Musica Sacra

***

(Zsolt 57,8) Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogy énekeljek és zengedezzek!

( Ef 5,19) Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak,

( Kol 3,16) Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek.

( Jak 5,13) Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék! Öröme van-e valakinek? Énekeljen dicséretet!

 

***

"A zene (éneklés) feladata Isten dicsérete (laudatio Dei) és a szív felélénkítése (recreatio cordis). „A muzsika a harmóniájával hat a lélekre, és azt az isteni rendhez vezeti." (Augustinus)

***

„Minden zene célja (...), hogy Isten dicsőségét zengje, és kikapcsolódást nyújtson a lélek számára; ahol ezt nem tartják szem előtt, ott nem zene szól, CSAK POKOLI LÁRMA." (Johann Sebastian Bach)

 

***

J.S. Bach: Motet BWV 227 'Jesu, meine Freude'

Vocalconsort Berlin

https://www.youtube.com/watch?v=a4SKrGYMp7A&list=RDa4SKrGYMp7A&start_radio=1&t=15s

***

Bach - St John Passion BWV 245

Van Veldhoven | Netherlands Bach Society

https://www.youtube.com/watch?v=zMf9XDQBAaI&list=RDzMf9XDQBAaI&start_radio=1&t=48s

 

***

***

 

Beethoven - Moonlight Sonata

https://www.youtube.com/watch?v=4Tr0otuiQuU&list=RD4Tr0otuiQuU&start_radio=1

 

***

***

 

MOZART Symphony No 40 in G minor KV550 LEONARD BERNSTEIN

https://www.youtube.com/watch?v=p8bZ7vm4_6M&list=RDp8bZ7vm4_6M&start_radio=1

 

Wolfgang Amadeus Mozart - Requiem [Confutatis/Lacrimosa] LEONARD BERNSTEIN

https://www.youtube.com/watch?v=T8GZ_W5XjW0&list=RDT8GZ_W5XjW0&start_radio=1

...

LAUDATE DOMINUM

Laudate Dominum W.A.M.

...

AGNUS DEI

https://www.youtube.com/watch?v=8FIp-I3EyC0&list=RDCi3R6GDwdhU&index=18

(Soprano Sandrine Piau)

...

W. A. Mozart

REQUIEM KV 626

Leonard Bernstein 1988

https://www.youtube.com/watch?v=m3wFdajeAwU

 

***

***

Hildegard Bingen: Milyen csodálatos ez! | O quam mirabilis est

https://www.youtube.com/watch?v=u0T3cTTher8&list=RDu0T3cTTher8&start_radio=1

 

***

Miserere mei

https://www.youtube.com/watch?v=rs5bc_P1kKo&list=RDrs5bc_P1kKo&start_radio=1

 

***

Miserere mei Domine

https://www.youtube.com/watch?v=5xx_BknsV_8

 

***

O bom Pastor - Salmo 22 (23)

Abadia da Ressurreição

https://www.youtube.com/watch?v=-oC4fS-kW80

 

***

***

—Vivaldi —

CUM DEDERIT

"Cum dederit dilectis suis somnum;
Ecce haereditas Domini, filii: Merces, fructus ventris."

"De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom."  (Zsoltárok könyve 127,2-3)

***

"Home" Music / Sandrine Piau - CUM DEDERIT

https://www.youtube.com/watch?v=Iy9_JS2VhjY&list=RDIy9_JS2VhjY&start_radio=1

***

CUM DEDERIT—Vivaldi —

https://www.youtube.com/watch?v=pgBW1bmzG80&list=RDpgBW1bmzG80&start_radio=1

(Soprano Sandrine Piau)

 

***

Sandrine Piau - Les enfants de l'eclipse

https://www.youtube.com/watch?v=WdcKRYtk57Y&list=PL9B2F7FA05AC76121&index=5

***

Vivaldi: motet "in furore iustissime irae"

https://www.youtube.com/watch?v=Ci3R6GDwdhU&list=RDCi3R6GDwdhU&start_radio=1&t=10s

***

https://www.youtube.com/channel/UCBpC4ScvmH3aVzcJMRvjcPw

Sandrine Piau (szoprán)

"Sandrine Piau és Vivaldi úgy járnak együtt, mint egy kesztyű, és egy gyémánt gyűrű. Sandrine-ban minden egy természetfeletti erő, szervesen kifejezve. Ez a legszebb madarak legszebb éneke. Ez egy olyan hang, amelyet szeretnél, ha SOHA nem múlna el melletted. Hallani akarod ebben az életben és a következőben. És ez nem csak a hang, hanem mindenekelőtt a dal organikus jellege. És a lelkesedés, amit hoz, teljesen ragályos. Ez tiszta boldogság." (L.D.)

