Emberségből, tisztességből, istenfélelemből...

***

"Az igaznak emlékezete áldott!"

Példabeszédek 10,7

***

KÓS KÁROLY
1883. december 16. - 1977. augusztus 25.
építész, író és szerkesztő

Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Az, aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.

Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.

Kérem azért az én Istenemet hívő, igaz hittel, hogy áldja meg maradékimat, kik szeretni fogják és meg is tartják ezt a kis világot itt a nagy hegyek között, és kérem az én Istenemet, hogy nehéz kezével sújtson le azokra, akik megunják és elprédálják otthonukat, földjüket, apáik szeretetét.



...

HERMAN OTTÓ
1835. június 26. - 1914. december 27.
természettudós, néprajzkutató és politikus

"Légy büszke arra, ami voltál, s igyekezz különb lenni annál, ami vagy."

"Jól tudod Te édes Népem, hogy csak értelem és szorgalom árán tarthatod meg hazádat; hogy számbeli csekély voltodat csak eszed pallérozásával pótolhatod meg; hogy értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez, mely alkotó, de romboló hatalmával is oktat, vezérel, hogy megtalálhassad a magad és cseléded kenyerét, hazád földjén boldogulásodat."

 

 

...

ORBÁN BALÁZS
1829. február 3. - 1890. április 19.
magyar író és néprajzi gyűjtő

"Mindnyájunknak kötelességünk, ha csak egy homokszemnyit is, odavetni nemzeti műveltségünk pompás épületéhez.

Ha a jelen eltörpülésének közepette távoli fény után kapkodunk, azt nem dicsvágy- és önfitogtatásból tesszük, mert a valódi érdem szerény szokott lenni."

 

...

BABITS MIHÁLY
1883. november 26. — 1941. augusztus 4.
költő, író, irodalomtörténész és műfordító

"Tudod hogy érted történnek mindenek (...)
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog."

 

...

ILLYÉS GYULA
1902. november 2. — 1983. április 15.
költő, író, műfordító

"A tisztesség nem érdem, hanem kötelesség."

"Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos,
mihelyt elkészül, az élethez áll.
Minden jó mű egy-egy szabadságharcos.
Légy hű magadhoz, olyanokat alkoss,
ne fogja a halál!"

 

...

ÁPRILY LAJOS
1887. november 14. - 1967. augusztus 6.
református költő, műfordító

"Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat
egy rándítással elhullathatom,
saruim szíja sem marad velem.
Uram, utálni nem tudom világod,
de indulhatok, amikor kívánod,
igéd szerint: egészen meztelen."

...

"S amikor, Uram, hozzád érkezem,
könnyű kezem miatt szégyenkezem.
...
Adj, Istenem, bölcsességet,
vágyaimnak csendességet,
illedelmes öregsége
s könnyű véget, könnyű véget.
(Áprily Lajos)

 

...

CSOÓRI SÁNDOR
1930. február 3. — 2016. szeptember 12.
író és költő

"Az istenhit visszaszorulásával párhuzamosan sokan azt gondolták, hogy a józan ész és a tiszta tudás diadalmenete kezdődhetik el, amely a vallást és a költészetet hirtelen helyettesítheti. Nem ez történt. Nem az ésszerűség növekedett a világban, hanem a zavarodottság."

"Nemcsak föltárni s bemutatni kell az igazságot, hanem megkeresni. Elibe menni, nyomába szegődni; meghallani hegyeken túli dobogásait vagy sóhajait a kövek alól. Jelenlevővé tenni ott is, ahol még árnyéka sem látható."

...

SÜTŐ ANDRÁS
(Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.  Az Osztrák P.E.N. Club dísztagja volt (1990), a Magyar Örökség diploma tulajdonosa (1996). Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.

„Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.” (Anyám könnyű álmot ígér - 1970)

"Vonatok vagyunk, melyeknek az eleje fel van virágozva; zakatolunk gyorsan be az állomásra, aztán a halálba és a szerelembe."

 

...

