Egy veréb (PASSER DOMESTICUS) halálára

Egy veréb (PASSER DOMESTICUS) halálára.

Nem hagyhattam az utcán.
Éppen a házunk előtt az úttesten hevert egy elpusztult veréb.
Szép tavaszi nap volt.
Számára ez volt az utolsó szárnyalás napja. Pedig túlélte a hideg telet.
Valószínűleg már családja volt és etetett.
Felvettem és a kertünkben eltemettem.
Másnap ismét a kertben voltam és a Bibliámat tanulmányoztam.
Ekkor egy veréb röpült hozzám egészen közel, és szokatlanul hosszan ott is maradt.
Azonnal az Úr Jézus szavai jutottak eszembe:

"Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok." (Máté 10, 29-31

Egyszer a mi életünk, a mi küldetésünk is lezárul, de az Igéből megtudjuk, hogy nem hiába éltünk, ha Istenhez tartoztunk a földön. Ő számon tartja még hajunk szálát is, mert úgy szeret.

Budapest, 2024.
Trencsényi László

***