Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Liberte, Egalite, Fraternite

 

Hányszor tűntek fel és buktak el nemzetek a történelem nagy viharaiban, útvesztőiben. Forradalmak indultak és tűzték zászlaikra az emberi szabadságvágy nagy gondolatait:

Liberte, Egalite, Fraternite

„szabadság, egyenlőség, testvériség,”

de a vágyak mindig csak vágyak maradtak,

mert a következmény általában:

félelem, rémuralom vagy zsarnokság lett.

A népek, nemzetek között ma is leginkább a bizalmatlanság a fenyegetettség és a békétlenség a jellemző, mert nincs és nem is lesz soha a földön tökéletes és boldog nemzet.

Mi keresztyének mégis tudunk egy SZENT nemzetről.

Hogyan lehetséges ilyen ideális állapot ezen a földön?

Különös nép az Isten népe: választott nemzetség.

„Isten Fia, a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igazi hit egységében magának az örök életre egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megtartja, s hiszem, hogy én annak élő tagja vagyok és örökké az is maradok.”/ Heid. Káté.54 /

Ennek a nemzetnek:

nincs országhatára mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed

nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege

nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje amely élesebb minden kétélű kardnál

nincs pénze, mert fizetőeszköze a szeretet mely mindennél értékesebb

van viszont alkotmánya, ez az Isten törvénye

van államformája: Teokrácia, Krisztokrácia Isten uralma, Krisztus uralma

Boldog az az ember, aki Jézus Krisztus uralma alatt él,

Mert népeket le lehet igázni,

forradalmakat le lehet verni,

embereket, nézeteiket meg lehet gyalázni,

országokat, nemzeteket el lehet pusztítani,

de a Krisztus népét soha.

Ugyanis az ige azt mondja:

„Ti pedig választott nemzetség,

királyi papság szent nemzet,

megtartatásra való nép vagytok.”

1Péter 2, 9-10

 

Megtartatásra való nép vagytok! Ez a megtartatás pedig a legjobb helyen, az áldott Isten kezében van!

Mi tudjuk, hogy Krisztus nélkül nincs valódi szabadság, se testvériség se egyenlőség ezen a földön!

Akik viszont Isten megváltott gyermekeinek vallják magukat, azok elmondhatják, hogy mi egy boldog nemzet tagjai vagyunk, hogy hirdessük Istenünk hatalmas dolgait,

Krisztusban TESTVÉRKÉNT, EGYENLŐKÉNT ÉS SZABADON!

 

Trencsényi László
református lelkipásztor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 127, összesen: 704611

  • 2024. augusztus 22., csütörtök

    Vajon megújulnak-e az iskolák kötelező és ajánlott olvasmánylistái? Személyes kedvencünk a kétkötetes ifjúsági regény, a Gömb. Kortárs. Református. Hi...
  • 2024. augusztus 21., szerda

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Horváth Ádám és Bartha Hajnal fiatal, kisgyermekes házaspá...
  • 2024. augusztus 20., kedd

    John Stott életútja számtalan tanulságot hordoz számunkra arról, hogyan tartsunk ki a szolgálat mellett egy életen át.
  • 2024. augusztus 19., hétfő

    Mi kálvinisták nem szeretjük, ha megmondják nekünk, hogy mikor és mit ünnepeljünk. Valahogy hozzátartozik mindez az identitásunkhoz.
  • 2024. augusztus 18., vasárnap

    Lelkész vagyok, a feleségem is az. Közös pályánk elején aprófalvakban, Baranyában, az Ormánságban szolgáltunk. A statisztika szerint évről évre csökke...
  • 2024. augusztus 17., szombat

    Újra benépesült a szaporcai református templom és udvara.
  • 2024. augusztus 14., szerda

    A lajosmizsei református gyülekezet és a templom melletti madárbarát bibliakert növekedése ugyanarról a Gondviselésről tesz tanúbizonyságot – vallja a...
  • 2024. augusztus 13., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Irlandáné Nagy Gabriella, hatgyermekes édesanya vá...
  • 2024. augusztus 12., hétfő

    Pintér Brigitta sosem készült papnénak – mégis ízesíti nem csak a férje, hanem a csömöri gyülekezet életét is. A nyári melegben a papné kamrapol...
  • 2024. augusztus 10., szombat

    A versenypálya mint keresztyén életünk metaforája