.

***

A lelki fájdalmak
minden más szenvedésnél elevenebb
sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet
marnak az emberben.

(T.L.)

...

MIT NEM ÍGÉRT ISTEN?
Isten a hívőknek nem ígért szenvedésnélküli, fájdalomnélküli, próbák nélküli, feszültségmentes, könnymentes életet. 
De azt ígérte, hogy bekötözi sebeinket, letörli könnyeinket.

A mi Istenünk, irántunk való szeretetből minket is KIPRÓBÁLT emberekké akar formálni
és erre megvannak a maga eszközei.
Lehet, hogy ez számunkra nem lesz kellemes, de feltétlenül szükséges, mivel üdvösségünket szolgálja.
...
Bármilyen súlyos terhek, bármilyen próbák alatt roskadozik is sokszor az életünk, mégis tudjuk, hogy jó kezekben vagyunk.
Tudjuk, hogy ha tőlünk Isten elvesz valamit, azt azért teszi, hogy valami sokkal többet és jobbat adhasson helyette!
...
Akik igazán ismerik, szeretik és szeretve követik Megváltójukat, az Úr Jézus Krisztust, a szenvedések között is, a fájdalmak között is megtapasztalják, hogy mindenre elég az Úr kegyelme.
Mivel boldogan tapasztalták Isten jelenlétét, szerető gondoskodását, ezért tudják,
hogy bármi történjen is velük, minden teher, nyomorúság, szenvedés elhordozásához
Tőle kapják a mindennapi erőt.  "Kegyelemből tartattatok meg, hit által." Efezus 2,8

Rettenetes dolog fizikailag szenvedni, de tudjuk, hogy a lelki fájdalmak minden más szenvedésnél elevenebb, sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet marnak az emberben.

Gondoljunk csak arra, amikor az ellenség részéről igaztalan és kíméletlen rágalmak célpontjába kerülünk, vagy amikor hirtelen támadások, üldözések vihara, zuhataga, örvénye, tornádója szakad ránk.

Amikor hívő életünk lelki békéjét, nyugalmát, stabilitását megpróbálják sötét, gonosz ördögi erők kikezdeni, aláásni, megbontani, megtörni. Hívő ember legyen a talpán, aki túléli ezeket a csapásokat és nem omlik össze. Ilyenkor mindig: „Nézzünk fel Jézusra, a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsidók 12,2)

„Gyaláznak engem ellenségeim, hát tegyék, de ha kegyes keresztyének Krisztus Urunkkal együtt dicsérnek, HA CSAK EGYETLEN KERESZTYÉN is hűséges munkásnak tart, már túlontúl gazdagon elnyertem jutalmamat. Amazok nem érdekelnek, nem méltók rá, hogy munkámat értékeljék, ha dicsérnének, annak szívem mélyén fájnia kellene. Gyalázkodásuk a legnagyobb dicséret és tisztesség számomra." (Luther Márton)

Az Úr Jézus Krisztus mindig tartja ígéretét: „...veletek vagyok minden napon a világ végezetéig". Máté 28,20
Nyugtasson meg minket az a tudat, hogy Ő minden egyes élethelyzetben tudja, hogy mi, miért történik velünk.
Ahol Krisztust szeretik és képviselik, ott az Övé minden hatalom, és Ő minden élethelyzetben garantáltan adja a békességét, a szeretetét és sebeivel gyógyítgatja lelki fájdalmainkat is.

Boldog ember az, aki hittel feltekint a Megváltóra és felismeri benne a Szabadítóját és a Gyógyítóját.

Trencsényi László

Máté 17,14–21

„Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.” (16.v.)

Csak az Úr!

A lent maradt kilenc tanítvány tehetetlennek bizonyult. Abban a pillanatban, amint Jézus megérkezett, újra feléledt a remény! Az apa nem tudott beletörődni abba, hogy gyermekén senki sem segíthet, kétségbeesett hangja eljutott Istenhez. Jézus pedig így szólt: „Hozzátok őt ide!”

Voltunk már ilyen elkeseredett helyzetben, amikor az emberek mind tehetetlenül, fejüket csóválva álltak mellettünk? Hiába biztattak, hogy légy erős, tarts ki, nem oldódott meg semmi. Hiába kívántak részvétet, nem enyhült a fájdalom. Be kell végre látnunk, hogy emberekre nem számíthatunk, viszont még odamenekülhetünk az Úr Jézushoz, mint egyetlen segítséghez, hogy Ő tekintsen ránk.

Az Úr szabadítását reménytelen helyzetben is megtapasztaló Zimányi József írja:

„Elindultunk a »jéghegyek« felé, a »tűzoszlop« vezetésével.

Az Ő tűzoszlopa világított egész idő alatt, és olvasztotta körülöttem a jeget. [...] szabadítását megtapasztalhattam, szeretetével mindennap lehajolt hozzám. Azonnal figyelmeztetett a veszélyekre, és a pusztító minden cselvetését áthúzta.”

Trencsényi László
református lelkipásztor