Jézus Krisztus az egyetlen FORRÁS

„Jézus így válaszolt neki: „Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne." Az asszony erre ezt mondta: "Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam meg, és ne kelljen idejárnom meríteni." János 4,13-15

„Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.” Zsoltár 36,10


Mostanában egy felírás olvasható az autóbuszokon:
„Ha nem lenne Isten, akkor kellene igazán aggódnunk!”

Mi hitben élők pedig a következőt gondoljuk erről:
Akkor kellene igazán aggódnunk: „Ha csak ezen a földön reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk…”
Ha csak a földiekkel kellene törődnünk és a mennyeiekkel nem, ha csak ez a földi víz ontaná a szomjunkat, és a mennyei nem akkor a samáriai asszony hiába találkozott volna Jézussal, minden oka meg lett volna az aggodalomra!
De Jézus Krisztus az Élet forrása, Élet Kenyere, az Élő Kő, a Kőszikla!

1Korinthus 10,4
„….és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert a lelki kősziklából ittak, amely velük ment. Az a kőszikla pedig a Krisztus volt.”

Ő van itt! Ő az Élő Kőszikla, adja most az Élő Vizet!
Azért, hogy éltessen, hogy soha meg nem szomjazzunk, hogy el ne pusztuljunk.
Nélküle, tulajdonképpen mindenki éhen és szomjan hal. AZ ÉLŐ VIZET ígéri Jézus ma nekünk:

Mit ér a víz?

A tiszta ivóvízbázis felbecsülhetetlen értéket képvisel. Ivóvízkincs!
Jézus máskor is említi a vizet: „Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát." Máté 10,42
„ Azt hogy egy pohár víz mit ér, ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell!”
Természetünknél fogva szomjazunk a vízre és nem unjuk meg, újra és újra kell!

És az Isten Igéjére szomjazunk e így???

A samáriai asszony, bár szokatlan időpontban, de szinte rutinszerűen és egykedvűen mehetett a kútra vízért, majd megrendülten és futva, mindenről megfeledkezve örömmel távozott és mindenkinek azt újságolta, hogy tudja, hogy itt a Messiás, és az egyetlen megoldás!

Ő nemcsak látta a Megváltót, hanem szavai utat törtek szívében-lelkében.
Eleven és meghatározó áttörés volt ez!
Micsoda fájdalom az, hogy sokan úgy élnek, mintha az Úr Jézus azt mondta volna, hogy:
Aki azt a vizet nézi, amit én adok neki….
Sokan csak nézik a Szent Bibliát- a polcon…
Sokan csak nézik a templomot, van aki közelről, van aki távolról….
van aki kívülről, van aki belülről
Sokan csak nézik a lelkészt, a gyülekezetet és látják a hibáit, emberi gyengeségeit és természetesen megvan a véleményük.

Azokkal van nagy baj, akik csak nézni szeretnek, mivel
csak nézik az igét és nem értik, ezért kritizálnak mindent olyan előszeretettel.
Mivel még nem ittak az élő vízből, ezért nem vált részükké, életelemükké az ige!
Aki csak nézi a vizet, de nem iszik belőle, meghal mellette!

Az idegenek, a távollévők, a kívülállók, nem kérnek, nem kapnak, és az Élő ige nélkül kiszáradnak.
Mivel kiszáradnak ezért szomjaznak újra és újra az istentelen világ kínálataira.
Mindig valami pótlékot keresnek: az emberi elismerést, a kitüntetést, a vállveregetést..

***
Ha mi elkötelezettek vagyunk Jézus Krisztus számára, a mi feladatunk tulajdonképpen ugyanaz, mint a samáriai asszonynak volt!
Adni Jézus Krisztus nevében azt, amit tőle kaptunk!

„Legeltesd az én bárányaimat!”„Őrizd az én juhaimat!”

Nagy baj, ha nincs mit adni, ha nincs miből!
Nincs KIT hirdetni, nincs KIRŐL beszélni, ezért nincs mondanivaló, nincs táplálék!
Van, aki mindenről tud beszélni, csak Jézus Krisztusról nem!

A samáriai asszony vízért ment a kútra, és még csak nem is sejthette, hogy személyesen a vizek Alkotójával fog találkozni, az Élő Kősziklával, Aki az Élő vizet kínálja majd neki, mert „Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett ami létrejött ..”
Ő ott és akkor mindenről megfeledkezve, futva távozott és mindenkinek azt újságolta, hogy tudja, hogy Jézus Krisztus a megoldás!
Ma ugyanaz a feladatunk, ha ma itt megértettük, magunkhoz vettük:- ittuk Jézus szavait.

Az Ő beszéde, örök életre buzgó víz forrásává lesz bennünk!
Nem fogy el, nem apad el soha, és megtartja életünket!
Adjuk tovább bátran, tisztán és hűséggel.

Budapest, 2009. szeptember 4.

Trencsényi László
református lelkipásztor