***

***

„Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét.
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
Aki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé."
(Zsoltár 103, 1-5)

***

Az egyházi éneklés legfőbb mértéke a Szentírás.

A Bibliából megtudhatjuk azt, hogy mit kíván Isten az Ő népétől.

Az egyházi ének Krisztus testének, a gyülekezetnek az éneke, amennyiben ott, az élő Isten Ígéje helyesen hirdettetik és hívő közösség van jelen.

Az egyházi ének ismertető jegyei, lényeges kritériumai:
a) az egyházi ének igehirdetés (forrása Isten Ígéje, tartalma az Ígének valamely textusszerűen is kifejezhető tanítása)

b) az egyházi ének imádság (felelet Isten hívására)

c) az egyházi ének hitvallásszerű

d) az egyházi ének gyülekezetszerű, azaz a mindenható és változhatatlan Istenre mutat
Az egyházi ének kifejezési formáiban nem lehet méltatlan a tárgyához.

 

„Gondoskodjunk ne csak tisztességes, hanem valósággal szent énekekről, hogy azok ösztökéljenek bennünket szüntelenül Isten segítségül hívására és magasztalására..."
"Azok az énekek és dallamok, melyek csupán a fülnek gyönyörködtetésére szereztettek, egyáltalában nem illenek az Egyház méltóságához, és lehetetlen, hogy nagyban magukra ne vonják Istennek rosszallását."  (Kálvin János)

 

A zene feladata

Bach egy-egy művét, például a híres g-moll toccata és fúgát “gótikus kőcsipkéhez" hasonlítják, életművét pedig egy méltóságteljes és csodálatos katedrálishoz. A komponista tudatosan építkezett.

Ahogy minden szentély és templom célja az, hogy az embert az istenire emlékeztesse, és vele kapcsolatot teremtsen, a bachi életművet is tekinthetjük egy ilyen kapocsnak.

Bach művei nagyobb részét kitevő egyházi zene (korál, korálelőjáték, motetta, passió, oratórium) közvetlenül az Isten szolgálatára született,
de talán világi művei kapcsán sem túlzás szolgálatról beszélni.

Bach nemcsak a családi hagyományokat követi, hanem kifejezetten Luther Márton örökösének mondható.

A Luther-féle zenefelfogás gyökere
Augustinus “De musica" (A zenéről) című művében fogalmazta meg a következő tételt:
a zene feladata Isten dicsérete (laudatio Dei)
és a szív felélénkítése (recreatio cordis).

„A muzsika a harmóniájával hat a lélekre, és azt az isteni rendhez vezeti.

A zene: a helyes rend érzelemmel telített megértése.

Az értelemmel megáldott halandó ember számára az isteni nagylelkűség adománya abból a célból, hogy a magas dolgok felé tekintsen."– írja Augustinus.

Luther is isteni adománynak nevezi a muzsikát, amely felderíti a kedvet, elűzi az “ördögöt", ártatlan örömöt okoz, segít elcsendesíteni a dühöt, a vágyakat és a fennhéjázást.

“Ha szomorú vagy, ülj le a házi orgona mellé: játsszál és énekelj addig, míg a szomorú gondolatok el nem távoznak" – írja egyik levelében.

Bach hű maradt Augustinus felfogásához.
Feladatának azt tartotta, hogy zenéjével az Istent dicsérje. (Az Orgelbüchlein címlapjára)
A következőket írja: “A legmagasabb Isten tiszteletére, és hogy embertársainkat okítsuk belőle".
Mire gondolhatott, amikor a szív felélénkítéséről olvasott Luthernél? A recreatio elsősorban 'élénkítés', 'erősítés' értelmű, de a latin szó eredeti jelentéséhez érve 'újrateremtés'-t, 'újjáépítés'-t érthetünk ki belőle.

