Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Abádi Benedek szobrának avatása

 

2008.10.31. - A Reformáció emléknapján avattuk fel Abádi Benedek szobrát.

 

 

Szeged.ma

Szoborlap

 

Ki is volt Abádi Benedek?

 

Október 31-én, a Reformáció emlékünnepén kerül felavatásra a templomunk bejáratánál Abádi Benedek szobra, - illik tehát összefoglalnunk a vele kapcsolatos legfontosabb ismereteket.

Neve két okból maradt fenn napjainkig: ő nyomtatta ki Magyarországon az első teljesen magyar nyelvű könyvet (Sylvester János Újtestamentum fordítása, 1541), valamint városunkban működött prédikátorként és nyomdászként (1544-1552). Születéséről, haláláról nem maradt fenn adat, iskolai névjegyzékek, kortársak magán- vagy hivatalos feljegyzései utalnak rá, kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk mozgására. Sokat köszönhet tanulmányaiban és egész életében Nádasdy Tamás, horvát bán, későbbi magyar nádor nagylelkű támogatásának. Előbb (1533) a krakkói egyetemen tanul, ott ismeri meg a nyomdászmesterséget, hogy aztán (1540-1542) főúri pártfogójának sárvári nyomdáját vezesse, majd Wittembergben szerez lelkészi képesítést (1543). Szintén Nádasdy segítségével lesz prédikátor Eperjesen, majd Szegeden, ahová a sárvári nyomdász-szerszámait is elhozza. Egy korabeli feljegyzés ezt mondja róla: „A török igazgatás alatt szabadon hirdettetik az evangélium ..., Abádi Benedek, aki szép tudományú és feddhetetlen életű ember ...  mind az iskolában, mind a templomban, a pasa előtt nagy kedvességgel tanít." Egy alkalommal, török döntőbíráskodás mellett részt vesz egy katolikus-protestáns hitvitán, melyen neki köszönhetően az utóbbiak győzedelmeskednek. Míg Szegeden működött, hitterjesztő tevékenysége révén erősödtek a  kálvini tanítás követői. Sajnos, a zilált közállapotok hamar véget vetnek a fellendülésnek: 1552-ben hajdú csapatok törtek be a városba,  rövid időre el is foglalták. A végzetes fejlemények szolgálati helyének elhagyására kényszerítik Abádit:  „A jámbor prédikátort kiküldték" - ahogyan erről Tinódi tömören tudósít. Ez az utolsó adat róla.

Templomunk bejáratára tekintve, hálát adunk Istennek, hogy a magyar - benne a szegedi - reformációnak és művelődéstörténetnek két olyan nagyszerű alkotó egyéniséget adott, akiknek munkássága máig elhat.

Nemes Gábor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 115, összesen: 1454712

  • 2019. augusztus 23., péntek

    Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló - 2.rész
  • 2019. augusztus 22., csütörtök

    Szerette a csendet. A vidék csendjét különösen. Ritkán volt alkalma itt lenni. Megállt a kertben és nézte a fákat, bokrokat. A szilvafa ágai roskadozt...
  • 2019. augusztus 21., szerda

    A valódi önmegvalósítás nemcsak rólunk szól, hanem a kapcsolatainkról is. Ez egyszerre szabadság és kihívás. Pál Feri ennek a lehetőségeiről és dilemm...
  • 2019. augusztus 20., kedd

    Isten háza nem a változatlanság, hanem a gyógyulás és a remény helye. Akkor van értelme felújítani, ha a benne élő gyülekezet erőt és hitet ad a telep...
  • 2019. augusztus 19., hétfő

    Mit jelent érettnek lenni?
  • 2019. augusztus 18., vasárnap

    Miért és hogyan lesz valakiből kutató-mentő, és mi ad neki erőt ehhez az elhíváshoz a bevetések során? Többek között erről is mesélt nekünk Hegedüs Gá...
  • 2019. augusztus 17., szombat

    Kinek ne lennének fontosak a kapcsolatok…hiszen kapcsolatra vagyunk teremtve! Rendhagyó olvasónapló és könyvajánló – első rész
  • 2019. augusztus 16., péntek

    Segítség a lelkipásztoroknak, hogy a saját gyülekezetükben a szolgálatba bekapcsolódó aktív munkatársakat, világi vezetőket, presbitereket, tanítókat ...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Az érzelmi intelligencia fontosságát nem szabad se túlmisztifikálni, se lebecsülni. De fejleszthető-e mindenkinél? Amennyiben igen, akkor milyen mérté...
  • 2019. augusztus 15., csütörtök

    Sokunknak magától értetődő dolog a címben foglalt feltétel, bármerre indulunk, nálunk van a Szentírás. De akad olyan úticél is, amelyik kifejezetten t...