A lelki fronton helytállni a HÉJÁK ÉS KESELYÜK KÖZÖTT

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Jeruzsálem, Jeruzsálem...hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, DE NEM AKARTÁTOK!" (Lukács 13,34)

Az Úr Jézus megrendítő kijelentését sokan figyelmen kívül hagyták Jeruzsálemben.
Hálátlanul szembefordultak Isten akaratával, kegyetlenül és makacsul elutasították, megvetették Őt. Jeruzsálem a legtragikusabb látványt nyújtotta, amikor nem ismerte fel a Messiást, Megváltóját!

Mindezt az Úr Jézus előre látta és sírt Jeruzsálem fölött. (Lukács 19,41)

Mennyire szerette népét!
Ő, aki a népének pásztora volt!
Ő, aki menteni jött, a szétszéledt nyáját gyűjteni jött,mennyire fájhatott neki az értetlenség, a lelki hidegség, a közömbösség.

Ma is igen sokan semmibe veszik Őt, nem akarják meghallani az Igét és tudatosan kizárják életükből. 
Nem tudják, hogy mit veszítenek, amikor megátalkodott engedetlenségükkel, fanatikus hitetlenségükkel visszautasítják a királyok Királyát!
Nem is sejtik, hogy az Úr Jézus nélkül mennyire becsapottak, kiszolgáltatottak, védtelenek.
Így sorvadoznak lelkileg és szüntelen veszélyben forog az életük.

• Csak Jézus Krisztus ismeri igazán a leselkedő veszélyeket, a héják és keselyük ragadozó karmait!
• Ő ismeri egyedül a támadásra kész vadállatokat, a juhok ruhájába bújt farkasokat, a kígyó és skorpió lelkületűeket.
• Egyedül csak Ő ismeri az ördög minden ravaszságát, álcázott trükkjeit, halálos csapdáit.

Azért, hogy megvédjen, ma még szeretettel hív magához, „védőszárnyai alá". „Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá."

Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok bizony teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak! Akiknek nem Jézus Krisztus az életük fundamentuma, azokat minden pillanatban a legpusztítóbb katasztrófa fenyegeti.

A Kísértő mindig tesz arról, hogy elterelje a figyelmet a Megváltóról, mint egyetlen hathatós megoldásról. Így teszi tönkre, fosztja ki megtévesztett, szerencsétlen és nyomorult áldozatait.

***

Tudjuk, hogy a tyúk a csibéit az első pillanattól fogva megtanítja a héjaveszélyre.  A fiókák jól ismerik anyjuk hangját, figyelnek és hallgatnak rá, mivel ezen múlik az életük. 
Egyetlen vészjelzésére a szélrózsa minden irányából azonnal összerebbennek.  Az anyaállat testével védelmezi kicsinyeit és önfeláldozóan rejti el őket szárnyai alá.

Találtak már túlélő fiókákat, tűzben elpusztult anyamadár teste alatt. 
Amíg él az anya, addig biztonságban vannak.
Ő jelenti számukra az oltalmat, a menedéket, az egyetlen esélyt, a túlélést.

***

A LELKI SEBEK SOKKAL SÚLYOSABBAK A TERMÉSZETI CSAPÁSOKNÁL.

Az Úr Jézus Krisztus tudja, hogy a hívő emberek ebben a gonosz és kegyetlen világban fokozott veszélynek vannak kitéve.

"A rágalmazó ember szíve sötét, mint a félelmetes éjszaka. Jaj annak, akit a nyelvére vesz! Közelsége félelemmel tölti el az embert, mert sosem tudhatja, miből mit hoz ki, milyen álnok vádakat kohol. Szemtől-szemben hízeleg, majd pedig alkalomadtán visszaél a hallottakkal. A világ tele van ilyen emberekkel. akik az ördög szolgálatába állították nyelvüket, és rontanak, vermet ásnak, szakadékba taszítanak, elveszejtenek másokat. A gonoszság nem ismer határokat." (Szikszai Béni)

Rettenetes dolog fizikailag szenvedni, de tudjuk, hogy a lelki fájdalmak sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet marnak az emberben.
Gondoljunk csak arra, amikor az ellenség részéről igaztalan és kíméletlen rágalmak célkeresztjébe kerülünk, vagy amikor hirtelen támadások, üldözések vihara, zuhataga, örvénye, tornádója szakad ránk.

