Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Istentisztelet 2019 december 25-én

Hang: kattints a képre!

 

(Dr. Kereskényi Sándor)

 

Karácsony I. napján délelőtt

 

Lekció: Lk 2,1-14

Textus: Lk 2,11

 

Szeretett Testvérek!

Nem volt időm mindenkinek válaszolni. Az utóbbi két hétben rengeteg karácsonyi, újévi köszöntést, jókívánságot kaptunk. Az összes elérhetőségünkön. Ne vegyétek figyelmetlenségnek a látszólagos hallgatásunkat. Minden egyes sms, telefonhívás, internetes üzenet, és kézzel írott (!) üdvözlőlap olvasásakor magunk elé idéztük az arcokat, így aztán tényleg szíven találtak minket a jókívánságok. Ez úton, itt a templomban, a számunkra legkedvesebb módon, az igehirdetés átadásával kívánjuk viszonozni a hozzánk eljutott, és a be nem érkezett, de imákban feladott áldáskívánásokat.

Mit kívánok, kívánunk nektek karácsonyra? Ne haragudjatok, nem én törtem rajta a fejemet, hanem kölcsönvettem azoktól, akik a betlehemi mezőn körülragyogták a pásztorokat, és így szóltak hozzájuk: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat."

Ez az én köszöntésem nektek, és ma: mindegyikünké - egymásnak! A betlehemi mezőkön megjelenő mennyei seregek a valaha elmondott, leírt, kigondolt legtökéletesebb karácsonyi jókívánságot tanították a pásztoroknak. Mert aki a magasságban lévő Isten dicsőségét, a földet betöltő békességet kívánja, és azt, hogy ennek megvalósulásában gyönyörködjön az Isten, vagyis: az emberi jókívánság váltsa ki az Ő jóakaratát, az ennél többet nem is kérhet. Nincs annál több, mint amikor Isten kifejezi a békességben élő emberek iránti jó tetszését, és megmutatja, szórja rájuk a jóakarata ajándékait.

Száz szónak is egy a vége: áldja meg az Úr ily módon karácsonyi ünnepünket! Isteni jóakaratot megszerző békességben - egymással, vele, és a világgal.

Vajon mi az, ami rávezetne minket egy ilyen fajta Isten-dicsőítésre? Ilyen karácsonyi üdvözletre. Mi az, ami elültetné és ápolná bennünk ezt a békességet? Mi az, amivel, magunkra boríthatnánk Isten jóakaratát? Ebben a pásztoroknak megjelent angyal segíthet nekünk. Ő, aki először körberagyogtatta őket az Úr dicsőségével. Milyen lehetett ez?

Három évvel ezelőtt, éppen Betlehemben, a kötelezően meglátogatott emlékboltban láttam egy elég kétes művészi értékű, asztalra tehető szoborkompozíciót. Telt képű angyalka repdesett az ijedt pásztorok felett. Kör alakú keretre függesztve tartott (led égős) lámpácskákat. Amikor a szerencsés vásárló felkapcsolta őket, akkor „az Úr dicsősége" valami óriási fényerővel egyszeriben körülragyogta a pásztorokat. Én nem vásároltam meg a jeles bibliai jelenet elektromos illusztrációját, de kitaláltam, mi mozgathatta meg az alkotó fantáziáját. Lukács evangéliumának görög nyelvén így hangzik a körülragyogni szó: περιλάμπω (ejtsd: perilampó /peri=körül; lampó=ragyogni/). Halljátok? Lampó. Lámpa.

Azon az estén módunkban állt elsétálni a Betlehem-városszéli mezőkre. Ott, azon a helyen, ugyanazok a csillagok, amik Szeged felett ragyognak, felgyújtották bennünk a helyi, a betlehemi éjszaka varázsát. Feledhetetlen volt. Ha nekünk nem jött a szánkra a szó, milyen lehetett, amikor a pásztoroknak megjelenő angyal tényleg lehozta az Úr dicsőségét, és úgy körül-lámpázta-ragyogta őket, hogy mást nem is láthattak? Az angyal szaván kívül másra nem is figyelhettek. Megnyugtatta őket, aztán, rövid bevezetést követően a hírnök (ezt jelenti az „angyal") így kezdte örömhírét: „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában." Az előbb azt kérdeztük: Vajon mi az, ami rávezetne minket a dicsőítésre? Mi az, ami elültetné és ápolná bennünk a békességet? Mi az, amivel, magunkra áraszthatnánk Isten jóakaratát? A mennyei hírnökhöz, a betlehemi angyalhoz fordultunk segítségül. Megkaptuk tőle: „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában." Csomagoljuk ki! Türelmesen, egyenként, minden egyes kifejezését. A karácsonyi örömünket rejti magában. „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában."