***

“Nem pataknak, tengernek kellene hívni!" (Beethoven)

***

„ A legfontosabb, hogy énekeink tartalmilag biblikusak legyenek: a Krisztusban életet nyert ember, hívő tapasztalatainak olyan kifejezései legyenek, amelyek a kijelentésen nyugszanak, igeszerűek, és az egyéni és kollektív keresztyén lelkületet fejezik ki.
Az Istent dicsőítő és magasztaló énekek nem lehetnek zeneileg silányabbak, mint az ember gyönyörködtetésére szánt úgynevezett világi énekek. És amikor a hívő gyülekezeti éneklésben mutatja be a maga hálaáldozatát, ez az áldozat ne legyen másodrendű, ha elsőrendű is lehet. Isten a maga elsőrendű Kincsét áldozta oda nekünk! Énekelnünk hittel kell jót és szépet." (Czakó Jenő)

 

***

"Az éneklést, ahol az szokásos, korlátok közé kell szorítani a szent összejöveteleken. Az úgynevezett gregoriánus éneklésben sok képtelenség van, ezért méltán vetették el azt a mi egyházaink és több más egyház is. Ha vannak olyan egyházak, melyek hűségesen és helyesen imádkoznak, de énekelni nem szoktak, az ilyeneket nem kell elítélni. Nincs ugyanis minden egyháznak módja az éneklésre."

Második Helvét Hitvallás XXIII. fejezet (Vallástétel és egyszerű fejtegetés az igaz hitről és a tiszta keresztyén vallás egyetemes tanairól)

***

Idézetek

„Én magam mindig szerettem a zenét; kinek van tehetsége e művészethez, az jó természetű, alkalmas minden feladatra. Zenét kellene tanítanunk iskoláinkban; az iskolamesternek bírnia kell a zenét is, vagy előttem meg nem áll; amiként olyan fiatalemberek se prédikálhassanak, kik nem kellően gyakorlottak a zenében.” (Luther M.)


"A művészet az emberben és a természetben megnyilvánuló
rejtelmesnek, az isteninek érzéki visszaadása.
„A zene lelkem lélegzetvétele, s egyszersmind imádságom és munkám.” 
(Liszt Ferenc)


A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.
Claude Achille Debussy

 

***

„Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.” (Kodály Z.)

„Az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni.” (Kodály Z.)

„Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”(Kodály Z.)

Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (...) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.
(Kodály Zoltán)

A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.
(Kodály Zoltán)

Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.
(Kodály Zoltán)

 

***

Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.

Heinrich Heine

 

Akinek nincs szíve, az csak a fülével hallgat.
Blaise Pascal

 

Ha játszol, ne törődj vele, ki hallgat. Mindig úgy játssz, mintha mestered hallgatna.
Robert Schumann

 

Az élet keresztjei olyanok, mint a kotta keresztjei: felemelnek.
Ludwig van Beethoven

 

A zene olyan, mint a tenger: mi a parton állunk, ellátunk messze, messze, és gyönyörködünk a hullámok játékában, de a túlsó partot nem láthatjuk meg soha.
Henryk Sienkiewicz

 

A zene kifejezi mindazt, ami szavakkal elmondhatatlan, mégsem maradhat kimondatlanul.
Victor Hugo

 

A művészet épp olyan szükséglete
az embernek, mint az evés és ivás.

Dosztojevszkij

 

„A zene titokzatos rezgéseinek segítségével képesek vagyunk közvetlenül megosztani érzéseinket mások érzéseivel, és a zene szavak nélkül is képes összekapcsolni az érzést a gondolattal.”

Yehudi Menuhin

 

„A zene az emberi élmények csúcsa.”

Ábrahám Maslow

 

 

„A zene akkor nyújtja a legtökéletesebb élményt, ha egy teljes zenei cikluson végigvisz bennünket.”

Manfred Clynes

 

„A népszerű dallamok és ritmusok változása társadalmi változásokhoz vezetnek. Bizonyos stílusú zenének társadalmat felborító hatása van.”

Plátón

 

„A zene jellemformáló hatású.”

Arisztotelész:

 

„A zene sajátos ritmikájával (matematika), finoman adagolt feszültségeivel és feloldásaival a gondolkodás mintegy megkerülésével hatol a lélekbe. Lázít, békít, szomorít vagy lelkesít.”