FEKETE ISTVÁN
1900. január 25. - 1970. június 23.
író

Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt...s közben - megtaláltam a Hazámat

***
Néztem a csillagokat, s a csillagok néztek engem. Az árnyékok már elsüllyedtek, és magasan valahol vándormadarak kiáltottak.
Ezek is mennek - gondoltam -, vagy jönnek, mint a nyár, amely akkor kezd jönni, amikor elment?
Nem válaszolt senki, én pedig nem tudtam válaszolni magamnak. Csak a kis tücskök szóltak egyhangúan, bánatosan végtelenül, mintha erre a kérdésre nem is lenne felelet, mert senki se tudja, mikor indult el, és senki sem tudja, amikor megérkezik.

De hát miért kell elmenni?... - vergődött a szívem gondolataim között, amelyek megsimogatták a kertet, a házat, az öreg kályhát, a vén kutat, az istálló ajtaját s a lovak meleg, régi dobbanásait. - Miért?
És ekkor rádőltem a hűvös malomkő asztalra, sírva kérdve szomorú magamtól, hogy amiben minden elmúlt szépség és jóság benne lesz:
HOL VAN HÁT AZ UTOLSÓ OTTHON,
AHONNÉT MÁR SOHA NEM KELL ELMENNI?

(Fekete István: Ballagó idő)

 

...

NEMESKÜRTY ISTVÁN
1925. május 14. — 2015. október 8.
író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár

"Nincs okos vagy buta állat, mert valamennyinek megvan a magához való esze, és használja is, amennyire tudja. Talán csak az ember az egyetlen olyan élőlény, akire ez nem mindig jellemző."

 

...

CZAKÓ GÁBOR

1942. szeptember 14. - 2024. február 21.
Kossuth-díjas író

"Mindenki, aki gondolkodott már, tudja, hogy milyen távoli kapcsolat lehetséges csupán szavaink és gondolataink között, a legványadtabb eszmének is szűk a legkövérebb szó, a legpontosabb mondat is valami más."

"A csönd nem üresség; nyugalom lakik benne, dús és eleven rózsa. A csöndben szemlélődő félretolja a világ tárgyait, a káprázatokat, amelyek elterelnék figyelmét a lényegről: a kertet, magát a rózsatövet is, hogy csak a virág álljon előtte s ő megértse a virágot, benne a világot s magát. Tehát a csönd a lényegről beszél. A természetben amúgy nincs üresség."

(Czakó Gábor)

 

...

TÓTH SÁNDOR
1939. augusztus 18. - 2019. szeptember 11.
József Attila-díjas író, költő, újságíró, egyetemi tanár

Boldogít ha boldog vagy,
Hogy neked jó mit szívem ad
Hisz nékem legnagyobb öröm,
Ha te boldog vagy.
Öröm ha szeretnek,
Öröm szeretni,
Legszebb öröm szeretni,
S szeretve lenni.

(Tóth Sándor)

 

...

...

SCHMIDT EGON
1931. június 16. - 2023. január 31.
Kossuth-díjas magyar író és ornitológus

"A kimeríthetetlenül változatos, izgalmas, mindig új témákat adó Természet (így, nagy T-vel) (...) iránt érzett szeretetemnek, tiszteletemnek és csodálatomnak igyekeztem minden írásomban hangot adni. Ha ez sikerült, akkor úgy érzem, életem nem volt hiábavaló."

"Egyszerre volt komoly és derűs, szinte fellegekben járó. A belvárosban lakott, de a természetben élt. Szépérzéke, kiegyensúlyozottsága is abból a teremtett párhuzamos valóságból fakadt. Még a ritkán, szökőévenként előforduló - főleg a flóráért, faunáért kiálló-aggódó - indulataiban is szelíd és humánus maradt. Ha egy szóval jellemezném: úriember. Régi vágású, finom és múlhatatlan eleganciával. Ritkán ült le, állandóan mozgásban, úton volt. Ha kérdeztük, picit elgondolkozott, lelkesen, röviden, lényegre törően válaszolt. Jó volt a társaságában; lenyugodni abban a „hőskorban", amit magával hozott."
(Pallós Tamás)

 

...

NAGY LÁSZLÓ
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Pro Natura Díjas természetvédelmi őrkerület-vezetője, a hansági lápvilág elhivatott őrzője, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjének birtokosa.

1944 december 22. - 2019. január 23.