Nektek. Ez személyesnek, nagyon személyesnek hangzik. Üdvözítő született - nekem!... Jézus születése a mennyei, a templomi, az egyházi, a teológiai magasságból a lelked közepébe kerül. „Az én lelkembe?"- kérdezed. „De hát, az angyal a pásztorokhoz szólt!" Igazad van. De gondolj csak bele, kik voltak azok pásztorok? A társadalmi létra alsó fokain kapaszkodó, Betlehem külső kerületében éldegélő állatgondozók. Olyanok, mint valaha Dávid. A leendő király. A betlehemi pásztorokon keresztülnéztek. A város jelentéktelen, pótolható kellékei voltak. És mivé váltak? Isten választottjaivá. Ők, a Krisztus születését először halló vidékiek. A város lakóinak továbbra is jelentéktelenek maradtak, de Isten szereposztásában főszereplőkké váltak. Hiszen: nekik született az Üdvözítő Úr Krisztus! Vedd fel Isten pásztorának jelmezét! Terítsd magadra, aztán hadd maradjon ott, és tudd meg, értsd meg, hidd el megint: Jézus neked született Betlehemben! Ilyen személyes a karácsony! Isten neked született szeretetéről szól!

Született. Úgy, mint mi. Egy lett közülünk. Jézus beleszületett az emberiség szánalmas, nyomorult tömegébe. Ember lett az Isten! Jézus kilépett a mennyei dicsőségből, és közösséget vállalt velünk. A Római Birodalom egyik tartományában az alsó középosztály tagja lett. Az első ágya egy etetővályú volt. Ezzel pedig annyira érzékelhetővé lett az Isten, olyan közel került a létezésünkhöz, mint a saját szívdobbanásunk, a saját lélegzetvételünk. Az Isten, hozzánk hasonlóan gondozást, védelmet kérő csecsemőként jelentkezett be a világba.

Üdvözítő született ma nektek, ..." Ma. Az angyal szava robbant! Erősebb volt mint, mondjuk Ézsaiás próféta hangja, aki több mint fél évezreddel korábban szintén bejelentette, hogy majd megszületik a Messiás. De a majd-nál mennyivel ütősebb a: ma! A pásztorok aznap kapták az Úr Krisztust. Ez a „mai" Jézus-születés veled is megtörténhet! Azonnal, amikor lefejted magadról az ostoba, mindent elfogadó, szádba rágó Isten képeket. Jézus megszületik benned, amikor abbahagyod az okoskodást, a túlerőltetett, mindenben akadályt találó Isten-kutatásodat. Ma, bármikor-ma megszületik benned Krisztus, amikor engeded, hogy átjárjon az örömhír! Félreteszed a munkádat, amikor megállsz az utcán, abbahagyod a magadra erőltetett szórakozást, és fellélegzel, mert átadod magad az örömhírnek: „Nekem Üdvözítőm van!" Nem tegnapi, nem holnapi, hanem mai Krisztusod van! Akkor van, amikor szükséged van rá. Akkor nincs, amikor elhitetik veled, elhiteted magaddal, hogy most, hogy ma nincs szükséged rá. Jó volt tegnap, jó lesz holnap. de ma nem kell. Ez karácsony aktualitásának, örök-időszerűségének félresöprése. Ne tedd! „Mai", élő Krisztusod van!

