Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Abádi Benedek szobrának avatása

 

2008.10.31. - A Reformáció emléknapján avattuk fel Abádi Benedek szobrát.

 

 

Szeged.ma

Szoborlap

 

Ki is volt Abádi Benedek?

 

Október 31-én, a Reformáció emlékünnepén kerül felavatásra a templomunk bejáratánál Abádi Benedek szobra, - illik tehát összefoglalnunk a vele kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Neve két okból maradt fenn napjainkig: ő nyomtatta ki Magyarországon az első teljesen magyar nyelvű könyvet (Sylvester János Újtestamentum fordítása, 1541), valamint városunkban működött prédikátorként és nyomdászként (1544-1552). Születéséről, haláláról nem maradt fenn adat, iskolai névjegyzékek, kortársak magán- vagy hivatalos feljegyzései utalnak rá, kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk mozgására. Sokat köszönhet tanulmányaiban és egész életében Nádasdy Tamás, horvát bán, későbbi magyar nádor nagylelkű támogatásának. Előbb (1533) a krakkói egyetemen tanul, ott ismeri meg a nyomdászmesterséget, hogy aztán (1540-1542) főúri pártfogójának sárvári nyomdáját vezesse, majd Wittembergben szerez lelkészi képesítést (1543). Szintén Nádasdy segítségével lesz prédikátor Eperjesen, majd Szegeden, ahová a sárvári nyomdász-szerszámait is elhozza. Egy korabeli feljegyzés ezt mondja róla: „A török igazgatás alatt szabadon hirdettetik az evangélium ..., Abádi Benedek, aki szép tudományú és feddhetetlen életű ember ...  mind az iskolában, mind a templomban, a pasa előtt nagy kedvességgel tanít." Egy alkalommal, török döntőbíráskodás mellett részt vesz egy katolikus-protestáns hitvitán, melyen neki köszönhetően az utóbbiak győzedelmeskednek. Míg Szegeden működött, hitterjesztő tevékenysége révén erősödtek a  kálvini tanítás követői. Sajnos, a zilált közállapotok hamar véget vetnek a fellendülésnek: 1552-ben hajdú csapatok törtek be a városba,  rövid időre el is foglalták. A végzetes fejlemények szolgálati helyének elhagyására kényszerítik Abádit:  „A jámbor prédikátort kiküldték" - ahogyan erről Tinódi tömören tudósít. Ez az utolsó adat róla.

Templomunk bejáratára tekintve, hálát adunk Istennek, hogy a magyar - benne a szegedi - reformációnak és művelődéstörténetnek két olyan nagyszerű alkotó egyéniséget adott, akiknek munkássága máig elhat.

Nemes Gábor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 139, összesen: 1407592

  • 2019. április 18., csütörtök

    Az Élő Víz, amely kiszáradni látszik, az édesanyjáról gondoskodó Fiú – az ember és az Isten, aki most orgonazenén keresztül jelenik meg előttünk.
  • 2019. április 17., szerda

    „Ti gonoszt gondoltok ellenem, de Isten azt úgyis jóra gondolja fordítani.”
  • 2019. április 16., kedd

    Az Adna Café egyszerre drogprevenciós és missziós helyszín, ahol komolyan veszik a teremtett világért viselt felelősséget is. Legújabb akcióikkal azt ...
  • 2019. április 15., hétfő

    Mit üzenhet a mának a Tanácsköztársaság százharminchárom napja, és a korszakról született sokféle egyházi narratíva az elmúlt száz évből? Gondolatok e...
  • 2019. április 14., vasárnap

    Egy lány, aki leszereli a fiúkat a teológusfocin. Egy lelkészjelölt, aki feladta addigi elképzeléseit a jövőjéről, hogy kövesse az elhívását. De vajon...
  • 2019. április 12., péntek

    A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) és a Magyarországi Református Egyház pályázati felhívása.
  • 2019. április 11., csütörtök

    Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az él...
  • 2019. április 10., szerda

    Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáró...
  • 2019. április 09., kedd

    Az emberek élni akarnak a romok között is – mondta Bogárdi Szabó István püspök, aki nemrégiben egy küldöttséggel együtt a polgárháború sújtotta Szíriá...
  • 2019. április 09., kedd

    Igen, Áprily a Lónyayban. Mondhatnánk, hogy „megidéztük szellemét”, de gimnáziumunk ennél többre vállalkozott: nemcsak szellemi, de fizikai értelemben...