A lelki fronton helytállni HITELESEN

„Tökéletesen, és teljes bizonyossággal,

álljatok helyt mindabban, ami Isten akarata."

(Kolossé 4,12)

 

Mindvégig az Úr Jézus Krisztus oldalán maradva HELYTÁLLNI!

„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." (1Jn 5:4)

Az Úr Jézus Krisztus mindent megtett értünk! Ő a hű tanú, aki a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által. (Jelenések 1,5)

Ő nem fog minket cserbenhagyni. Ő meg fogja adni gyermekeinek ígérete szerint az élet koronáját, az igazság koronáját, a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Annak, aki mindvégig állhatatosan harcolja a hitnek szép és nemes harcát és győz, ilyen nagy jutalma van. „Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem." Jelenések 21,7

Sélyei István a gályarab prédikátor így bátorítja a mai hívőket: -VINCIT  QUI PRO LUCE DEO DUCE SUB CRUCE  PUGNAT- „Győzedelmeskedik, aki a világosságért Isten vezetésével a keresztet hordozva harcol."

 

A KRISZTUS EVANGÉLIUMA NEM HÉTKÖZNAPI DOLOG

„Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen." (2Timótheus 3:17)

Az anyaszentegyház küldetésében a Krisztus képviselete nem akármilyen feladat, és nem akárkikre bízatott.

Itt nem akármilyen lelkület, hozzáállás, elszántság szükségeltetik:

Elhivatottságot, meggyőződéses küldetéstudatot igényel.

Komoly hitet, teljes embert igényel.

Megtért-újjászületett embert igényel.

Teljes odaszánást, eltökéltséget igényel.

A Krisztusban hívő ember életének minden területe rendkívül szenzitív, érzékenyen finomra hangolt.

(Mivel kívül hordja a szívét, ezért rendkívül sebezhető is.)

Minden történésre, még a legkisebb változásokra is érzékenyen rezonál, mivel ez a Krisztusban megszentelt élet legtermészetesebb reakciója.

***

Aki egyszer már igent mondott Krisztus hívó szavára, a szent evangéliumra, az egyben határozott nemet is mondott mindenre, ami megzavarhatja az evangélium hitelességének képviseletét.

Az apostoli munkában csak hiteles, kipróbált emberek vehettek részt,

mert az EVANGÉLIUM NEM HÉTKÖZNAPI DOLOG.

Az evangélium nem eladó!

Az evangélium nem szenvedhet csorbát!

Az evangélium bár ingyenes, de nem leértékelt és nem olcsó, hisz az Úr Jézus Krisztus az életét adta érte, szent vére árán szerezte.

Ezért az evangélium a legdrágább kincsünk!

Tudjuk, hogy Pál apostolt személyesen az Úr Jézus választotta ki és hívta el. Neki viszont megadta azt a felelősséget, hogy döntenie kellett, kit emelhet be az evangélium munkatársai közé.

Pál apostol e kérdésben is hajthatatlan volt és a Lélek vezetése alatt megfontoltan, rendkívüli hitéleslátással választotta ki munkatársait.

Számára a legfontosabb az Úr Jézus Krisztus személyének meggyőző képviselete volt.

Ehhez viszont érett, odaszánt, az esetleges szenvedést is vállalni tudó, kipróbált hitélet szükségeltetik.

Manapság is komoly problémát jelent, ha az egyházi szolgálat nem hitvallásos alapon szerveződik, hanem valami MÁS alapon.

Így például családi, rokoni, baráti alapon.

Érdek, vagy tekintély alapon.

Szokás, vagy hagyomány alapon.

Új stílusok, modern módszerek alapján.

Lehet az bármilyen, de ha az nem krisztusi alap, akkor nincs rajta áldás, mert sérti Isten szentségét.

Ilyen esetekben az Úr távozik, kivonul onnan. Ott Ő már nincs jelen, mivel más (idegen) alapra építkeztek!

Krisztus uralma alatt eddig még nem működött a felemás iga, bármennyire is erőltették.

És ez ítéletes!  (Sajnos volt rá példa bőven az egyháztörténetben. Sok szép reménnyel induló közösség került így zsákutcába, romlott meg, robbant szét, hullt darabokra.)

Az evangélium képviseletében nem lehet engedmény, nincs helye kompromisszumnak.

Pál apostolnál sem volt, senki kedvéért.  (Ha az evangélium védelme miatt, a tiszta hithez való hűséges ragaszkodás miatt szűnik meg egy baráti, munkatársi kapcsolat, az sajnálatos ugyan, de nem veszteség!)

***

A Szent Biblia a személyi kérdésekben is szigorú feltételeket szab, mennyei terheket ró a hívő emberre.

Bármilyen érzékeny kérdésben is kell döntenünk, azt csakis az 1Korinthus 7,39 szem előtt tartásával tehetjük: „...de csak az Úrban." Tudjuk, hogy ott az Ige tipikusan a házastárs kiválasztására vonatkozik, de igaz általános értelemben is. Egyáltalán nem mindegy, hogy kit engedünk egészen közel a lelkünkhöz.

Ez ugyanúgy érvényes a baráti kapcsolatokban, az egyházi, lelki - testvéri, munkatársi, szolgatársi kapcsolatban és minden bizalmi kapcsolatban . Amit tehát teszel azt: „ ..csak az Úrban." Akik ezt a szabályt figyelmen kívül hagyják, nagyot fognak csalódni!

Pál apostol érzékeny döntését kétségtelenül ez motiválta, ez határozta meg.

Számára az Úr vezetése volt elsődleges, nem pedig az ember tekintélye!

Ott nemet kellett mondani, mivel Márk ekkor még nem volt lelkileg eléggé érett, felkészült, kipróbált. (Később már igen!) Ekkor még nem volt időszerű, még érnie kellett az apostoli munkára.

***

Isten igazolta Pál apostol megfontoltságát, alaposságát, következetességét, hűségét, ragaszkodását.

Az Úr Jézus elvárja tőlünk is ezt a lelkületet, ezt a hozzáállást, ezt a hitkomolyságot.

Tőlünk is elvárja, hogy döntéseink imádságban szülessenek és, hogy azok mindenképpen egyezzenek Isten Igéjével, az Ő szent akaratával.

Nagy kincs és megbecsülendő ajándék az, ha a hívő testvérek biblikus alapon békességben tudnak együtt lakozni és munkálkodni, mert „csak oda küld ÁLDÁST az Úr és ÉLETET örökké." (Zsoltár 133,3)

Budapest, 2024.

Trencsényi László
református lelkipásztor