Amikor hívő életünk lelki békéjét, nyugalmát, stabilitását megpróbálják sötét, gonosz ördögi erők kikezdeni,
aláásni,
megbontani,
megtörni.

Hívő ember legyen a talpán, aki túléli ezeket a csapásokat és nem omlik össze.

Ilyenkor mindig: „Nézzünk fel Jézusra, a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsidók 12,2)
ahogy ezt Luther Márton is mindig megtette:

„Gyaláznak engem ellenségeim, hát tegyék, de ha kegyes keresztyének Krisztus Urunkkal együtt dicsérnek, HA CSAK EGYETLEN KERESZTYÉN is hűséges munkásnak tart, már túlontúl gazdagon elnyertem jutalmamat. Amazok nem érdekelnek, nem méltók rá, hogy munkámat értékeljék, ha dicsérnének, annak szívem mélyén fájnia kellene. Gyalázkodásuk a legnagyobb dicséret és tisztesség számomra." (Luther Márton)

Az Úr Jézus Krisztus védő, oltalmazó jelenléte nélkül a két lábon járó "ragadozókkal" szemben, esélyük sem lenne.

Mi, akik szeretjük és követjük Őt, nyugtasson meg az a tudat, hogy ha a legnagyobb veszélyben, még ha a halál árnyékának völgyében szenvedünk is, ha kísértések között bukdácsolunk is, az Úr Jézus Krisztus imádkozik értünk, hogy el ne fogyatkozzék a hitünk.

Csak ezért éljük túl, ezért maradunk meg, ezért nem vallunk szégyent.

***

A Szent Biblia szemléletesen érzékelteti azt a rendkívüli gyöngédséget, ahogy Isten oltalmazta népét:

„Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket." (2Mózes 19,4)

„Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket." (5Mózes 32,11)

„Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába." (Zsoltár 17,8)

„Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek." (Zsoltár 36,8)

„Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)

„Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá!" (Zsoltár 61,5)

„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

„Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." (Zsoltár 91,4)

Az Úr Jézus Krisztus így hív magához: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11,28)

***

Minket is egybe akar gyűjteni, össze akar terelni biztonságot nyújtó mennyei oltalmának védőszárnyai alá.   Ő az egyetlen, aki segíthet rajtunk!

„Krisztus mindezzel azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok, akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek, mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van, melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM."  (Kálvin János)

Testvér, te hol keresel oltalmat az élet viharaiban?
Ismered-e már az Úr kezében való végtelen biztonságot?

Ma még Isten Igéje arra figyelmeztet, hogy vedd észre, hogy az Úr Jézus Krisztus nélkül tökéletesen VÉDTELEN vagy!

Az Úr Jézus az egyetlen, Aki jót akar neked!

Vedd Őt a legkomolyabban, és légy az Ő gyermeke.

Ismerd fel Őt, mint Megmentődet és add át Neki szívedet.
Ez a legjobb, amit tehetsz. Ezt a döntésedet soha nem fogod megbánni!
Csak Ő biztosíthat tökéletes védelmet számodra.

Ő azért jött, hogy megmentsen, hogy bűneinkből megtisztítson, hogy az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen, és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!
„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)

Aki már Isten országának állampolgára lett, csak az ismeri a Jézus Krisztus "szárnya alatti" biztonságos életet, ahol nem érhet veszedelem!
Csak Ő adhat védettséget, rejtettséget, biztonságot, nyugalmat, békességet.
Boldogok, akik elmondhatják életükre nézve a Zsoltár szavait: „Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

Budapest, 2021. június 13.
Trencsényi László
református lelkipásztor