Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Helytállni az „agapé” SZERETETBEN

„Mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által." Róma 5,5

 

Az Úr Jézus Krisztusnál jobban senki sem szeret minket!

Kétezer évvel ezelőtt a bűn miatt haldokló világba eljött az ÉLET: Jézus Krisztus!

Az Úr Jézus Krisztus elhozta közénk a mennyei szeretetet: „Az Ige testté lett!" (János 1,14)

Az Ő személye, mennyei lénye örök életté lett számunkra.

Az Ő szeretete örök, és gazdagon árasztja ki minden gyermekére.

A legboldogabb ember az, aki kéri, kapja és éli!

 

Az Istentől kapott „agapé" szeretet nem valamiféle tünékeny, múlékony emberi érzelem!

Nem valamiféle velünk született mentális beállítottság.

Nem valamiféle átvett humanista lelkület.

Nem egy hideg, merev, erőltetett emberséges magatartás.

 

A krisztusi „agapé" szeretetet nem lehet megtanulni vagy más módon elsajátítani.

Ez a szeretet Isten drága ajándéka.

Ez a szeretet, Isten jelenlétének kisugárzása, Isten bennünk munkálkodó Szentlelkének ajándéka, mely csordultig árad a szívünkbe, ahol a Lélek jó gyümölcseként terem!

„Mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által." Róma 5,5

 

Isten gyermekeinek életében mindent meghatároz az Úr Jézus Krisztus szeretete, mely a legcsodálatosabb ajándék a világ számára.

Ő a megtestesült SZERETET.

Ő a megváltó, megmentő, megtartó szeretet.

Ő az élő és éltető s z e r e t e t.

Ő a SZERETET !

 

Omnia vincit caritate Christi.

Krisztus szeretete mindent legyőz.

 

A krisztusi szeretet ellen nincs orvosság,

mivel az totális és legyőzhetetlen szeretet!

Ez az a szeretet, mely soha el nem múlik. (1Korinthus 13, 8)

Kétezer éve a Tőle kapott kegyelmi időben él még a világ,

mivel mindez ideig az Ő irántunk való érthetetlen és mérhetetlen

szeretete TARTOTTA MEG A VILÁGOT.

„Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért."  (1János 4,10)

Keresztyénnek lenni a legnagyobb felelősség és megtiszteltetés a földön.

Hitünket, küldetésünket betölteni igazán őszintén és tisztán csak az Úr Jézustól kapott mennyei szeretet hűséges megélésével lehet. Az Úr adjon erőt, hogy reánk áradó szeretetét mindig tudjuk hűségesen tovább ragyogni ott, ahol élünk!

Budapest, 2013.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 66, összesen: 840421

  • 2025. augusztus 07., csütörtök

    A Tolnai Református Egyházmegye fiataljai már több mint egy évtizede gyűlnek össze Mórágyon, hogy hangszert ragadva zenéről, hitről, közösségről és pé...
  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.