A hívő élet ápoltsága

"Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és az ajtókat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban. Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." Máté 6,6

Hogy mennyire fontos a lelkileg állandó és fokozott készenlétünk, erre figyelmeztet ez az ige:
"hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé- Kol.1,22. 

SZENTEK, HIBÁTLANOK, FEDDHETETLENEK.
Tudjuk, hogy ezek a jelzők elsősorban az Úr Jézusra illenek, de mi az amit mi tehetünk? 
A legfontosabb az, hogy MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT állandó, élő és szoros kapcsolatban maradjunk az Úrral! 

Átruházhatatlan felelősségünk hitben ÁPOLTNAK lenni, hogy naponta tudjuk megélni a krisztusi indulatot. 

Testvérek, soha ne hagyjuk ki a belső szoba csendját.
Menjünk be szorgalmasan oda Bibliánkkal, összekulcsolt kezünkkel és Isten elé kitett szívünkkel, mert a napi csendesség, ápoltság, lelki higiénia elengedhetetlen és pótolhatatlan. 
Otthonosan lakjuk be a belső szobát, legyen kedves számunkra, és ha lehet minél többet legyünk "négyszemközt- az Úrral!

Erőssitsenek az alábbi igék:

"Szelíden fogadjátok a beoltott igét, amely meg tudja tartani a lelketeket.- Jak.1,21
"Legyen forrásod áldott- Péld. 5,18 
"Mindenkor imádkozniuk kell és nem szabad belefáradniuk- Lk.18,1
".. hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.- Kol. 2,7
Szüntelenül imádkozzatok! I. Tesszalonika 5,17

Így ír egy hitvalló a belső szobában kapott áldásokról: 

"Ó belső szoba, áhítatok csodálatos műhelye, 
ahol az emberi lélek Teremtője képét állítja helyre magában. 
Ahol az eltompult érzékek visszanyerik éles finomságukat.
Ahol a megromlott emberi természet ismét helyreáll.
Ahol a szív lángol az isteni szeretettől.
Ahol a mennyei kegyelem harmata árasztja el az ember lelkét, amikor azt a bűnbánat áradó könnyeinek folyama öntözi. 
A belső szoba csöndje a mennyei élet kapuja azoknak, akik meghaltak a bűnnek, hogy aztán a Szentlélek erejével új életre támadjanak. 
A belső szoba olyan műhely, ahol azokat a drágagyöngyöket csiszolják, amelyek aztán kalapácsütések zaja nélkül illeszked-nek be a templom épületébe.
Aki most Krisztus nyomában halad, futása végeztével az Ő dicsőségének lesz részese." (D.P.)

Trencsényi László

református lelkipásztor