Az EVANGELIZÁCIÓ nem egy RETRO fogalom

Minden hívő keresztyénnek örök kötelessége

a lelki fronton helytállni KRISZTUS KÉPVISELETÉBEN.

Minden korban hírdetni kell az élő, életmentő, örök evangéliumot.

...

„Hirdették az Úr Jézust.
Az Úr keze velük volt,
úgyhogy sokan hittek,
és tértek meg az Úrhoz.."
(Apostolok Cselekedetei 11,20-21)

***

"Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velük, és megerősítvén az ígét a  jelek által, amelyek követik vala. Ámen!"

( Márk 16,20 )

A Szent Biblia szerint az Anyaszentegyház az Isten által elhívottak gyülekezetét jelenti, azokat akiket a Krisztus vérén megváltott.

A kiválasztott hívők közösségének tagjai csakis azok, akik az Úr Jézus Krisztusban szentek, mint a tökéletes szentségre rendelt új élet birtokosai. Ők a Krisztus lelki testének igazi tagjai, akik életükkel és bizonyságtételükkel KÉPVISELIK az Urat, mivel szívükbe zárva hordozzák az emberiség egyetlen legféltettebb kincsét és reményét, a Krisztus élő, életmentő, éltető, életformáló, örök EVANGÉLIUMÁT.

Mi az Egyház elsőszámú feladata?

Az EVANGELIZÁCIÓ nem egy RETRO fogalom.

Az evangelizáció- szemben korunk modernitást képviseló egyházi véleményével -  mindig aktuális lesz.

Az emberíség számára az evangelizáció  soha, egyetlen korban sem lesz mellőzhető, vagy túlhaladott.

Az Úr Jézus Krisztus anyaszentegyházának lételeme, hogy a Krisztustól kapott legnemesebb feladatát, hivatását, mennyei küldetését hűségesen képviselje és betöltse, amely nem más, mint:

Az örök EVANGÉLIUM tiszta hirdetése, a megtértek tanítása, a gyülekezet vezetése, irányítása, gondozása, életének ápolása, megfelelő létfeltételeinek biztosítása stb.

Világos, hogy a hiteles bizonyságtétel előfeltétele az Úr Jézusba vetett élő, igaz, áldott, egészséges üdvözítő HIT, a helyes Krisztus ISMERET, az iránta való feltétel nélküli BIZALOM, az engedelmes, áldozathozatalra is kész szív és Isten kegyelmének legtöbbre való értékelése.

 

A HITELES KERESZTYÉN GYÜLEKEZET

A Szent Biblia így mutatja be az első keresztyéneket:

„Hirdették az ÚR JÉZUST. Az ÚR KEZE velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az ÚRHOZ." (Ap.Csel 11,20-21)

„Bátran szóltak az Úrban bízva, Aki bizonyságot tett kegyelmének Igéje mellett, és megadta, hogy jelek és csodák történjenek." (Ap.Csel. 14,3)

 

Mi volt az első keresztyének titka? Kik voltak ők?  Egyszerű, de igazi hiteles és hűséges tanítványok, akik rendelkeztek a hit harcához szükséges minden feltétellel.

Miért volt velük az Úr keze?

Azért, mert őszintén és tisztán hittek a Megváltóban, az Úr Jézus Krisztusban, ismerték, bíztak benne, szerették, szeretve követték, hálásak voltak és csak Neki szentelt életet éltek.

Miért volt eredményes, gyümölcsöző és áldásos a bizonyságtételük, törekvésük, szolgálatuk, életük?

• Mert kétségtelenül Isten dicsőségét szolgálták.
• A Megváltó Úr Jézus Krisztust a legtöbbre becsülték.
• Isten akaratát ismerték és a legkomolyabban vették
• Isten áldott és szent jelenléte tökéletesen kitöltötte életüket.
• Isten minden ismeretet meghaladó szeretete tökéletesen betöltötte életüket.
• Isten minden értelmet meghaladó békessége tökéletesen áthatotta életüket.
• Isten ellenállhatatlan üdvözítő  kegyelme éltette őket.
• Krisztusnak szentelt, odaszánt, engedelmes életet éltek.
• Krisztus képviseletében elkötelezettek és hitelesek voltak mindhalálig.

