Istentisztelet 2024. december 8-án

 

(Dr. Kereskényi Sándor)

 

Lekció: Lk 1,26-38

Textus: Lk 1,28

Énekek: 172, 310/1-5, 65/2, 305/1, 391 ú. ék.

 

Szeretett Testvérek!

 

A názáreti Mária egyik rokona, Zakariás hat hónappal korábban már találkozott Gábriel angyallal. Akkor, annak rendje és módja szerint bemutatkozott neki: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok. Elküldött engem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt." (Lk 1,19)

Zakariásnak, mint szent Írásokat forgató papnak nem kellett sok idő, hogy beazonosítsa Gábriel angyalt: ő az, akiről Dániel próféta írt. Kétszer is. Gábriel fél évezreddel azelőtt látomásban jelent meg a prófétának.. Most meg neki, Zakariásnak hoz örömhírt.

Milyen örömhírt?

Azt, hogy az hosszú évek óta tartó könyörgésük meghallgatásra talált. A legfelsőbb döntéshozó testület, vagyis Isten végzése szerint neki, és idős feleségének Erzsébetnek hamarosan fia születik. Minden családi hagyományt és szokásjogot felborítva, a születése utáni nyolcadik napon, amikor sor kerül a fiúgyermek körülmetélésére, Jánosnak kell nevezniük. Ki is mondaná majd akkor a nevet, de, mivel nem igazán hiszi, hogy így lesz, büntetésből, ideiglenesen megnémul. Mi már tudjuk: a nagy napon, a boldog apa, Zakariás kap egy írótáblát, aminek viaszába belerója, hogy: Jóchánán (János eredeti neve)! Nekünk már könnyű elhinni, hiszen elolvashatjuk, hogy így történt. Ahogy felírta: „Jóchánán", „megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent."

Eltelik hat hónap. Ugyanez a Gábriel ezúttal a Zakariás házától kb. 150 kilométerre északra fekvő Názáretbe kap kiküldetést. A jelentéktelen kisvárosban élő nagyon fiatal lánynak, Mirjamnak (Mária neve az anyanyelvén) kézbesíti a mennyből feladott üzenetet. Ezúttal a nélkül, hogy bemutatkozna, odalép Mirjam/Máriához és megszólítja: „Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!"

Ez az „Üdvöz légy...!" egy köszöntés. De nem akármilyen! Az evangélium görög írója hűen adja vissza, de, ahogy Gábriel az anyanyelvén szólt Máriához, az „Üdvöz légy...!-gyel" (שָׂמַח - sámach) egészen odáig ment, hogy felvidította a kissé megszeppent Máriát. „Üdvöz légy...! azt jelenti: Örülj már! Hidd el, van okod az ujjongásra, kedves „kegyelembe fogadott"!

Kegyelembe fogadott? Mária megdöbbent. Ezt már hallotta valahol, valakiről. Ki volt még az, aki „kegyelembe fogadott"? Megvan! A régi-régi őstörténet egyik leghíresebb szereplője: Noé. Amikor az Úr, a földön elhatalmasodott gonoszság miatt megbánta, hogy embert teremtett, „Nóé kegyelmet talált az Úr előtt." (1Móz 6,8) Nyolcadmagával megmenekült a bárkában. Igen, erről beszél az angyal, mert így folytatja: „... kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" Mint például Noéval? Ez hihetetlen! De ha Isten angyala mondja, akkor nincs vita! Ezt csak elfogadni lehet!

Üdvöz légy! Tudsz örülni? Elhiszed, hogy van okod az ujjongásra, amikor átveszed Isten üzenetét? Hogy mondod? Te nem találkoztál Gábriel angyallal?

Találkoztál viszont Valaki többel, Gábrielnél is nagyobbal!

Akkor, amikor te is megdöbbentél. Mint a názáreti Mária. Nem alakot láttál, nem angyali szót hallottál, hanem a Szentlelket. Tehát: magát Istent! A sorok közül lépett ki. A Biblia sorai közül. Nem is tudtad tovább olvasni. Annyira megdöbbentett az üzenet. Megérintett, megragadott a Szentlélek Isten. Abban a pillanatban, amikor beléd vágódott a mennyei távirat szövege. Lelke. Azon a történeten, azon a mondaton keresztül.

Üdvözültél. Reszkető, semmi máshoz nem hasonlítható öröm töltött el az Isten közelében!. Mosolyogtál? Igen. Meg sem rezdült a szád? Akkor is! Örömtelit sóhajtottál? Igen! Kihagyott a lélegzeted? Akkor is!

Adventi örömhír a názáreti Mária és Gábriel angyal közvetítésével. Üdvöz légy! Van okod az örömre! Isten szól hozzád! Dániel próféta Istene. Zakariás pap Istene. A názáreti szűz Istene. Ugyanaz az Isten most, ma, karácsonyhoz közeledve hozzád beszél!

Miért is? Mert a kegyelmébe fogadott. Mint Máriát. Kiválasztott ember vagy. Az, akihez az Istennek van szava. Hozzám? - kérdezed.

Hozzám? - kérdezhette Mária. Hozzám, aki élem a fiatal, jegyes korba érkezett lányok mindennapi életét? Varrok, főzök, állatot fejek, lisztet őrölök, tyúkot, tehenet etetek, takarítok, gyomlálok, tűzrevalót szedek. Hozzám van szava, üzenete Istennek?

