Rendezni végre dolgainkat

„Hűtlenül ELPÁRTOLTAK, mint őseik, CSALÓDÁST okoztak, mint a MEGLAZULT ÍJ." (Zsoltár 78,57)


Minden hívő ember tudja, hogy egyedül kegyelemből él!
Az igazán hívő ember mindvégig az Úr Jézus kegyelmére szoruló bűnös embernek vallja magát.
A folyamatos önvizsgálat, őszinte szívvizsgálat és bűnbánat mindig is elengedhetetlen szerves részét képezte az ÁPOLT keresztyén hívő életnek!

Ez Ige alapján ma is van lehetőségünk önvizsgálatot tartva átgondolni életünket, hogy mihez, kihez hajoltunk, igazodtunk, idomultunk eddig. Hívő életünk során, mikor mi volt fontosabb, mint a Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus, Aki életét áldozta értünk a kereszten.

Könyörögjünk most és tartsunk bűnbánatot és kérjük kegyelmes Urunkat, hogy bocsásson meg nekünk bűnösöknek, ha bármi, bármikor fontosabb volt számunkra mint Ő, hogyha levettük lelki szemeinket Róla, ha meghidegült vagy meglazult szívünkben az iránta való élő, éltető és forró szeretetkapcsolat.

Őszintén valljuk meg, hogy azért okoztunk annyi csalódást, fájdalmat a mi Istenünknek, azért kerültünk olyan szánalmasan szerencsétlen állapotba, mint a MEGLAZULT ÍJ, mert az ördög ravaszságának engedve, szimpatikus kínálataira figyelve, megtévesztett minket, és megpróbált letéríteni, letaszítani a sziklaszilárd igei alapról.

„De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen." (Ézsaiás 30,16)

„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól." (1János 1,9)

Őszinte bűnbánattal kérjük most a mi Urunkat, hogy bocsásson meg nekünk bűnösöknek, törölje el bűneinket és tisztítson meg minket teljesen.

Bocsássa meg minden hitetlenségünket, minden hűtlenségünket, minden hanyagságunkat, minden hitványságunkat, minden tudatlanságunkat, minden tagadásunkat, minden kételkedésünket, minden kishitűségünket.

Bocsássa meg, ha engedtük, hogy a szeretetlenség, az érzéketlenség, a testvérietlenség, a kapzsiság, a kevélység, az érzékiség, az irigység, a harag, és a gyűlölet beférkőzzön a szívünkbe.

Bocsássa meg, ha nem Isten parancsolataihoz igazodtunk, hanem inkább a világi kísértéseknek engedve mi is betévedtünk a mértéktelenség mocsarának fertőjébe, a bűnös kívánságok útvesztőibe.

Bocsássa meg, ha nem vettük komolyan, vagy hanyagul kezeltük a Szent Biblia figyelmeztetéseit, miszerint: Legyünk józanok! Óvakodjunk és vigyázzunk! Mindent megvizsgáljunk! Álljunk meg a hitben! Legyünk erősek és a reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk!

Bocsássa meg, ha nem óvakodtunk eléggé a hiszékenységtől, ha hittünk a véletlenekben, a szerencsében, a sorsban, a személytelen gondviselésben, vagy kapcsolatunk volt misztikus, okkult, babonás sötét dolgokkal.

Bocsássa meg, ha nem vizsgáltuk meg a lelkeket és a szeretetre buzgón hivatkozó, hitvallás nélküli hitető emberek nyájas szavai minket is tőrbe csaltak, akik az emberek hagyományainak, szokásainak követésére buzdítottak és mi nem ragaszkodtunk a biblikus hitvallásunkhoz.

Bocsássa meg, ha nem vigyáztunk eléggé és engedtük, hogy az érzelmi, felületes, laza, olcsó keresztyénséget hirdető hamis próféták minket is megtévesszenek, vagy "más evangéliumot" hirdető eretnek tanítók befolyásoljanak.

Bocsássa meg, ha nem iszonyodtunk eléggé a gonosztól, ha nem álltunk ellent az ördögnek, ha nem ragaszkodtunk a jóhoz.

Bocsássa meg, ha hagytuk, hogy az idegen sikerorientált világ hamis kínálata minket is magával ragadjon.

Bocsássa meg, ha fontosabb volt számunkra bármi: család, egészség, munka, a világi szórakozás vagy bármi más, mint az Úr Jézus Krisztus szent akarata!

Azt kéri tőlünk a mi dicsőséges Urunk, hogy még nem késő, ma még megváltozhatunk, ma még Hozzá térhetünk teljes szívünkből, ma még Szentlelke által MEGÚJULHATUNK!

Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk, hogy ahol Istent nem veszik száz százalékosan -teljesen- komolyan, ahol Őt felületesen, lazán kezelik, mellőzik, vagy kizárják, ott milyen szánalmasan tragikus állapotba kerülnek lelkileg az emberek.

Ahol nem bíznak száz százalékosan - teljesen- az Úrban, ott nincs áldás, ott nincs élet, ott nincs megújulás, ott csak romlás van, káosz és pusztulás.

Nekünk, akik az Úr Jézus Krisztus választottjai vagyunk, nem lehet más célunk, mint odaszánt élettel, azt keresni, kutatni és megélni, ami Istennek kedves, ami jó, ami neki tetsző, ami tökéletes!

" Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak,
akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje." 1Korinthus 1,18

A legfontosabb kérdés tehát a bűnkérdés, mert létkérdés.
A bűnkérdés rendezése életkérdés, sőt örökéletkérdés.

Az minden nyomorúságunk forrása,
hogy nem rendülünk meg eléggé Jézus Krisztus keresztje láttán,
és hideg szívvel tudunk elmenni mellette.
Akkor ne csodálkozzunk azon,
hogy majd Isten is elmegy mellettünk.
Ő a megtért, megrendült szívűeket nem hagyja el,
aláhajol és könyörül rajtuk
és velük közösséget vállal.

Istenünk Szentlelke adjon erőt mindannyiunknak, hogy naponta valljuk meg, és rendezzük bűneinket és soha ne veszítsük el drága hitünk tisztaságát, igazságát, szentségét, frissességét, elevenségét, üdeségét, az „első szeretet" tüzét!

Trencsényi László

református lelkipásztor