.

***

Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!" (Lukács 13,34)

 

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS OLTALMÁBAN

Az Úr Jézus megrendítő kijelentését sokan figyelmen kívül hagyták Jeruzsálemben.

Hálátlanul szembefordultak Isten akaratával, kegyetlenül és makacsul elutasították, megvetették Őt. Jeruzsálem a legtragikusabb látványt nyújtotta, amikor nem ismerte fel a Messiást, Megváltóját! Mindezt az Úr Jézus előre látta és sírt Jeruzsálem fölött. (Lukács 19,41)

Mennyire szerette népét!

Ő, aki a népének pásztora volt! Ő, aki menteni jött, a szétszéledt nyáját gyűjteni jött, mennyire fájhatott neki az értetlenség, a lelki hidegség, a közömbösség.

Ma is igen sokan semmibe veszik Őt, nem akarják meghallani az Igét és tudatosan kizárják életükből.

Nem tudják, hogy mit veszítenek, amikor megátalkodott engedetlenségükkel, fanatikus hitetlenségükkel visszautasítják a királyok Királyát!

Nem is sejtik, hogy az Úr Jézus nélkül mennyire becsapottak, kiszolgáltatottak, védtelenek.

Így sorvadoznak lelkileg és szüntelen veszélyben forog az életük.

·        Csak Jézus Krisztus ismeri igazán a leselkedő veszélyeket, a héják és keselyük ragadozó karmait!

·        Ő ismeri egyedül a támadásra kész vadállatokat, a juhok ruhájába bújt farkasokat, a kígyó és skorpió lelkületűeket.

·        Egyedül csak Ő ismeri az ördög minden ravaszságát, álcázott trükkjeit, halálos csapdáit.

 

Azért, hogy megvédjen, ma még szeretettel hív magához, „védőszárnyai alá".  „Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá."

Tudjuk, hogy a tyúk a csibéit az első pillanattól fogva megtanítja a héjaveszélyre.

A fiókák jól ismerik anyjuk hangját, figyelnek és hallgatnak rá, mivel ezen múlik az életük.

Egyetlen vészjelzésére a szélrózsa minden irányából azonnal összerebbennek.

Az anyaállat testével védelmezi kicsinyeit és önfeláldozóan rejti el őket szárnyai alá.

Találtak már túlélő fiókákat, tűzben elpusztult anyamadár teste alatt.

Amíg él az anya, addig biztonság vannak.

Ő jelenti számukra az oltalmat, a menedéket, az egyetlen esélyt, a túlélést.

 

Az Úr Jézus tudja, hogy a hívő emberek ebben a gonosz és kegyetlen világban fokozott veszélynek vannak kitéve. Nélküle a két lábon járó ragadozókkal szemben, esélyük sem lenne.

A Szent Biblia beszámol arról a rendkívüli gyöngédségről, ahogy Isten oltalmazta népét:

„Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket." (2Mózes 19,4)

 

„Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket." (5Mózes 32,11)

 

„Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába." (Zsoltár 17,8)

 

„Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek." (Zsoltár 36,8)

 

„Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)

 

„Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá!" (Zsoltár 61,5)

 

„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

 

„Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." (Zsoltár 91,4)

 

Az Úr Jézus Krisztus így hív magához: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11,28)

Minket is egybe akar gyűjteni, össze akar terelni biztonságot nyújtó mennyei oltalmának védőszárnyai alá. Ő az egyetlen, aki segíthet rajtunk.

 

„Krisztus mindezzel azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok,

akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek,

mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van,

melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM." (Kálvin János)

 

Csak Ő adhat védettséget, rejtettséget, biztonságot, nyugalmat, békességet.

Boldogok, akik elmondhatják életükre nézve a zsoltár szavait:

„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

 

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

 

 

 

.........

Az Úr minket is egybe akar gyűjteni, védőszárnyai alá.
Nem is tudják, hogy mit veszítenek azok, akik engedetlenségük, hitetlenségük, megátalkodottságuk miatt távol élnek Isten országától!


Ebben az elvetemedett világban mindannyiunknak szükségünk van az Ő oltalmára, mert Ő látja egyedül a ránk leselkedő veszélyeket! Ő ismeri egyedül a héjákat! Ő ismeri a ragadozó karmait! Annyira rá vagyunk utalva, hogy egyszerűen nem is élhetünk Nélküle!

Testvér, te hol keresel oltalmat az élet viharaiban?

Ismered-e már az Úr kezében való végtelen biztonságot?

Aki már Isten országának állampolgára lett, csak az ismeri a Jézus Krisztus "szárnya alatti- életet, ahol nem érhet veszedelem!

Akkor leszünk boldogok, ha el tudjuk mondani a zsoltárossal:

"Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)

Trencsényi László