Az Úr Jézus karjaiban

"Azután vita támadt közöttük arról, hogy közülük ki a nagyobb. Jézus pedig ismerve szívük gondolatát, kézen fogott egy kisgyermeket, és maga mellé állította; majd ezt mondta nekik: "Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az a nagy." Lukács 9, 46-48

Az Úr Jézus mondja:
"Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba.
Aztán ölébe vevé azokat, és kezét rájok vetvén, megáldá őket." Márk 10,16-16

...

Örök kérdés az, amióta csak ember az ember, hogy: "Ki a nagyobb?" Sajnos mennyire jellemző ez ránk nézve, hogy legtöbbször a büszkeségünkkel, a kevélységünkkel vagyunk elfoglalva.

Hát ez a legfontosabb kérdés az életben? Kérdés lehet-e egyáltalán ez Isten gyermekei számára? Ó milyen önfejűek tudunk mi is lenni sokszor?

Az Úr Jézusnak mennyire fájhatott látva tanítványainak ezt a nagyravágyását?

Ő ismerte gondolataikat, ezért nem válaszolt nekik azonnal, hanem mintegy felejthetetlen példaként odaállított egy kisgyermeket ezek közé a bölcs, okos, felnőtt férfiak közé.

 MAGA MELLÉ ÁLLÍTOTTA
 KÖZÉJÜK ÁLLÍTOTTA
 ÖLBE VETTE

Mi történt itt?

Amint egy kisgyermek nem vitatkozik, nem problémázik ilyen hiábavaló kérdéseken, így kellene nekünk is nagy alázatban Istenre bízni magunkat, minden gondunkkal együtt. Ezért mondja az Úr Jézus: "Aki legkisebb tud lenni mindnyájatok között, az a nagy."

Azzal, hogy az Úr Jézus ölbe vette azt a gyermeket, valóban a legkisebb lett a legnagyobbá.

Tanuljuk meg, hogy nincs nagyság, csak egyedül az Úr Jézus Krisztus karjaiban!

"Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket." Ézsaiás 40,11

Pál apostol tudta mit beszél és nagyon világosan látta ezt a kérdést:

1. "Nekem, minden szent között a legkisebbnek adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhetetlen gazdagságát." Efezus 3,8

2. "Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok." 1Timóteus 1,15

3. "Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, aki arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert üldöztem Isten egyházát" 1Korintus 15,9

Testvér, van-e már ilyen alázatos szíved?
Ott vagy-e szüntelenül az te Megváltó Jézusod mellett?
Karjaira vehetett-e már téged is Ő, a világ Megváltója?
Engeded-e, sőt kéred-e, hogy Ő naponta hordozzon téged?

Ha igen, akkor tudnod kell, hogy te vagy a világ legboldogabb embere!

Trencsényi László
református lelkipásztor
Anno Domini Nostri Jesu Christi, Nyíregyháza, 1994.