

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek." (Titus 2,11)

Aki ma a Szentföldön, Betlehemben jár, az Úr Jézus Krisztus születése helyén egy 14 ágú ezüst-csillagot láthat a következő felirattal: HIC DE VIRGINE MARIA JESUS CHRISTUS NATUS EST (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától.)

A karácsony, Isten testet öltött szeretetének, az Úr Jézus Krisztusnak az ünnepe! Mi az Úr Jézus Krisztus testetöltését (latinul=inkarnáció), ünnepeljük, Őt, aki kétezer évvel ezelőtt Betlehemben született Szűz Máriától. A Szent Biblia így tudósít erről a tényről a Filippi levél 2. fejezetében: „Megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, Megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig."

Az Úr Jézus Krisztus testetöltése

a legnagyobb ajándék a világ számára.

Ő a megtestesült SZERETET

Ő a megváltó, SZERETET

a megszabadító SZERETET

a megmentő SZERETET

a megtartó SZERETET

és éltető SZERETET.

Ő, A SZERETET!

...

 

Az Úr Jézus Krisztus önfeláldozó szeretete nélkül nincs célja,

nincs tartalma, nincs megoldása

és nincs értelme az életnek.

Nélküle minden érték hiányzik.

Nélküle tragikusan hiányzik minden, ami igazán lényeges és fontos az életben!

Nélküle nincs bűnbocsánat, nincs kegyelem, nincs szeretet, nincs igazság, se valódi boldogság, se békesség, se nyugalom, se szabadság, se üdvösség.

Nélküle állandó a stressz, a lét és üdvbizonytalanság, folyamatos az idegesség, szünet nélküli az aggódás, biztos a  csalódás, elkerülhetetlen a meghasonlás, garantált és látványos az összeomlás.

 

A krisztusi szeretetkohézió nélkül, szemünk láttára

ATOMJAIRA FOSZLIK A CIVILIZÁCIÓ!

Egyedül Jézus Krisztusra van szüksége ennek a kegyetlen, hitetlenségbe dermedt, meghasonlott, tisztátalan és erkölcstelen, céltalan világnak.

Az egyetlen megoldás, az Úr Jézus Krisztus keresztje, mint mennyei iránytű immár kétezer éve kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában.

Kétezer éve a Tőle kapott kegyelmi időben élünk, mivel mindez ideig az Ő irántunk való érthetetlen és mérhetetlen szeretete TARTOTTA MEG a világot.

***

„Semmi nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely MEGJELENT, a mi Urunk Krisztus Jézusban." (Róma 8,39)

A keresztryének nem akármilyen küldetésben járnak!

Minden embernek haladéktalanul meg kell tudnia, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király.

A Szent Biblia egyértelműen arra figyelmeztet, hogy nincs más esély az emberiség számára, CSAK EGYEDÜL Ő.

Ez kell hirdetnünk!

Ez az első számú feladatunk!

Ezért születtünk!

Ezért születtünk újjá!

Ezért hívott el az Úr!

Ezért nyilatkoztatta ki Fiát bennünk!

Ez az Istentől elrendelt KÜLDETÉSÜNK!

Nem lehetünk némák. Adjuk tovább hűségesen, hitelesen és felkészülten a ránk bízott élő, életmentő, éltető, örök evangéliumot.

Boldog ember az, aki Ővele éli életét, és a drága kincsünket az üdvözítő hitünket a legnagyobbra értékeli és ebben a hitben mindvégig és minden körülmények között hűségesen megmarad.

***

 

„Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" (Lukács 1,26-28)

ISTENRE FIGYELVE ÉLNI

A Szent Bibliában világosan láthatjuk, hogy Mária és József milyen tiszta, áldott életű, hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.

„Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" (Lukács 1,38)

„József pedig... igaz ember volt." (Máté 1,19) „József pedig ... úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta neki." (Máté 1,24)

Mária és József éltében minden Isten törvénye és vezetése szerint történt.

Meghatározó volt számukra Isten jelenvalósága, melyet a legnagyobbra értékeltek.

Isten akarata mindennél fontosabb volt számukra és mindenben a szerint éltek és jártak el.

