Ünnepeink: Amit a Nagycsütörtökről tudni kell
Az Úr Jézus Krisztus így imádkozott:
„Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem-e pohár, mindazáltal ne úgy legyen ahogy én akarom, hanem amint Te." (Máté 26,39)
NAGYCSÜTÖRTÖK
Máté 26,41 „Vigyázzatok és imádkozzatok.”
- Az Úr Jézus Krisztus utoljára volt együtt tanítványaival a páskavacsora alkalmán.
- Az utolsóvacsorán kovásztalan kenyér és bor volt az asztalon.
- Az úrvacsora szerzésével az Úr Jézus örökre új Szövetséget szerzett és adott övéinek.
- A kenyér jelképezi az Ő értünk megtöretett testét.
- A bor Jelképezi az Ő értünk kiontatott vérét.
- Ezek a jegyek és pecsétek az Úr Jézus váltsághalálára és a bűnökből való szabadításra emlékeztetnek.
- Az Úr Jézus Krisztus ezen az éjszakán a Gecsemáné kertben imádkozva, vért verejtékezve készült a rá váró szenvedésekre. Még ezen az éjszakán elárulta Júdás, elfogták és kihallgatták, majd átadták a római megszálló hatalomnak, hogy keresztre feszítsék.
Az Úr Jézus korábban így szólt tanítványaihoz: „Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak. A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad.” (Lukács 18, 31-33)
...
Tudjuk, hogy már a virágvasárnapi bevonuláskor, minden szemtanú számára világossá válhatott,
hogy az Úr Jézus Krisztus fájdalmas könnyeiben benne van minden, ami SZENVEDÉS.
Nemcsak a Szent városra, Jeruzsálemre váró és hamarosan bekövetkezendő borzalom,
hanem az ünneplő tömeg Istent dicsőítésének elnémulása, majd „feszítsd meg!" kiáltása.
Az Úr Jézus Krisztus pontosan tudta a rá váró borzalmakat is.
Ő mindent előre látott!
Látta az utolsó vacsorát, azt a néhány nyugodt, meghitt percet,
amit még együtt tölthet azokkal, akiket mindvégig szeretett.
Látta a Júdás villanó, hideg tekintetét, majd üres helyét.
Látta a borzalmak éjszakáját, ott fenn az Olajfák-hegyén.
Látta a teljes elhagyatottságot, amikor fényévnyi távolságra kerülnek tőle majd az erőtlen emberek.
Előre látta a vért, a fájdalmak fájdalmát, és azt a poharat.
Ó, azt a poharat, mely tele volt a mi bűneinkkel, a világ összes bűnével-szennyével.
Előre látta Júdás árulását, Péter tagadását, a főpapok ítéletét, a gúnyt, az ütéseket, és a keresztet.
Az Úr Jézus a Gecsemán- kertben az áruló Júdásnak és az elfogóinak ezt mondta:
„De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje." (Lukács 22,53)
Ő tudta, hogy mit tesznek vele a sötétség fejedelmét szolgáló sötét emberek.
Ennek ellenére vállalta a szenvedések szenvedését is értünk, miattunk és helyettünk.
Ő engedelmes volt mindhalálig és alázatosan fejet hajtott az Atya akarata előtt.
Mi is volt az Atya akarata?
Az, hogy a TÖKÉLETES ÁLDOZATNAK meg kell történnie!
A Golgotán a keresztnek állnia kell, hogy ha arra valaki hittel feltekint, az meggyógyulhasson!
„...a mi betegségeinket Ő viselte, a mi fájdalmainkat Ő hordozta.
Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.
Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.
Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézsaiás 53,4-5)
Trencsényi László
***
(Református Énekeskönyv 341. dicséret)
Mind, ami kín, ütés ért, Magam hoztam Reád; :/: Uram, e szenvedésért Lelkemben ég a vád. Feddő szót érdemelve itt állok én, szegény, S kérlek, lelked kegyelme Sugározzék felém.
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 124, összesen: 704608