Csak Jézus Krisztus karjaiban!

Mt 18,1–14

„…nem megy-e el megkeresni az eltévedtet?” (12.v.)

Megkeresett

Egy eltévedt juh halálra van ítélve, mert a vadállatok mindig lesben állva figyelik a nyájat, a könnyű prédát, a gyengéket, az elszakadtakat, a lemaradókat.

A tények arról beszélnek, hogy mi valamennyien elveszettek voltunk. Tudatosan, vagy megtévesztve sodortattunk el a nyájtól, egy biztos: életveszélyben voltunk Jézus Krisztus nélkül! Bár itt a földön a „vadállatok” most is szemmel tartanak, megnyugvást ad a tudat, hogy Jó Pásztorunk velünk van, Ő figyel és vigyáz ránk. Ez a mi biztonságunk!

Egyedül Jézus Krisztusnak köszönhetjük, hogy még élünk.

Ő azért jött a mennyből, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett.

Ő ma is keres minket, és ki akar menteni a bajból.

Minket is vállaira akar emelni, hogy hazavigyen.

Adja meg az Úr, hogy megtapasztaljuk az Ő szeretetét, hogy milyen jó megmentettnek lenni, és mennyire jó Megváltó Jézusunk karjaiban.

„Eltévedtem, mint juh, a bűnösök útjára. / Ó segíts, Jézusom, megváltó Krisztusom, hogy ne jussak romlásra. / Te ontál drága vért eltévedt juhodért, viselj gondot a nyájra.” (Ref. énekeskönyv, 215.).

Trencsényi László
református lelkipásztor