Igyekeztek mindenben Isten rendelkezéseit, utasításait pontosan és hűségesen követni.

• Mindketten engedelmes szívvel fogadták el Isten világmegváltó tervét, szent akaratát.

• Mindketten nagy alázattal vették tudomásul, hogy Isten kiválasztotta őket.

• Egy akarattal mondtak igent az Isten angyala által közvetített hírre, a Messiás születéséről szóló prófécia beteljesedésére.

• Az Augustus császár által elrendelt összeíráskor, egy akarattal indultak el Betlehembe.

• Egy akarattal, alázattal és zúgolódás nélkül vették tudomásul, hogy nincs számukra hely a vendégfogadó háznál, és fogadták el a nyomorúságos istállót szálláshelyül.

• Együtt élték át a csodát, az Úr Jézus születésének körülményeit.

• Egy akarattal vitték fel Jeruzsálembe a gyermeket a törvény előírása szerint körülmetélni.

• Isten figyelmeztetését komolyan véve együtt menekítették a gyermeket Egyiptomba Heródes király haragja elől, majd Isten akaratának engedelmeskedve tértek vissza Galileába, Názáretbe és élték tovább Isten jelenlétében példamutató, alázatos hívő életüket.

 

József pedig: „...Galilea területére vonult vissza; és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak: názáretinek fogják őt nevezni." (Máté 2, 22-23)

Mindebből kitűnik, hogy Mária és József mennyire hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.

Számukra mindig Isten akarata volt a legfontosabb.

A Szentlélek vezetése alatt éltek, Istenben reménykedve, várták Isten ígéreteinek beteljesülését, Izrael vigasztalását.

Mivel nagyon szerették Istent, ezért nagyon szerették, tisztelték és becsülték egymást is.

Mivel példamutató istenfélő emberek voltak, ezért példamutató családi életet is éltek.

Minden istenfélő házaspár életében természetesen van jelen az élő hit, az Isten iránti engedelmesség, a feltétel nélküli bizalom, ugyanakkor az egymás iránti szeretet, megbecsülés, tisztelet, felelősség, törődés és gondoskodás.

Mivel minden istenfélő házaspár Istenre figyelve éli imádságba ágyazott hívő életét, ezért lehet szép, tiszta és áldott a házaséletük.

 

Így tanít a Szent Biblia az Isten előtt kedves házasságról:

„Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével". (1Thesszalonika 4,4)

„Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy." (Zsidók 13,4)

„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők..." (Róma 12, 9-10)

 

***

MÁRIA HITKOMOLYSÁGA

AKINEK A SZÍVÉBEN VÉDETT HELYEN VAN AZ IGE.

Mária hitkomolyságáról a Szent Biblia úgy tudósít, hogy példamutató módon minden kijelentést a szívébe zárt.

„Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében." (Lukács 2, 19)

Jézus édesanyjának, Máriának nagyon szép szíve volt, mert mindig nyitva állt Isten üzenetének befogadására.

Az isteni kijelentést nemcsak meghallotta, hanem megértette és engedte, hogy formálja, meghatározza életét.

Mária Istent dicsőítő énekét megtaláljuk a Szentírásban, melyet az ősi egyház a latin fordítás első szava alapján Magnificatnak nevez. „Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben, mert rátekintett szolgálóleányának megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az Ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az Őt félőkön." (Lukács 1,46-50)

Ebben a gyönyörű magasztalásban az Úr alázatos szolgájaként láthatjuk Máriát, aki a Szentlélek megvilágosító hatalma által Isten nagy nevét dicsőíti, aki egész életében mindvégig meg is maradt az Úr alázatos szolgálóleányának.

Ilyen tisztán őrizte meg, sőt forgatta is az Igét a szívében.

Láthatjuk, hogy Mária szívében védett helyen volt az Isten beszéde, mert komolyan vette és nagyon vigyázott rá. Okosan, bölcsen, helyesen és hatásosan forgatta a szívében, ami azt jelenti, hogy igazán ismerte, szerette, értékelte, becsülte és megélte.

Így maradhatott életében az Ige mindig friss, eleven és élő!