Tiszta erdőt, szép mezőt!
A Hanság mocsárrengetege, a lápi világ, annyira hatalmas, hogy az itt élőket és az átutazókat évszázadokon keresztül megállította és félelmet keltett bennünk. Féltek tőle az emberek, mert meghódíthatatlan volt. Még akik ismerték a területet, azokat is becsaphatta. Amikor egy gyönyörű, vadregényes, áthághatatlan területen járunk, érezzük, hogy a tájnak misztikuma is van. Amit az ember nem tud pontosan, annak mindig varázserőt tulajdonít, amit szóban nem tud önteni, de valahogy a képzeletében mindig benépesül valamivel.

 

...

ROCKENBAUER PÁL
1933. január 14. - 1987. november 26.
utazó és televíziós szerkesztő

"Bármilyen hosszú is egy természetfilm, bármilyen szép is egy kép, bármilyen csodás is egy-egy leírás, nem hihetjük azt, hogy ez pótolja a személyes élményt. Márpedig ezek a helyek bárki számára könnyen elérhetők, felkeresésük, felfedezésük - kinek-kinek a maga számára - jószerivel csak elhatározás kérdése."

„Volt velünk valaki, aki másként látta a világot. Rockenbauer Pál valószínűleg soha nem mondta ki azt a szót, hogy haza, mégis az egész filmsorozatból sugárzik a hazaszeretet. Mit jelent ez? Ha bemegyünk egy faluba, megtaláljuk a tanítónőt, aki a gyerekeknek kincset tud átadni. Azt az öreg bácsit, aki furulyát farag, azt a gazdát, aki a gyümölcsfáit különös gonddal kezeli. Azt a papot vagy tanácselnököt, aki igazán közel van az emberekhez. A másképpen gondolkozó emberek hazafisága, értékei domborodnak ki a filmben."

(Szabados Tamás)

 

...

SÁRA SÁNDOR
(1933. november 28. -2019 szeptember 22)
operatőr, rendező és forgatókönyvíró

"Ha nincs más, akkor három szöggel és egy dróttal is tudunk filmet csinálni."

"A Magyar Művészeti Akadémia életműdíjával kitüntetett alkotót arról is kérdeztem, milyen testamentumot hagyna a magyar nemzetre. Gondolkodás nélkül érkezett a válasz: „Tessék tisztességesen élni!”  (Lőrincz Sándor)

 

...

SZERVÁTIUSZ TIBOR
(1930. július 26. - Budapest, 2018. április 25)
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

"Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg."

 

 

...

BALOGH JÁNOS
(1913-2002) biológus, zoológus, ökológus, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Rácz Gábor A Megsebzett bolygó c. televíziós sorozat rendezője idézte fel néhány személyes emlékét Balogh Jánosról. Elmesélte, hogy egyszer amikor valaki szóvá tette neki idős korához mérten szokatlan aktivitását, azt kérdezte:
- Miért, azt várnátok, hogy üljek otthon az ágyam szélén és várjam a halált?
Nem várta a halált. Úgy gondolta, úgyis eljön, amikor itt az ideje, de minek elébe menni.

Az utolsó pillanatig élt, tette a dolgát. Amikor Rácz Gábor utoljára összefutott Balogh Jánossal, épp valahová Dél-Amerikába igyekezett. A rendező nem tudta nem megkérdezni tőle, hogy
- Nem félsz elindulni? Mi van ha ott halsz meg? - mire a professzor csak annyit válaszolt:
- Hát, az már nem az én gondom lesz.

 

...

SZENTÁGOTHAI JÁNOS
1912. október 31. - 1994. szeptember 8.
Kossuth-díjas anatómus, egyetemi tanár, politikus, az MTA elnöke

Az emberi életet általában, például a barátaim, ismerőseim életét is bizonyos értelemben műalkotásként próbálom szemlélni. (...) Az életforma maga is művészi eszköz és egyben megoldás, amivel az ember alakítja a maga világát. Persze ebbe minden beleértendő, a táplálékszerzéstől a táplálék-konzerválásig, azaz az életfenntartó technológiáktól a közösségi magatartás mechanizmusaiig, szóval az összes elképzelhető vonatkozás együttese. Ez az igazi műremek.

 

...

KITTENBERGER KÁLMÁN
1881. október 10. - 1958. január 4.
származású Afrika-kutató, zoológus és író

"Nagyon bölcs az emberi természetnek az a tulajdonsága, hogy a kínzó emlékeket idővel elhalványítja, de a kedves élményeket megőrzi, sőt esetleg még meg is színesíti."