Németh László

 

......................................................................

 

 

 

 

A művészetekről
Isten és ember között nincs megszakítatlan folyamatosság! A bűn elszakította a kapcsolatot. Az ember világából nem vezet út Istenhez. A mi útjaink nem Isten útjai. Az egyetlen út számunkra Isten útja hozzánk: Jézus Krisztus, a testté lett ige, aki maga az út, az egyetlen út. („Senki sem menet az Atyához, csakis énáltalam.” Jn 14,6)

A bűnös emberek gyülekezete és a kegyelmes Isten között csak az ige hozhat létre kapcsolatot! Istentiszteletünket csak az ige teheti istentiszteletté. Erre semmiféle művészet nem képes. Vagyis a művészetnek az istentiszteletben nincsen alkotó jelentősége. Ezt azért kell hangsúlyoznunk, mert a művészet igen alkalmas arra, hogy valláspótlék legyen. Hogy elhitesse önmagáról: tud közvetíteni Isten és ember között.

Az ember pedig igen hajlamos arra, hogy a művészetet bálványként tisztelje. E meggondolásból száműzi Kálvin az istentiszteletből a művészetet, még az orgonát is. Viszont a művészet kezdettől fogva jelen volt és ma is jelen lehet a keresztyén gyülekezet istentiszteletében. Az ember művészi képességét nem zárja ki az istentisztelet, hanem befogadja, regenerálja, visszaadja eredeti rendeltetésének. Az ember művészi képessége az istentiszteletben találja meg igazán önmagát. Akkor, amikor Isten szabadító kegyelme által újra megtanulja Isten dicséretét.


A művészetnek az istentiszteletben szolgáló jelentősége van. Diakóniai szerepének alázatos vállalása éppen annak a felismeréséből következik, hogy egyes egyedül az ige teszi az istentiszteletet istentiszteletté! A művészetek az istentiszteletben tehát nem az ige mellett, hanem az ige szolgálatában fejtik ki működésüket. De még ezt sem úgy, hogy maguk válnának közvetlenül igehirdetéssé, hanem úgy, hogy az igehirdetés mondanivalójának és az erre adott feleletnek tolmácsolói legyenek. Céljuk pedig nem az, hogy egyszerűen gyönyörködtessenek, hanem hogy az Isten munkái által keltett „gyönyörűség” kifejezésével építsenek („A te bizonyságaid én gyönyörűségem” Zsolt 119,24).

Az ige szolgálatában álló művészet felragyogtatja Isten dicsőségét. Így a művészetre is áll: „Mindenek épülésre legyenek.” (1Kor 14,26). Az orgona is akkor tölti be rendeltetését az istentiszteletben, hogyha diakóniát akar végezni, azaz, elősegíti a gyülekezet „egy szájjal, egy szívvel” való dicséretét. És nem akkor, ha „második szószékké” akar lenni. A művészeteket hagyományos módon két csoportra oszthatjuk: a) szellemi művészetek, melyek szellemi kifejezőeszközökkel dolgoznak. Szellemi művészetek a költészet és a zene. b) a képzőművészetek valamilyen anyagot használnak arra, hogy általuk megjelenítsenek érzék feletti tartalmat. Ilyenek a szobrászat, festészet és építészet. A szellemi művészetek minden időben érvényesültek az istentiszteletben.

A zene és költészet előtt minden templom ajtaja mindig nyitva áll. Ezért az istentisztelethez kezdettől fogva hozzátartozott a gyülekezeti ének, amely két művészetet egyesit: a zenét és a költészetet. A képzőművészetek az istentisztelet helyének és eszközeinek elkészítésében jutnak szóhoz. Nincs külön református templomépítési stílus és nincs szakrális építészetünk. Aminthogy az istentiszteletnek sincs különleges szakrális nyelve (mint pl. a latin), hanem a mi közönséges nyelvünkkel dicsérjük Istent. Nincs külön profán művészet és szakrális művészet!

A közönséges művészi képesség az, amelynek az istentiszteletben szolgálatot kell végeznie. A templom építésénél és berendezésénél is a képzőművésznek általános művészi képességét kell használnia, de oly módon, hogy azzal Istenhez való kapcsolatunkat kifejezze és erősítse. Például a szószék elhelyezése olyan legyen, hogy az igehirdetést hallani, és az igehirdetőt látni lehessen.

