Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Krisztusra utalva

 

Krisztussal gyűjteni

" Aki nem gyűjt velem, tékozol.” Lukács 11,23

Pilinszky János szavaival élve: „Menthetetlenül egymásra vagyunk utalva!” Milyen igaz ez a kijelentés az embertársainkkal való kapcsolatunkra nézve, de még igazabb Jézus Krisztusra vonatkoztatva, mert menthetetlenül Krisztusra vagyunk utalva.

Mi valamennyien gyűjtögető emberek vagyunk. Mindenki gyűjt valamit csak az nem mindegy, hogy mit.

Egy háborúból hazatért katona mondta el, hogy ameddig előre haladtak mindenki gyűjtögetett amit csak talált, sokszor felesleges dolgokat, kacatokat is. Amikor már visszavonultak, mindent el kellett dobálni, csakhogy életüket megmentsék.

Döbbenetes az, hogy hitetlenül mennyire istentelen az értékrendünk és nagyon keserves lesz a kijózanodás, amikor rá kell jönnünk, hogy mennyire értéktelen kacatok vannak birtokunkban. Megpróbálhatunk Isten nélkül élni, de garantáltan nem sokra megyünk és előbb vagy utóbb életünk romjain kell majd csalódottan belátnunk, hogy minden erőfeszítésünk hiábavaló volt.

Félelmetesen beigazolódnak rajtunk is Jézus szavai: "Aki nem gyűjt velem, az tékozol". Nélküle nincs helyes értékrendünk. Életünk arról árulkodik, hogy mennyi felesleges dolog vesz körül és mennyi szenny: a könyvespolcon, kazettákon, újságjainkban stb. Van- e erőnk kidobni azt amit Krisztus nélkül gyűjtögettünk, ami mind szemét.

Nagy fájdalom a mérhetetlen tékozlásunk is.

Jézus nélkül eltékozoljuk az egészségünket:

Mennyi beteg sóhajt fel: Ó ha kezdettől hívő életet éltem volna, nem tettem volna tönkre magam. Az egészség Isten drága ajándéka becsüljük meg nagyon és éljünk káros szenvedélyektől mentesen.

Jézus nélkül eltékozoljuk az ifjúságunkat.

"Ifjúságom, e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek és most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek." József Attila Mennyi idős testvér belátja, hogy csak az volt élet amit Istennel töltött.

Jézus nélkül mindent csak tékozlunk

Tudjuk, hogy az a legnagyobb tékozlás, ha Jézust mellőzzük életünkből. Ilyen tékozló fiak voltunk valamennyien és azok is maradunk volna ha az Úr nem mutatta volna meg hatalmát életünkben.

 

Trencsényi László
református lelkipásztor

 

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 156, összesen: 430823

  • 2020. április 01., szerda

    „Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgett...
  • 2020. március 31., kedd

    Krízis és újrakezdés: munkaadót és munkavállalót, családos embereket és gyülekezeteket egyaránt érinthetnek a következő időszakban. A GLS Nemzetközi V...
  • 2020. március 30., hétfő

    Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-...
  • 2020. március 29., vasárnap

    Faragó Laura énekművész és népdalénekes előadása az ősi etikai norma és az igei tanítás kapcsolatáról a XV. Harkányi Szabadegyetemen.
  • 2020. március 28., szombat

    Mikor jön el a húsvét, az igazi lehetetlen lehetőség? Nem tudom. De azt tudom, hogy eljövetele az önkéntes áldozattal kezdődik. Nem karanténban vagyun...
  • 2020. március 28., szombat

    Keresztyén emberként a kialakult helyzet akarva akaratlanul eszembe juttat bibliai történeteket. A babiloni fogságot, a pusztai vándorlást, Nóé történ...
  • 2020. március 26., csütörtök

    Várakozásainkat sokszor ellentétpárokban éljük meg. Mindnek megvan a maga szerepe, ám ha megpróbáljuk őket közelíteni egymáshoz, gazdagabbnak élhetjük...
  • 2020. március 25., szerda

    Miben segíthet most a Református Tananyagfejlesztő Csoport az otthonról tanító pedagógusoknak? Pompor Zoltánnal beszélgettünk.
  • 2020. március 24., kedd

    Minden krízis magában rejti a növekedés lehetőségét. Milyen kapaszkodóink lehetnek a magány, a bezártságérzés vagy a távmunka nehézségeiben? Miként vi...
  • 2020. március 23., hétfő

    Pedagógiai reflexió