Üdvözítő született ma nektek, ... Dávid városában." Dávid városában. A megvalósult, a beteljesített ígéret. A pásztorok biztosan büszkén idézgették az ősi próféciát, amikor hosszabb vándorlásaik, nyájuk terelgetése során más városokból érkező pásztorokkal futottak össze. Ha ők, de főleg a fővárosiak lekezelően bántak velük, felemelt fejjel mondhatták: Figyeljetek! Mikeás írta: „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen." És így lett! A prófétának diktáló Isten megtartotta a szavát. Jézus Krisztus Dávid király szülővárosában, Betlehemben sírt fel először. Érted, miért a tiéd a pásztoroknak kijelentett angyali szózat minden egyes szava? A Bibliában rád hagyott, olvasott, prédikációban célba vett, megértett ígéreteit a te esetedben is megtartja Isten!

Üdvözítő született ma nektek, ...". Milyen különös, titokzatos, misztikus szó ez az „Üdvözítő"! Körülbelül azt jelenti: Szabadító. A zsidók héber nyelvén így hangzik: יְהוֹשׁוּעַ (ejtsd: Jöhósúa). Így annyit tesz: Jahveh megszabadít. Tudjátok kit hívtak így? Józsuét. Mózes utódját. Aki bevezette Izráel népét Kánaánba. Az egyiptomi szolgaságból. Józsué - Jöhósúa volt a Jahve szabadítását levezető vezér. Az ősi  héberből kialakult, mindennapokban beszélt nyelven Jézus neve szintén Jöhósúa. Helyettesítsük csak bele az angyali mondatba! „Üdvözítő született ma nektek..." Jöhósúa, Jahve Szabadítása született ma nektek!

Az istállóban született, 33 év múlva keresztre feszített Jézus Isten Üdvözítője, Szabadítója. A tiéd. Az Úr Jézus Krisztus a bűneid miatt neked járó büntetéseket magával együtt odaszegeztette a keresztfára. És ez ma is, holnap is érvényes! Ha elfogadod tőle, megszabadít Isten haragjától, büntetésétől. Kiszabadít a bűneidből. Segít lemondani róluk. Azokról, amiket már te is utálsz magadban. Jézus segít elkerülni, aztán elfeledni a régóta kínzó kísértéseidet, és segít nemet mondani az eléd kerülő újabb kísértésekre.

Mit olvasunk még az angyali bejelentésben? Azt, hogy a betlehemi gyermek: Krisztus. Az Ő nyelvén: Messiás. A kettő ugyanazt jelenti. Az egyik görögül, a másik héberül: az Úr Isten fölkentje. Isten fölkentje az Ő mindenre felhatalmazott, minden erővel ellátott akkreditált nagykövete és akaratának végrehajtója. A Betlehemben született, ide kinevezett mennyei nagykövet, Messiás mindent elmondott Isten akaratáról. Aztán végrehajtotta. Meghalt helyettünk, miattunk és értünk. Helyetted, miattad, érted. Mondd csak ki magadban is: helyettem, miattam értem. Csak ő tehette meg. Ő, az Úr Krisztus. A betlehemi jászolban nem egy „aranyos kis baba" feküdt, hanem az Úr! Egy felelősségteljes Úr. Az életedért felelősséget vállaló Úr.

Hát: ennyi. Ennyi történt Betlehemben. Ezt hallották a pásztorok, ezt hallottuk mi: „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában."

Ízlelgessétek, szeressétek, ismételjétek gyakran a nektek (neked és neked és neked...) kézbesített karácsonyi örömhír minden szavát! Így találsz békességet magadban, és akkor békesség lesz körülötted. A Földön. Így nyered meg Isten jóakaratát.

Mert így válik érthető, hirdethető karácsonyi jókívánsággá a karácsonyi üdvözlet, amit a mennyei sokaságtól kaptunk, és megtanultunk: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." Ámen

 

 

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 96, összesen: 1515159

  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...
  • 2020. február 17., hétfő

    Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni...
  • 2020. február 16., vasárnap

    Hitvallásaink fontosságáról, szerepéről és újrafordításáról beszélgettünk Fekete Károly tiszántúli református püspökkel.
  • 2020. február 13., csütörtök

    Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vall...
  • 2020. február 12., szerda

    „Szeretlek, de már nem vagyok szerelmes beléd.” Ez a bizonytalan állapot biztonságos kötődéssé alakulhat, ami egy életen át képes megtartani a kapcsol...
  • 2020. február 12., szerda

    A Tokaj-hegyaljai Erdőbénye ad otthont idén a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumának. A legújabb borászati trendekkel és a legjobb...