Az összegyülekezés helye ne legyen csúnya, kopott, éktelen. Képek és szobrok ne legyenek a templomokban, mert ez együtt járhat azzal, hogy nekik mágikus jelentőséget tulajdonítunk. Összefoglalva: a művészetnek az istentiszteletben nem lehet alkotó (konstitutív) jelentősége. De megjelenhet ott és az ige szolgálatába állhat. Ez azért fontos, mert az igétől független művészet hajlamos arra, hogy démoni erők uralma alá kerüljön és alkotásaival a Teremtő helyett a teremtmény imádására csábítson.

A Biblia (Ó- és Újszövetség) tanítása az éneklésről
A pátriárkák korából csak Jubálról, illetve Lámek énekéről történik említés (1Móz 4,21, 23-24). Mózes kora már kultuszteremtő idő volt: a Veres-tengeri ének már szinte gyülekezeti ének volt (2Móz 15, az egész nép: férfiak és asszonyok — ének, hangszer és tánc). A 4Móz10-ben olvashatjuk, hogy Mózes két ezüstkürtöt készíttetett. A szent ládával kapcsolatos harci ének a 4Móz 10,35-36-ban, a „Kút-ének” pedig a 4Móz 21,17-ben található. Az Ároni áldást a papok valószínűleg éneklő hangon mondták (4Móz 6,24-26). Mózes halála előtti ének egyéni ének (5Móz 32). A mózesi korral megindult kultuszformálás fejlődési folyamattá válik és csúcspontját Dávid istentiszteleti reformjával éri el (1Krón 16).

Egyre világosabban kirajzolódik a Biblia azon tanítása, miszerint az éneket maga Isten adja övéinek szájába, mint az Ő ajándékát, abból a célból, hogy vele Őt szolgáljuk (5Móz 31,19-22, 30; Zsolt 40,4). Valószínűleg liturgikus módon, énekelve előadott imádság Debóra és Bárák éneke (Bírák 5), valamint Anna hálaéneke (1Sám 2).

Az ún. király-énekeknek jórészt még profán politikai tartalmuk van, de már kultuszi megvilágításúak. Bennük Isten áll a középpontban, és az ábrázolt király már a Messiásra mutat (az ún. király-zsoltárok a következők: Zsolt 2; 18; 20; 21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; 144.

Másrészt a Zsoltárok könyve gyakran úgy utal Istenre, mint Királyra: Zsolt 2; 6; 10; 16; 24,7-8,10; 29,10; 44,5; 47,3,7-8; 48,3; 68,25; 84,4; 95,3; 98,6; 99,4; 145,1; 149,2). De az istentisztelet gazdagítására felhasználták a táncot, zenét, énekbeszédet is (2Sám 6,5-14).

A jeruzsálemi templom elkészülte után abban naponta folytattak énekes-zenés istentiszteletet. A papok fúvós zenekaráról a 2Krón 5,12 tudósít. A kosszarvból készült nagy kürttel, a sófárral az újévet jelentették be (3Móz 23,24). Az alsó papság énekesés zenészrendje három nemzetségre oszlott (Ászáf, Hémán és Jedutun fiaira), és 24 szolgálati osztályba volt sorolva.

A szenthelyen külön helyük volt az égő áldozati oltártól keletre. Pompás volt, amikor az együttes megszólalt (Neh 12,27-). Az előénekes kezdte (Neh 11,17), a kar átvette a szót, sőt, néha két kar énekelt váltogatva, amint azt Nehémiás templomépítéséből is tudjuk (Neh 12,27-). A karok mindig egyszólamúan énekeltek.

Az énekeket hangszerek kísérték, úgymint: húros-, fúvós- és ütőhangszerek (dobok, csörgők, cintányérok). A liturgikus énekekre vonatkozóan nincsenek egészen pontos ismereteink, de tudjuk, hogy a sátoros ünnep alkalmával a „grádicsok énekeit”, az ún. zarándok zsoltárokat énekelték (120-134). Az ünnep utolsó napján pedig a Hallel-zsoltárokra került sor (113-118).