ADVESPERASCIT
***
"Et coegerunt illum dicentes mane nobiscum quoniam advesperascit et inclinata est iam dies et intravit cum illis."
"De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon."
(Lukács 24,29)
***
I.
IN SILENTIO IN MEDIO ESSE
***
"Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok." (Efezus 5,16)
"Bölcsen viselkedjetek a kívülállók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel." (Kolossé 4,5)
- Aki meghallgat
- Aki elfogad
- Aki rászorul
- Aki nem zárkózik el
***
II.
DOMINICA SPIRITUALIS NUNTIUS
***
Sunday Message Spiritual
***
"Ha ezeket tanítod a testvéreknek, jó szolgája leszel Krisztus Jézusnak, hiszen a hit és az igaz tanítás igéivel táplálkozol, amelynek követőjévé lettél." (1Timótheus 4,6)

***
"Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg." (Ézsaiás 46,4)
Még néhány esztendő vagy évtized, és mindannyiunk haja megfehéredik.
Ha megöregszünk is, Isten ugyanaz marad, mindig a nagy "Én vagyok".
Az őszülő haj elmúlásunkról beszél, testünk halandóságáról, Isten ereje azonban nem múlik el. Ha már nem tudunk többé terhet viselni, sőt magunkat is alig tudjuk hordozni, az Úr hordoz bennünket. Ahogyan ifjúságunkban karjaiban hordozott minket, ugyanúgy hordoz majd az elerőtlenedés éveiben is.
Ő teremtett bennünket, Ő gondot is visel ránk. Mikor már terhére leszünk barátainknak és sokszor önmagunknak is, az Úr nem fog cserbenhagyni bennünket, sőt még jobban felemel és gondosabban hordoz, mint valaha.
Gyakran hosszú és csendes alkonyattal ajándékozza meg az Úr szolgáit.
Míg nappal volt, keményen dolgoztak, de megöregedtek és elfáradtak Mesterük szolgálatában. Ezért így szól hozzájuk az Úr:
"Most már nyugodjatok, és érezzetek meg valamit az örök nyugalomból, amelyet elkészítettem a számotokra". Ne féljünk az öregségtől. Merjünk nyugodtan és békés szívvel megöregedni, hiszen maga az Úr van velünk kegyelmének gazdagságával.
C.H. Spurgeon
***
"Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öregkorban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!" (Zsoltár 92, 13-16)
***
"Most azért bocsátod el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességgel." (Lukács 2,29)
***

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 34, összesen: 944293