 

HITTÉK, TUDTÁK és meggyőződéssel VALLOTTÁK, hogy Ők az Úr tulajdonai, akiket: eleve kiválasztott, elhívott, elrendelt, megigazított, újjászült, elpecsételt, megdicsőített, üdvözített. Tudták, hogy az Úr Jézus Krisztus soha nem hagyta el azokat, akiket megváltott, vezérelt, oltalmazott, védett, és ez a tudat mindig, minden körülmények között KÖTELEZTE őket.

Ezért voltak hűségesek és HÁLÁSAK Neki mindörökké.
Legyen ilyen a mi hitéletük is!

Az igazi keresztyének -példát adva nekünk- mindig az igei vezetés alatt álltak, ezért tudtak bölcsen dönteni és ezért ragaszkodtak következetesen a krisztusi módszerekhez is.

Az idők és módszerek változnak az egyházban is.

Korunkban sok gyülekezet,- más "egyházidegen" utakat is szívesen kipróbál.

Lehet, hogy egy gyülekezet nagyon népszerű, felkapott, stílusos, érdekes látványos programokkal telezsúfolt, a legmodernebb eszközökkel, módszerekkel operáló, tömegeket vonzó kreatív közösség, ahol lenyűgöző a látvány és a külsőség.

Az ilyen mesterséges megtérést népszerűsítők, a legkülönfélébb világi módszerekkel, eszközökkel ügyeskednek, próbálkoznak látható eredményt elérni, de ez semmiképpen nem az Úr útja.

Az igaz Egyházban egészen más szempontok mérvadók:

• Itt csak a Szent Ige tiszta hirdetése, tiszta hallgatása és komolyan vétele számít.
• Itt minden földhözragadt emberi ötletelés, erőlködés a teljes csődöt jelenti.

Tudjuk, hogy Isten a semmire nem adhat áldást,

de a hamisítványokra sem!

EGY GYÜLEKEZET IGÉHEZ VALÓ VISZONYULÁSA

MINDENT ELÁRUL

Miért volt gyümölcsöző, ébredéssel járó az első gyülekezetek szolgálata?

Azért, mert IGESZERŰEK voltak! A Szent Biblia tanúsága szerint, ők nem úgy általában beszéltek a hitről, hanem kifejezetten és célirányosan az ÚR JÉZUST hirdették!

•     Ők nem csupán látszani, feltűnni akartak, hanem LÁTTATNI, hitelesen képviselni a legfontosabbat: az Úr Jézus Krisztus örök evangéliumát.

•     Ők nem úgy általában hittek valamit, hanem EGYEDÜL az ÚR JÉZUSBAN HITTEK, de azt tisztán, igazán, őszintén, példamutatóan és rendületlenül.

•     Ők nem csupán létszámban gyarapodtak, hanem az ÚR JÉZUSHOZ megtérve HITTEK sokan. Ez viszont hatalmas különbség! Itt már nem a statisztika számít, hanem az új életre jutás, az ÉBREDÉS hitelessége.

Milyen a hiteles biblikus ÉBREDÉS?

A valódi hitre jutás, hitre ébredés egyedül az Úrhoz, személyéhez, nevéhez, kezéhez kötődik! Ha az Úr keze (áldása) nincs velünk, nem lehet ébredésről beszélni!

Isten keze szabad és Szentlelke által szabadon munkálkodik a szívekben.

Ő a hitre jutást mindig meghit csendben munkálja, amikor szelíd teremtő „ÉBREDJ" szavával ébreszti - hívja életre a halottat: „Tálitha kumi!" (Márk 5,41) Az Úr Jézus Krisztus isteni szavának HATALMA, EREJE, IMPULZUSA, ellentmondást nem tűrő PARANCSKÉNT HAT, amely a továbbiakra nézve mindent az Ige meghatározó fegyelme alá terel.

A MAGNA CHARTA LIBERTATUM azt jelenti: A Nagy Szabadítóokirat!

Akik Isten kegyelméből, Krisztus által megszabadultak, jól ismerik a Szabadító szívét, értük meghozott drága áldozatát. Jól ismerik a Krisztus átszögezett kezét, amellyel kimentette őket a bűnből, pokolból, halálból, kárhozatból.

Számukra a hívő élet MAGNA CHARTÁJA, a szabadságuk egyedüli forrása és biztos garanciája, az Úr Jézus Krisztus golgotai keresztáldozata. Ezért „Követik a Bárányt, bárhová megy." (Jelenések 14,4) Ezért HÁLÁSAK Neki mindörökké.

Trencsényi László

református lelkipásztor