Szomorú történetek

A ROMLOTT PARADICSOM

"Mert a szegény nem fogy el a földről, azért parancsolom neked,
hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéredhez." V. Mózes 15,11


Éppen csak vonszolta magát rongyaiban át a piacon.
Megállt a zöldséges pultnál és gondosan szemügyre vett mindent,
majd félve, - szinte reszketve rámutatott:
"Azt a romlott paradicsomot -
- nekem adná Kedves!?"
"Nem tehetem, - nincs itt a gazdája!"
Ekkor néhány pénzdarabot kotort elő és fizetett az egy szem romlott paradicsomért.

***

"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek; szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. II.Timóteus 3.1-4

A MEGROMLOTT VILÁG
"Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta... " Lukács 10, 33

Naponta tapasztaljuk, hogy milyen irgalmatlan a világ. Az élet minden szintjén, (az óvodától a szociális otthonig)kőkemény harc folyik.

Egy pesti taxistól hallottam miközben halálra rémített a zebrán egy menekülő öreg nénit:"Hadd hulljon a férgese!-
Jerikónak csak a környékén voltak rablók, ma már beköltöztek a városba. Stílusváltás történt a bűnözésben is. Ma többnyire másképp gyakorolják a rablást, de a régi bevált módszertől sem riadnak vissza. Nagyon sok veszélyes "beépült rabló- jár mindenfelé és nem a legjobb a kezükbe esni. A mai áldozatoknak nem sok esélye van a túlélésre. Nem biztos, hogy megadatik a "félholtra vert állapot". De ha mégis, akkor (intelligens módon) "csak" kihasználnak, vagy kitesznek a munkahelyről némi zsebpénzzel, vagy a lakásból, ha nemkívánatossá, feleslegessé váltál. Mit várhat ugyan egy "lecsúszott ember" a gondoskodó társadalomtól? Legjobb esetben egy nagyon lyukas szociális hálót, vagy legfeljebb a munkaerő közvetítő kedves mosolyát, de ez még nem jelent megélhetést.

ÉLETMOZAIKOK:
Segítség! - mondhatná a mai "nyomorult félholtra vert" ember, de inkább meggondolja; - minek kiabálni!?
(Hosszú az út térden csúszva a buszmegállóig, ahol koldulni szokott) Már négy éve járok erre, de csak egyszer láttam, hogy beszélt volna vele valaki.
(A rendőrlámpa előtt álló kocsisor mellett kéreget) Vállalkozz öreg, hátha talpra tudsz állni, bíztatják gúnyosan a kocsi ablakán kihajolva.
(Aki még jobban bírja, bevonszolja magát a templom elé) Szentül meg van győ-ződve a szerencsétlen, hogy ha netalán arra jönne emberünk papja, az majd segíteni fog. De nem, legfeljebb sajnálkozik és kikerüli! Mi történik akkor, ha arra jön egy "alkalmazott lévita"? Ez sem tud segíteni, valahogy ezt nem tanították meg vele!
***
Végső elkeseredésemben nyugodtan kiálthatnám a Biblia szavaival: " Ó én nyomorult ember, kicsoda szabadít meg...?" Ekkor végre Valaki mégis észrevesz. MEGLÁT, sebeimmel bajlódik, bekötöz, felemel, magához ölel, és még költ is rám: sebeivel, életével fizet értem.
MIÉRT KÖNYÖRÜL RAJTAM? Ki Ő nekem?
Több mint felebarátom! Megmentőm, Uram és Istenem, úgy hívják, hogy: JÉZUS KRISZTUS!
Csak Ő segíthet rajtam, - rajtunk ezután is!

Trencsényi László
református lelkipásztor