"A fogott állatok nevelése és ápolása közben tapasztaltam, hogy az egymástól legtávolabb álló fajok is csodásan összeszoknak, elválhatatlan jó barátokká válnak, bizonyítva, hogy az állatok legtöbbje sem állhat meg társaság és részvevő jó barát nélkül. Részt vesz annak bánatában, és ujjongva örül, ha viszontlátja azt, akit szeret. Végül, az oktalan teremtményekben oly megható példáit láttam a hálának, hűségnek és ragaszkodásnak, hogy mintaképül merném állítani a teremtés koronája, az ember elé."

" Ő a vadászat és a vadászok lelkiismerete, bölcs tanítója és a vadászetika szelíd főpapja... Sosem beszélt szószékről, sosem csúszott le a gorombaság eleve hibás vagdosásába, és fékezte Kálmánt is... mindig úgy írt, mintha erdei tűz mellett mondaná el, amit el kell mondania süvölvény vadászoknak és bővérű nagyfejűeknek..." (Fekete István)

 

...

MOLNÁR MÁRIA
1886. szeptember 14. - 1943. március 18.
református misszionárius, mártír

"Nagy Istenünk van nekünk, ki méltó, hogy a porba hullva imádjuk őt, és csakis neki adjunk minden dicsőítést!"

"Sokszor elveszíthetné az ember a türelmét, ha nem állana előttem az a gondolat, hogy Istennek milyen sok türelmébe került az én életem is."

"Sok ember nem tudja, hogy a missziói munka elvégzése nem emberi erő által történik (...), és aki csak saját magát küldené ki, az bizonyosan nem is tudna örülni ott kint a munkának. A missziói munkában a külső érdekességektől eltekintünk, s a Léleknek a munkáját figyeljük."

"Ha keresztyén akarsz lenni, akkor csak egy feleséged lehet. Az Úr Isten így rendelte el. A férj és a feleség egy test, egy lélek. Nem lehet eggyé a férfi több asszonnyal, és az asszony sem több férfivel."

"Azt hiszem, hogy itt Isten különös feladat elé állított; de jó, hogy nem a magam erejével, hanem Isten erejével kell azokat megoldanom."

"Ne azért imádkozzatok, hogy ne pusztuljak el, hanem hogy a halálom értelmetlen ne legyen."

 

...

SZIKSZAI BÉNI
1908. június 4 - 1985. január 26
református igehirdető, a Bethánia Egylet főtitkára

"Isten azt akarja, hogy dicsősége rajtad keresztül áradjon a környezetedbe: hogy szentségét, újjáteremtő, megszentelő csodáját benned csodálják, és benned dicsőítsék Istent. Benned, a te szennyes, tisztátalan életedben kívánja megmutatni, hogy mivé tehet téged. Isten nem titokban akarja megszentelni magát benned. Imádkozz titkon, ajtódat behajtva, de élj mindenki szeme láttára, hogy lássák benned Isten újjáteremtő, dicsőséges, megrendítő szeretetét és térdre kényszerítő szentségét! Ha majd benned megszenteltetik Isten neve, akkor buzoghat fel ajkadon a kérés: Jöjjön el a Te országod!" Engedd megtölteni üres, szennyes szívedet Isten dicsőségével, hogy eljöhessen körötted az Ő országa!”
(Szikszai Béni)

 

...

CSERI KÁLMÁN
1939. április 30. - 2017. február 13.
református lelkész

Kevesen gondolnak arra, hogy az ÉLETÜNK FOLYAMATOS MAGVETÉS.
Minden szavunk, gesztusunk, tettünk HATÁSSAL VAN a környezetünkre,
beépül mások életébe, és akarva-akaratlanul példává lesz.
Jó vagy rossz PÉLDÁVÁ.
Aki istentelen, veti a GYOMOT.
Ki fog kelni, megtermi a MAGA GYÜMÖLCSÉT.
Mindenki csak olyan magot tud vetni, AMIJE VAN,
és mindenből az fog kikelni, AMINEK A MAGJA.
Fontos figyelmeztetés:
„Aki a testének vet, az a testből arat majd PUSZTULÁST;
aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni ÖRÖK ÉLETET." (Galata 6,8)
(Cseri Kálmán )

...

...

... és még sokan mások: emberségből, tisztességből, istenfélelemből...

***