Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Egyedül Istené a dicsőség!

"Mert Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek.
Övé a dicsőség mindörökké. Ámen. "
Róma 11,30

 

Ez a jelmondat lett református egyházunk talán legtöbbet emlegetett gondolata, mely hűen kifejezi a hívő ember Istennel kapcsolatos viszonyát!
SOLI DEO GLORIA, vagyis egyedül Istené a dicsőség!

Az ember általános célkitűzései között ilyen fogalmak szerepelnek mint:
gazdagság, bölcsesség, boldogság, egzisztencia, népszerűség, dicsőség!

Tehát joggal állíthatjuk, hogy a dicsőségvágy átszövi mai világunkat is.

A felnövő nemzedékek előtt ott lebeg a dicsőség elérésének délibábja, mint végső cél a teljes boldogság elérésére!

Csak a kijózanodás lesz borzalmas amikor a babérlevelek mind a porba hullnak és nem marad más csak a rideg valóság - egy elrontott értelmetlen élet!

Mennyi kisiklott élet tűnt le már a földön, akik elfogadták emberektől a dicsőítést vagy éppen ők maguk dicsőítettek másokat, mert ők mind célt tévesztettek!

"Dicsőségemet másnak nem adom"
mondja az Úr!

Ezt a keresztyéneknek mindig szem előtt kell tartanunk.

Erre bíztat minket ez az Ige is.

Isten dicsőségét ne cseréljük fel semmivel és senkivel, amint tették ezt Rómában és teszik ezt ma is sokan!  (Róma 1,23)

Ez az elv kimondja, hogy a dicsőítés sem az angyalokat, sem az elhunyt szenteket, sem az egyházi méltóságokat nem illeti meg! (Róma 16,27)

(A katolikusok a római egyház fejét a pápát, Krisztus földi helytartójának, és csalatkozhatatlannak tartják és „szentatyának" szólítják. Ő gyakorolja az úgynevezett kegyosztói, kormányzói és tanítói főhatalmat a katolikus egyházban. )

A mi számunkra a dicsőségvágy soha nem lehet cél.

Bármit értünk is el az életben soha ne fogadjunk el emberektől dicsőítést.

Tanuljuk meg egyszer s mindenkorra, hogy a Krisztus követőinek úgy kell élniük, hogy bármit tesznek is, azt Isten dicsőségére tegyék!

Ne legyünk célt tévesztett emberek, mivel életünk célja csak egy lehet: Isten dicsérete!

Akár élünk, akár meghalunk, mi az Övé vagyunk, Akié egyedül a dicsőség örökkön örökké!

 

Nyíregyháza, 1996

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 129, összesen: 693913

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával