Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Tisza parti áhítat Tokajban

 

TISZA PARTI ÁHITAT TOKAJBAN

„Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk." (Zsoltár137,1)

Mintha a mienk lett volna, oly otthonosan telepedtünk le a kis „kikötő" deszkáira Tokajban. A lábunk alatt szelíden sietett a Tisza. Mi az Életforrás táborból jöttünk, ő pedig a Kárpátokból érkezett.

Itt találkoztunk, amint ő éppen igyekezett haza a Dunába, tengerbe, óceánba, mi pedig az örök mennyei hazába készülve tartottunk itt csendeshetet.

Sokáig csendben figyeltük a nagy folyó ősi életjeleit, szelíd csobbanásait, pici örvényeit.

Mennyi mindent hozott magával?

Sok felesleges terhétől itt vált meg végleg Tokajban, mert szilárdan elhatározta, hogy a sok „szemétségét" itt rakja le, nem hordozza többé, hanem megtisztulva megy tovább.

A nagy folyó és életünk folyója vajon merre megy tova?

A múlt és a jelen ölelték át egymást itt a hegy lábánál beleölelve minket is.

Amikor kinyitottuk a Bibliát, a két és fél ezer év távlatából elevenen felzengő hűség és kitartás hitvallása a 137. Zsoltár megrendítő, szavai mély nyomot hagytak bennünk.

Már csak egy nap volt hátra a táborból.

Gondolatainkba merülve, csendben ültünk a mólón, amint egykor Isten népe Babilon vizeinél.

Ott hetven esztendő volt a „gondolkodási idő" itt csak hét nap, de ez a hét az Élet Forrásával, az Úr Jézus Krisztussal telhetett el. Ő mondja: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne." (János 4,14)

Ő ismer egyedül, Ő tudja csak, hogy itt tudtuk-e hagyni bűnös életünk minden szennyes hordalékát, hogy megtisztulva szabadon haladhassunk tovább az általa megszabott mederben a mennyei keskeny úton!

Lehet-e elfelejteni ezt a hetet, amit itt tett értünk a mi Istenünk?

Hiszem, hogy mi, akik itt lehettünk, nem fogjuk elfelejteni soha a IV. Életforrás tábort, ahova már életünk, szívünk egy közös darabja fűz.

Kitörölhetetlen emlékként üzen számunkra a hely ezután.

Már végleg ide köt minket a Tokaj főterén álló Sztéhló Gábor Otthon meghitt csendje, ahol Isten előtt, örömkönnyek között valóban otthon lehettünk a mi áldott Istenünk kegyelmes karjaiban.

Tokaj, 1998. július 31.

Trencsényi László

református lelkipásztor

Lehet, hogy egy kép erről: tó

 

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 329, összesen: 831064

  • 2025. július 18., péntek

    Csillagpont tizenegyedszer – a reménység és a kapcsolatok szigete. Istenközpontú fesztivál a fiatalokért.
  • 2025. július 16., szerda

    „Szolgáljatok az Úrnak örömmel” – hangzik az idei dunamelléki kántorképző tanfolyam igei mottója. Ennek az örömnek lehettünk tanúi a Ráday Házban zajl...
  • 2025. július 15., kedd

    A sportban és a túrázásban is jelen lévő Istenről, a hétköznapokban megnyilvánuló hitről beszélgettünk dr. Szólláth Bernadett egyházkerületi jogtanács...
  • 2025. július 15., kedd

    Megkezdődött Közép-Európa legnagyobb keresztyén fesztiválja, a Csillagpont.
  • 2025. július 14., hétfő

    Az ignáci lelkigyakorlatnak bibliai gyökerei és egyetemes imaformái is vannak. Akik biztosak református identitásukban, képesek a más felekezetektől e...
  • 2025. július 13., vasárnap

    Sport, művészet, angol nyelv - református gyülekezeteink gyerektáborai biztos pontok a nyári szünet kihívásai között. Offline alternatívák, hosszútávú...
  • 2025. július 10., csütörtök

    Diákszállásnak épült, lelkészüdülőként folytatta, végül dunamelléki konferencia-központ lett – Mátraháza lelki ébredések, elhívások és gyógyulások egy...
  • 2025. július 09., szerda

    A távol-keleti nyaralásról szőtt álom és a kijózanító valóság.
  • 2025. július 08., kedd

    Ismét kitárja kapuit a LéleKzet Református Udvar a Művészetek Völgyében.
  • 2025. július 07., hétfő

    „A lakótársam szememre hányta, hogy megtagadtam önmagam. Valóban ez történt – és odaadtam az életemet Krisztusnak” – sűrítette egy mondatba a budapest...