Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg

***

„Körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket: Egymaga vezette őt az Úr.” (5Mózes 32,10-12)

***

Az Úr Jézus Krisztus mondja:
"...hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!" Lukács 13,34

Az Úr minket is egybe akar gyűjteni, védőszárnyai alá.
Nem is tudják, hogy mit veszítenek azok, akik engedetlenségük, hitetlenségük, megátalkodottságuk miatt távol élnek Isten országától!

Ebben az elvetemedett világban mindannyiunknak szükségünk van az Ő oltalmára, mert Ő látja egyedül a ránk leselkedő veszélyeket! Ő ismeri egyedül a héjákat! Ő ismeri a ragadozó karmait! Annyira rá vagyunk utalva, hogy egyszerűen nem is élhetünk Nélküle!

Testvér, te hol keresel oltalmat az élet viharaiban?

Ismered-e már az Úr kezében való végtelen biztonságot?

Aki már Isten országának állampolgára lett, csak az ismeri a Jézus Krisztus "szárnya alatti- életet, ahol nem érhet veszedelem!

Akkor leszünk boldogok, ha el tudjuk mondani a zsoltárossal:

"Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)

Trencsényi László
református lelkipásztor