Ezek a mi kérdéseink!

Tényleg örülhetek? Igazán hozzám beszél Isten? Hozzám, aki - sorold csak a Máriáéhoz annyira hasonló kétségeidet! Engem szólít meg Szentlélek Isten? Engem, aki még iskolás vagyok? Engem, aki oly sokszor megszegtem már a konfirmációs, és sok más fogadalmamat? Hozzám beszél, akinek nincs türelme másokat végighallgatni? Nekem szól, aki egy átlagos szülő, nagyszülő, testvér, egyedülálló, elvált, beteg, özvegy vagyok? Főzök, takarítok, gyerekért megyek, dolgozom, semmi különös. Mire választott ki?

Mire?

Arra, amit a legutóbb megértetett veled! Nem arra, amit még nem értesz a Bibliából. Nem arra választott ki, ami a prédikációt hallgatva elkerülte a figyelmedet. Nem. Arra választott ki, amiről tudtad, hogy neked szól, mert egy pillanatra(?), egy órára(?) birtokba vette a figyelmedet. Az más kérdés, hogy ha komolyabb változást, kellemetlenséget, átgondolást igényel a teljesítése, akkor igyekszünk elfelejteni.

Mária kíváncsi volt rá, hogy egy ekkora horderejű kezdés után mit mond még Gábriel angyal. Fontolgatta, hogy mit jelent ez a köszöntés. Megijedt tőle. Az angyal ráérzett: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél!" Nem mintha ezért az isteni jóindulatért bármit is tett volna, de megnyugtatja.

Nem sokáig, mert jön a hatalmas, felkavaró bejelentés: „Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak." A Jézus (Jesúa) név elég elterjedt volt akkoriban. Máriának ez még nem sokat mondott. Gábriel angyal nem is állt meg. Szinte halljuk, ahogy ünnepélyesen, egy szuszra írja le a gyerek hivatását: „Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége."

Ez már sok egy ilyen egyszerű vidéki lánynak! Mária ószövetségi próféciák beteljesedését hallja. Az angyal arról beszél, amit a Szabadító, a Messiás érkezéséről a szent tekercsekről olvasnak fel a zsinagógában. És azoknak ő lenne az egyik szereplője?

Mi minden futhatott át Mária fejében!

Mi minden fut át a fejedben, amikor veszed az isteni adást, és egyre biztosabb vagy benne, hogy most tényleg engedelmeskedned kell annak, amit megértettél, hogy neked mondta a Szentlélek!

Mária megértette. A kérdésével, hogy: „Hogyan lehetséges ez, mivel én férfit nem ismerek?" - azt jelezte vissza, hogy értem, elfogadom, alávetem magam az Úr akaratának, de én úgy tudom, hogy csak akkor lehet gyermekem, ha együtt vagyok egy férfival. Igaz, jegyben járok. József, az asztalos a vőlegényem, de én még „úgy" nem ismerem őt. Más férfival meg végképp' nem volt dolgom!

Az adventi történet üzenete nekem, neked: kér, kért már, és kérni is fog tőled olyat az Úr, amire nincs reális magyarázat. Ettől függetlenül nem vetheted el azzal, hogy „Képtelenség!" Ha nyitva akarod tartani az ajtót, amit az Úr a megszólításoddal nyitott meg előtted és Maga előtt, akkor az értetlenségedet ne visszautasítással, hanem őszinte kérdéseddel fejezd ki! Mint Mária: „Hogyan lehetséges ez ...?"

Ésszerű feleletet ad Gábriel? Nem.

Olyat mond, amit élő ember se előtte, se azóta nem hallott még: „A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged".? Leszáll rá, a hatalmába vonja a Szentlélek? Igen. Nehéz rá jobb kifejezést találni. A Magasságos, vagyis Isten ereje beárnyékozza? Igen. A Magasságos Isten Szentlelke a Magasságos Isten Fiát titokzatosan, észrevétlenül rejti Mária méhébe.

Ésszerű feleletet vársz arra, amit megértettél, hogy Isten kér tőled?

Nem biztos, hogy megkapod. De nagy valószínűséggel hamarosan egy másik, az sem feltétlenül racionális kijelentés erősíti meg a szent utasítást. És ha még mindig van benned bizonytalanság, azt a végső érvet kapod, ami után nem lehet több kérdésed.

Azt kapod, amit Mária, aki megtudta, hogy idős rokona, az addig meddő Erzsébet is megfogant. Ő nem a Szentlélektől, hanem idős férjétől, Zakariás paptól. A végső érv, az angyal üzenetkézbesítő szolgálatának vége így hangzik: „mert Istennek semmi sem lehetetlen."

Mindent megértett Mária? Nem hiszem. Mindent elfogadott, amit az angyal mondott? Biztos vagyok benne! Miért? Mert már csak ennyit szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!"

Mindent értesz abból, amit veled akar tenni az Úr? Nem hiszem.

Mindent elfogadsz, amit kér tőled? Neked kell válaszolnod, de a názáreti Márián keresztül kapsz egy javaslatot arra, hogy mit felelj: „történjék velem a te beszéded szerint!"

Adventben is történjen veled, velem, velünk minden az Isten beszéde szerint! Mint az Isten kegyelmébe fogadott, üdvözült emberekkel. Ámen.