***

Istennek van hatalma arra, hogy Szentlelke által mindig elő tudja készíteni az emberi szíveket, (mint jó talajt a mag számára) az Ige meghallására, befogadására, értelmezésére, megélésére.

Vajon mi milyen igehallgatók vagyunk és hogyan viszonyulunk az örök Igéhez?

Meddig él bennünk egy-egy bibliai üzenet?

Mennyire vagyunk nyitott szívű, hűséges, és engedelmes gyermekei Istennek?

Minden ember különös gonddal tud vigyázni arra, ami számára a legfontosabb és legértékesebb!

Mi mennyire vigyázunk drága kincsünkre, az Úr Jézus Krisztustól kapott örök evangéliumra, az üdvözítő hitünkre?

Jól forgatjuk az Istentől kapott örök Igét?

Védett helyen van, megmarad szívünkben

frissnek, elevennek és élőnek?

Ismerjük, szeretjük, értékeljük,

megéljük az evangéliumot?

Meghatározza életünk minden területét, mint ahogy meghatározta Mária életét?

Vagy úgy ahogy Sámuel próféta, tudjuk-e értékelni és vigyázni az Isten Igéjét?

„Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ővele, és semmit az ő Igéiből a földre nem hagy vala esni." 1Sámuel 3,19)

Ha valóban ÉL és megmarad szívünkben Isten szent Igéje, akkor az ÉLTET is!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „A Lélek az, Aki életre kelt, a test nem használ semmit:

azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet." (János 6,6)

 

***

TALÁLKOZÁS A TEMPLOMBAN

Az Úr Jézus életével kapcsolatban minden esemény Isten Szentlelkének vezetése alatt történt.

Mária és József, Simeonnal való találkozása is Isten Szentlelkének a vezetése alatt történt, amikor Jeruzsálembe mentek, hogy a gyermek a törvény rendelkezéseinek megfelelően a körülmetélésben részesüljön.

„Élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát." Lukács 2,25-26

A Biblia számos esetben leírja, hogy milyenek az igazán istenfélő emberek.

Simeon próféta Istennek szentelte az egész életét és Isten Szentlelkének vezetése alatt élt.

A Biblia leírja, hogy igaz és istenfélő ember volt, aki várta Izrael vigasztalását.

Istentől egyértelmű kijelentést kapott és ő hűségesen engedelmeskedett a parancsnak.

A Szentlélek vezetésével ment a Templomba, mert tudta, hogy őt Isten ott akarja látni.

Isten Szentlelkének vezérlése által történt a találkozás és vehette karjaira a gyermeket.

 

Mi is ilyen odaszentelt életű, engedelmes gyermekei vagyunk az Úrnak?

Vágyunk-e az Úr Igéjét hallgatni? Vágyunk-e a templomba?

Minden keresztyén templom azt üzeni, hogy ma még mindenkinek lehetősége van találkozni a világ Megváltójával az Úr Jézus Krisztussal.

Megtörtént-e már a mi döntő találkozásunk a Megváltóval?

Otthonunk lett-e a templom és ismerjük-e a meghatározó Igét?

„Testetek a bennetek lévő Szentlélek temploma".  (1Korinthus 6,19)

 

Simeon szíve vágya teljesült. Isten előre megígérte ezt neki és megtartotta szavát.

Simeon öreg szíve a legboldogabb lehetett ebben a pillanatban.

Testi-lelki szemei megláthatták Isten ajándékát, Őt a Megváltót.

Látja a karjaiban lévő gyermeket és a Mindenható Istent hangos szóval, imádságban dicsőíti.

 

Megértette, hogy nem csak egy kisgyermeket tart karjaiban, hanem szemei a népek Szabadítóját látták meg benne. Megláthatta Őt, a világ Világosságát, akinek révén a világ népei megismerhetik majd az igaz Istent.

Kinyilatkoztatja, hogy az Úr Jézusban az a várva várt Szabadító jött el, aki népének meghozta az igazi dicsőséget. Aki az egész embervilág számára elhozta a megváltást, hogy a bűn sötétségében élőkre végre mennyei világosság ragyogjon.

Mélyen megindító kép, ahogyan az agg Simeon átöleli a kicsiny gyermeket.

