Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Abádi Benedek szobrának avatása

 

2008.10.31. - A Reformáció emléknapján avattuk fel Abádi Benedek szobrát.

 

 

Szeged.ma

Szoborlap

 

Ki is volt Abádi Benedek?

 

Október 31-én, a Reformáció emlékünnepén kerül felavatásra a templomunk bejáratánál Abádi Benedek szobra, - illik tehát összefoglalnunk a vele kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Neve két okból maradt fenn napjainkig: ő nyomtatta ki Magyarországon az első teljesen magyar nyelvű könyvet (Sylvester János Újtestamentum fordítása, 1541), valamint városunkban működött prédikátorként és nyomdászként (1544-1552). Születéséről, haláláról nem maradt fenn adat, iskolai névjegyzékek, kortársak magán- vagy hivatalos feljegyzései utalnak rá, kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk mozgására. Sokat köszönhet tanulmányaiban és egész életében Nádasdy Tamás, horvát bán, későbbi magyar nádor nagylelkű támogatásának. Előbb (1533) a krakkói egyetemen tanul, ott ismeri meg a nyomdászmesterséget, hogy aztán (1540-1542) főúri pártfogójának sárvári nyomdáját vezesse, majd Wittembergben szerez lelkészi képesítést (1543). Szintén Nádasdy segítségével lesz prédikátor Eperjesen, majd Szegeden, ahová a sárvári nyomdász-szerszámait is elhozza. Egy korabeli feljegyzés ezt mondja róla: „A török igazgatás alatt szabadon hirdettetik az evangélium ..., Abádi Benedek, aki szép tudományú és feddhetetlen életű ember ...  mind az iskolában, mind a templomban, a pasa előtt nagy kedvességgel tanít." Egy alkalommal, török döntőbíráskodás mellett részt vesz egy katolikus-protestáns hitvitán, melyen neki köszönhetően az utóbbiak győzedelmeskednek. Míg Szegeden működött, hitterjesztő tevékenysége révén erősödtek a  kálvini tanítás követői. Sajnos, a zilált közállapotok hamar véget vetnek a fellendülésnek: 1552-ben hajdú csapatok törtek be a városba,  rövid időre el is foglalták. A végzetes fejlemények szolgálati helyének elhagyására kényszerítik Abádit:  „A jámbor prédikátort kiküldték" - ahogyan erről Tinódi tömören tudósít. Ez az utolsó adat róla.

Templomunk bejáratára tekintve, hálát adunk Istennek, hogy a magyar - benne a szegedi - reformációnak és művelődéstörténetnek két olyan nagyszerű alkotó egyéniséget adott, akiknek munkássága máig elhat.

Nemes Gábor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 371, összesen: 2775795

  • 2025. december 24., szerda

    Ha karácsonykor úgy tekintünk az egész világra, meg arra a kicsi világra is, ami körülvesz, mint Isten szeretetének címzettjére, az megváltoztatja a m...
  • 2025. december 23., kedd

    Hogyan érkezünk a jászolhoz?
  • 2025. december 22., hétfő

    Cikkünkben annak járunk utána, miért és hogyan gyűlnek össze reformátusok is szenteste éjszakáján, például Budakeszin, hogy Jézus születését ünnepeljé...
  • 2025. december 21., vasárnap

    1944 utolsó napjaiban Csabdin sűrűsödött össze a történelem: az ünnepre való készülődés egy csapásra az életben maradásért folytatott harccá vált a fe...
  • 2025. december 21., vasárnap

    A várakozás négy hete ajándék arra, hogy testestől, lelkestől ünneplőbe öltözhessek. Annak bizonyosságába, hogy szeretnek, ha nem érdemlem is, és én i...
  • 2025. december 19., péntek

    Moldvai csángó népdal Dr. Lovász Irén Kossuth-díjas előadóművész és a KRE BTK hallgatóinak előadásában.
  • 2025. december 18., csütörtök

    Szabóné László Lilla családi receptje
  • 2025. december 18., csütörtök

    Megjelent a Parókia portál válogatás magazinja, a Karakter decemberi lapszáma!
  • 2025. december 18., csütörtök

    Egy nem szokványos könyvajánló – megjelent a sorozat záró kötete.
  • 2025. december 18., csütörtök

    A mai nagyvárosi kontextusban egészen mást jelent a tanítványozás és a hivatás viszonya, mint másol vagy más korban. Vígh Eszterrel beszélgettünk.