ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/37.sz.

Lekció: Luk. 1, 26-38

Textus: „Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten fiának. (...) Ekkor így szólt Mária: történjék velem a te beszéded szerint." (Luk. 1, 35, 38)

Apostoli hitvallás magyarázata 4. „...Aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától..."

Az apostoli hitvallás az egyház egészének hitvallása. Mégis, amikor ehhez a részhez érünk, bár ugyanazt mondjuk, másra gondolunk... Római katolikus testvéreink egy része talán itt legszívesebben megállna, s kiegészítené szűz anyához, ill. róla szóló tanokkal, imádságokkal, himnuszokkal, mi reformátusok pedig - lehet, hogy a többség - esetleg azt sem bánnánk, ha ez a „passzus" hiányozna a hiszekegyből...

Egyébként meg, hogyha jobban belegondolunk igénk és az ez alapján született egyházi hitvallásunk értelmébe, akkor meg fogjuk érezni ennek botrányszagát, titokzatosságának finom illatát és csodájának hétköznapiságát is... Igen, botrány, titok, csoda...

A testté létel botránya. Ezt a szót nem csak azért használom, mert erről a karácsonyi jelenetről írta Petri György (József Attila -és Kossuth díjas költőnk) a magyar irodalom legnagyobb botrányversét, hanem inkább azért, mert tényleg botrány ami történt: az, hogy Isten egy 12-13 éves galíleai parasztlányt választott ki arra az emberi módon felfoghatatlan feladatra, hogy az Isten fiának eszköze, édesanyja legyen! Ha ez ma történne, ezt hozná címoldalon a Blikk, s ezzel kezdődnének a Tények... Igen, mondhatjuk így, hogy botrá-

nyos szeretettel szeret minket az Isten, hogy egyáltalán belépett a mi földi, testi, bűnös világunkba, s tette mindezt ezen a módon!

A Szentháromság  titka. Az, hogy Jézus nemcsak valóságos ember lett a testté létellel, hanem egyszersmind megmaradt valóságos Istennek. (Torzul keresztyén hitünk, ha bármelyik természetét a másik rovására túlhangsúlyozzuk.) Az, hogy nemcsak egy földi családnak, s az emberiség nagy családjának lett a tagja, hanem maradt a Szentháromságé is! S az, hogy Ő az Atyával és a Szentlélekkel örök szeretetkapcsolatban él, s ezzel a tiszta, isteni szeretettel jött közénk, hozzánk, értünk...

Az engedelmesség csodája. Máriát lehet az Ég királynőjeként imádni, társmegváltóként vagy közbenjáróként tekinteni rá, az egyház szülőanyjaként tisztelni, ahogy azt teszik római katolikus testvéreink. S nekünk ezt tiszteletben kell tartani. De... Mi -protestánsok- is tisztelhetjük, csodálhatjuk, sőt -urambocsá' - még szerethetjük is Máriát, s lehet számunkra példakép az alázatban és az engedelmességben. Hiszen mit válaszol az Isten üzenetére? „Történjék velem a te beszéded szerint!" Ez éppen megfelel annak, amit mi, büszke reformátusok szoktunk hangoztatni, hogy mi bizony csak az Isten szavának, akaratának vetjük alá magunkat, s amit mindnyájan imádkozunk a Miatyánkban: „Legyen meg a Te akaratod...!" Igen, Máriától (is) tanulhatjuk a hétköznapi keresztyénség csodáját, hogy nekünk nem kell feltétlenül a magunk feje után menni, hanem engedelmesen és alázatosan követhetjük azt, amit Isten mond nekünk.

Kérjük Istent, hogy az Ő nem természetes, hanem igenis botrányos szeretetére és sokszor titokzatos és érthetetlen valóságára tudjunk az engedelmesség csodájával válaszolni!

Imádság: Legyen meg e te akaratod!

Ének: 98. zsoltár, 205., 286., 295. dicséret