Karjaiban tarthatta az Urat, azt az Urat, aki mint jó Pásztor, majd sokakat, - mint elveszett és megkeresett bárányokat-  minket emel szent karjaira. Áldott legyen érte szent neve! „Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett." (Máté 18,11)

„Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket..." ( Ézsaiás 40,10)

Simeon küldetését betöltve megindító szavakkal, Istent áldva búcsúzik az életétől.

"Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet..." (Lukács 2,29-30)

Már nincs több kívánsága. Ami addig hiányzott életéből, az most az övé lett.

Karján a gyermekkel, megízlelt valamit az örökkévalóságból.

Ő előbb látta meg az Úr Jézust, mint a halált, és békével a szívében kész volt meghalni.

Csak az tud ilyen békességgel elmenni a földi életből és átlépni az örökkévalóság küszöbén, aki már e földi életében találkozott élő, feltámadott Megváltójával, az Úr Jézus Krisztussal.

***

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

A Karácsony valódi üzenete

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy ha valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3,16

A Karácsony valódi üzenete Írta: Trencsényi László

Videó formában MEGTEKINTHETŐ:ITT

 

Az advent (Adventus Domini) az Úr eljövetelét jelenti.

Az Advent az Úr Jézus Krisztus négyféle eljövetelére emlékeztet minket.

Amikor megszületett „testet öltött" Betlehemben.

Amikor megtérésünkkor szívűnkbe költözik.

Amikor meghalunk, színe elé kell állnunk.

Amikor újra eljön ítélni élőket és holtakat.

Korunk torzulásai és tévedései a karácsonnyal kapcsolatban.

A Karácsony:

Nem télapó ünnep!

Nem bevásárlás ünnep!

Nem  fenyőfa ünnep!

Nem ajándékozás ünnep!

Nem a betlehemi csillag ünnepe!

Még csak nem is általában a szeretet ünnepe,

hanem

ISTEN testet öltött SZERETETÉNEK Jézus Krisztusnak az ünnepe!

A KARÁCSONY, a mi Urunk, Jézus Krisztus testet öltésének ünnepe.

 

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek." Titus 2,11

 

Karácsony ünnepe Isten legnagyobb szeretetéről tanúskodik.

Az Úr Jézus Krisztusban eljött a Földre, azért

hogy békességet szerezzen Isten és az ember között,

hogy világosságot gyújtson az  emberi szívekben,

hogy bűneinkből megszabadítson bennünket,

hogy örök élettel ajándékozzon meg minket.

Az Úr Jézus születése a legnagyobb öröm a világ számára!

 

„És az élet megjelent és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet." 1János 1,2

Nincs ahhoz fogható öröm, mint amit Isten adott nekünk Jézus Krisztusban.  Az Ő eljövetele, testet öltése a világ számára a legnagyobb örömhír.

Őnála jobban senki sem szeret minket, hisz értünk adta életét a kereszten.

Vegyük a bátorságot és vizsgáljuk meg, hogy igaz-e amit a Biblia róla ír.

Győződjünk meg arról, hogy kicsoda Ő és mit tett értünk, mert Jézus Krisztusnál csodálatosabb személy nem született!

Ő a Megváltó, aki a kegyelmet hozta nekünk.

Magához hív, hogy lépjünk be a kegyelem ajtaján és részünk legyen abban a múlhatatlan gyönyörűségben, melyet Ő kínál nekünk!

Az Úr Jézus mondja: „Én azért születtem és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." János 18,37

 

Jézus Krisztus maga az ÉLET!

Ő a bűnös világba értelmet, életet, megoldást, reménységet hozott.

Csak Ő adhat ma is bűnbocsánatot, teljes szabadulást, teljes örömet, teljes nyugalmat, szeretetet, békességet és örök életet annak, aki hisz Őbenne.

Amennyiben szükségünk van ezekre az „ajándékokra", akkor kérjük Őt imádságban, hogy Szentlelke által vegyen lakozást a szívünkben.

Csak így lehet valóban boldog az életünk, örök és múlhatatlan az ünnepünk!

„Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk a világban" Titus 2,11-12

Trencsényi László

református lelkipásztor