ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2014/32.sz.

Lekció: Zsid. 2, 1-4

Textus: Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. (...) ...akkor hogyan menekülünk meg mi, ha ilyen nagy üdvösséggel nem törődünk? (...) (Zsid. 2, 1) Isten pedig velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott ki. (Zsid. 2 válogatott versek)

„Tengerre magyar!" - Kossuth után szabadon akár ez is lehetne a címe mai igehirdetésünknek.  Annál is inkább, mert egyrészt nyár van, másrészt mai -bibliaolvasó kalauzunk által kijelölt- igénkben több hajózási szakkifejezés is található, ill. a hajózás, a vitorlázás képe, analógiája is megjelenhet lelki szemeink előtt.

Navigare necesse est, vivere non est necesse -azaz, élni nem, de hajózni muszáj - mondta Pompeius hajósainak, éppen így a keresztyén élet is egyfajta „tengerész élet", több, mint élet, megmentett élet, nem lehetünk közönyösek üdvösségünkkel szemben Igen, a keresztyén élet alapja a mi Üdvözítőnk, Krisztus, és nem azért élünk, mert megszülettünk, hanem mert Ő így akarja, mert Ő éltet, mert Ő megmentett minket!

Szokták mondani, hogy a tengeren nincs ateista, s lehet is ebben valami: Gondoljunk az engedetlen próféta, Jónás történetére, amíg ő alszik, addig a pogány hajósok, mindenki a maga istenéhez buzgón imádkozott...(Jón.1, 5) Vagy eszembe jutnak a finn templomokban díszként, csillárként függő kis hajómodellek, melyeket a halászok, tengerészek ajándékozták hálából az Istennek, egyháznak...

„Hogyan menekülünk meg, ha ilyen nagy üdvösséggel nem törődünk?" - szegezi nekünk is a kérdést az ige. S nem úgy van testvérek, hogy nekünk is minden előbbre van üdvösségünknél, még a vallás terén is minden eszköz(angyalokat,s a törvényt említi igénk)fontosabb, mint maga az Üdvözítő,a Megváltó, Jézus?

Az igehirdetések olyanok, mint a világítótornyok! Amikor igénk azt mondja, hogy „még jobban kell figyelnünk a hallottakra", ez a figyelem eredeti görög nyelven azt jelenti, hogy kikötő felé kormányozni! Tartani az irányt! Különben könnyen elsodródik az ember...Mert -ahogy az életben is - sokféle, a fedélzetről láthatatlan, érzékelhetetlen áramlat viheti ide-oda a hajót. (Nem véletlenül szoktak a kisebb hajók pozíciót kérni a nagy, műholdas navigációval felszerelt hajóktól...)

A keresztyén életben is az igehirdetések ezt a szerepet töltik be, segítenek helyes irányba, Krisztus felé, navigálni életünket!

A Szentlélek, mint a szél, jelekkel, csodákkal, erővel viszi előre a vitorlást! Pedig van szélcsendes idő, s vannak ellenszelek is... Roppant erők és ellenerők viharában halad előre keresztyén életünk és egyházunk élete...

Tíz napig Erdélyben, Szilágyságban voltunk testvéremmel kerékpártúrán. Jártunk olyan faluban, ahol 30 éve még nagy gyülekezet élt, virágzott, ma egy magyar lakik Magyarfodorházán... Láttunk föld alatti vízfolyás által alámosott gyönyörű, gótikus, kazettás templomot (Hadad), a déli fala már kidőlt, lassan a torony is dőlni fog a templomhajóra -pedig statikusok vizsgálták, s milliókat költöttek rá... De: Voltunk olyan gyülekezetben is (Kraszna), ahol önerőből, minden református család erőn felüli adakozásával tették rendbe hatalmas templomukat... Volt egy kántor, aki azzal köszönt el tőlünk, miután lelkesen megmutatta templomukat, hogy „az Úr kísérje utatokat!" Meglepődtünk... S legtanulságosabbnak a 800 éves ákosi templom feliratát találtam: „Tatár feldúlta (1241), török felgyújtotta (1642), villám sújtotta (1747), föld rengett alatta (1834), 800 esztendőn át az idő vasfoga, emésztette, marta. Mégis áll e templom! S áll, míg az Úr akarja!"

„A víz szalad, a kő marad, a kő marad..." -írja Wass Albert, s velünk mi lesz? Hol vagyunk, merre tartunk, merre hajózunk...? Figyelünk-e Krisztusra, az igehirdetésekre? „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk...!"

Imádság: „...Te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el..." (Zsid. 1, 12)

Ének: 95., 164., 397.