Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Abádi Benedek szobrának avatása

 

2008.10.31. - A Reformáció emléknapján avattuk fel Abádi Benedek szobrát.

 

 

Szeged.ma

Szoborlap

 

Ki is volt Abádi Benedek?

 

Október 31-én, a Reformáció emlékünnepén kerül felavatásra a templomunk bejáratánál Abádi Benedek szobra, - illik tehát összefoglalnunk a vele kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Neve két okból maradt fenn napjainkig: ő nyomtatta ki Magyarországon az első teljesen magyar nyelvű könyvet (Sylvester János Újtestamentum fordítása, 1541), valamint városunkban működött prédikátorként és nyomdászként (1544-1552). Születéséről, haláláról nem maradt fenn adat, iskolai névjegyzékek, kortársak magán- vagy hivatalos feljegyzései utalnak rá, kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk mozgására. Sokat köszönhet tanulmányaiban és egész életében Nádasdy Tamás, horvát bán, későbbi magyar nádor nagylelkű támogatásának. Előbb (1533) a krakkói egyetemen tanul, ott ismeri meg a nyomdászmesterséget, hogy aztán (1540-1542) főúri pártfogójának sárvári nyomdáját vezesse, majd Wittembergben szerez lelkészi képesítést (1543). Szintén Nádasdy segítségével lesz prédikátor Eperjesen, majd Szegeden, ahová a sárvári nyomdász-szerszámait is elhozza. Egy korabeli feljegyzés ezt mondja róla: „A török igazgatás alatt szabadon hirdettetik az evangélium ..., Abádi Benedek, aki szép tudományú és feddhetetlen életű ember ...  mind az iskolában, mind a templomban, a pasa előtt nagy kedvességgel tanít." Egy alkalommal, török döntőbíráskodás mellett részt vesz egy katolikus-protestáns hitvitán, melyen neki köszönhetően az utóbbiak győzedelmeskednek. Míg Szegeden működött, hitterjesztő tevékenysége révén erősödtek a  kálvini tanítás követői. Sajnos, a zilált közállapotok hamar véget vetnek a fellendülésnek: 1552-ben hajdú csapatok törtek be a városba,  rövid időre el is foglalták. A végzetes fejlemények szolgálati helyének elhagyására kényszerítik Abádit:  „A jámbor prédikátort kiküldték" - ahogyan erről Tinódi tömören tudósít. Ez az utolsó adat róla.

Templomunk bejáratára tekintve, hálát adunk Istennek, hogy a magyar - benne a szegedi - reformációnak és művelődéstörténetnek két olyan nagyszerű alkotó egyéniséget adott, akiknek munkássága máig elhat.

Nemes Gábor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 781, összesen: 1326833

  • 2018. október 21., vasárnap

    Veres Sándor világi főjegyzőt választották a Dunamelléki Református Egyházkerület új főgondnokának. A választást a korábbi főgondnok, Tőkéczki Lá...
  • 2018. október 18., csütörtök

    Hit és értelem – Iskola- és egyházközeli írások címmel jelent meg ifjabb Bibó István könyve. A kötetet Velkey György mutatta be a budapesti Bibliamúze...
  • 2018. október 17., szerda

    Miért engedi Isten a szenvedést? A kérdésről, amely próbára teszi hitünket, Philip Yancey keresztyén író, újságíró, a Hol van Isten, amikor fáj? című,...
  • 2018. október 16., kedd

    „Istennek az az egyik ajándéka, hogy nem vagyunk egyformák" – Orosz Gábor Viktor előadásából megtudhattuk, hogy nem csak a szépségipar formálhatja át ...
  • 2018. október 15., hétfő

    Vallja, hogy a lelkészek vannak a gyülekezetekért, de ezzel senki sem élhet vissza. Hálás tud lenni a bejáratott dolgokért is, nem akar mindig forrada...
  • 2018. október 14., vasárnap

    Mitől érezzük jól magunkat a munkahelyünkön? Hogyan válhatunk jobb vezetővé? Erről gondolkodtak az idei GLS Nemzetközi Vezetői Konferencia résztvevői.
  • 2018. október 12., péntek

    A háborúknál és a népirtásnál kevés szörnyűbb dolog van a világon. A szenvedés univerzális tapasztalat, ahogy az is, hogy minden tragédiára reagálni k...
  • 2018. október 11., csütörtök

    „Nem az számít, hogy hány évvel élek tovább, hanem az, hogy hogyan.” Szubjektív iraki úti beszámolónk második része.
  • 2018. október 10., szerda

    Most értettem meg igazán, mit jelent az a szó nekünk, reformátusoknak, hogy „LÓNYAY".
  • 2018. október 10., szerda

    „Van küldetésünk, missziónk, és nem félünk a világtól" – Földváryné Kiss Réka történész, professzor előadása a Lónyay történetéről.