ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2011/ 4. sz.

Lekció: Abdiás

Textus: „Abdiás látomása. Ezt mondta Edómról az én Uram az Úr..."(1.v.) „Amit te csináltál, azt teszik veled is..."(15.v.) „Azután az Úr fog uralkodni..." (21.v.)

Ismertem egy gyülekezetben egy presbitert, aki valamennyi gyűlésen felszólalt haragosa ellen, hogy befizette-e járandóságát az egyház felé, s ha nem, miért nem, ha igen, miért nem többet... Egy együgyű ember...

Abdiás próféta is -felületesen olvasva könyvét- egy „egy ügyű", egy témájú embernek tűnik, aki -nem egy ember, hanem- egy nép, Izráel szomszéd-, sőt testvér népe, Edóm ellen emeli fel szavát... Tulajdonképpen a rövid könyv ennek a népnek a bűneiről (árulás, kevélység, a babiloniak támadása idején az izráeli menekültek menekültek be nem fogadása) és ítéletéről szól. Egy egy ügyű, egy mondanivalójú ember...

Mielőtt bárkit leszólunk, vagy megítélünk... Azt hiszem, mindnyájunknak megvan az a bizonyos egy ügyünk, egy témánk, egy sérelmünk, amin egyszerűen nem tudunk túllépni,   ami újra és újra előjön bennünk, még ha nem is mondjuk el mindig másoknak... Abban is biztos vagyok, hogy mindnyájunk életében van legalább egy ember, aki számunkra a gonoszt testesíti meg, akit felelőssé teszünk életünk elrontásáért, azért, hogy az -miatta...- nem olyan, amilyen lehetne...

Egy együgyű ember élete leegyszerűsítve olyan, mint amikor egy mérlegnek csak egyik serpenyőjébe tesszük, amit meg szeretnénk mérni... Csak a gonosz, a mindenkori edomiták serpenyőjébe kerülnek a bűnök, hibák, kritikák, rágalmak, sérelmek...

Mélyebben és végigolvasva a könyvet, arra is rájöhetünk, hogy Abdiás -túl egy ügyűségén...- igenis bölcs, aki tudja, hogy az életben minden bűnnek megvan (vagy lesz) a következménye, Isten kiegyenlíti a mérleg nyelvét, „amit te csináltál, azt teszik veled is..." -mondja Edómnak...

Ha valaki egész életében önző, csak magával törődő, másokat lenéző életet élt, valószínűleg élete vége sem úgy fog eltelni, hogy szeretettel, gondoskodással veszik körül...

1671-81, a gyászévtized, amikor sok-sok protestáns lelkész és tanító hajtott fejet, vállalva a tengernyi szenvedést, vagy a halált, a Habsburg hatalom ill. az azt támogató katolikus egyházi vezetők előtt... A történelmi igazságszolgáltatás pillanata 1991 -ben jött el, amikor II. János Pál pápa Debrecenben fejet hajtott, s megkoszorúzta a gályarabok emlékművét... Ezzel az ökumenikus mozgalom, a keresztyének egységtörekvése is új lendületet kapott... Igen, amit csináltunk -akár jót, akár rosszat- azt kapjuk mi is, mind egyénileg, mind közösségileg, talán már az életben is, de Isten idejében mindenképpen...!

A könyv utolsó mondatát („Azután az Úr fog uralkodni!") is elgondolkodva végigolvasva az lehet a végső megállapításunk  Abdiásról, hogy egy Istenben, Isten uralmában bízó, s azt hirdető ember, aki hiszi, vallja, hogy a mérleg - tettek és következmények kiegyenlítődő serpenyőivel együtt - az Isten kezében van!

Balczó András írja önéletrajzi könyvében: „A múlt nejlonzsákba van téve, s le van pecsételve..." Az már az övé, Ő fog mindent „mérlegelni", megítélni, sőt, Ő fog uralkodni...

Ismerek egy „egy ügyű", egy témájú embert (és Istent), Jézust, aki nem ellenünk, hanem értünk lépett fel, s hozta el nekünk az Ő országát, uralkodását! Ismerjük Őt mi is...?

Imádság: „Jöjjön el a Te országod...!"

Ének: 23. zsoltár, 164., 256., 398. dicséret