ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2020/40.sz.

Lekció: Máté ev. 5, 17-48

Textus: „Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes. " (Mt.5, 48)

Folytatjuk a Hegyi beszédet, s megyünk egyre feljebb... Nem tudom például ennél lehet-e magasabbra tenni a lécet, mint Jézus etikája, amit hallottunk törvény magyarázata címen, s különösen ez a kiemelt, utolsó ige, „ti azért legyetek tökéletesek..!"

Hadd biztassak mindenkit, hogy legalább fussunk neki...s nézzük meg, miről is beszél Jézus..?

Mindenek előtt az életről..! Miért mondom ezt? Izráel népének volt törvénye, egy másik hegyről, a Sinai hegyről kapták több mint 1000 évvel Jézus előtt. Ennek a „kézzel fogható" foglalata volt a Tízparancsolat. Ez volt a „megmondatott a régieknek". Ezt, s egyáltalán a mózesi törvényeket az évszázadok alatt sok-sok kiegészítéssel, részletezéssel, magyarázatokkal, egyéb rárakódott hagyománnyal látták el. Mindezekkel szemben mondja Jézus: „Én pedig azt mondom néktek..." Igen, mint egy új törvényadó, bár látni fogjuk, egész más felfogással, lelkülettel, céllal... Mindezt úgy, hogy a régit sem törli el, sőt, ő azért jött, hogy betöltse. Hogy a törvény eredeti rendeltetését helyreállítsa, amely nem más, mint hogy az embereket Isten útján, Őhozzá vezesse! Igen, az volt a baj, hogy a farizeusok fémjelezte törvényi szemléletben és gyakorlatban maga az élet háttérbe szorult, a törvény holt betűi, száraz paragrafusai, mesterkélt esetei mögé. Jézus törvénye, etikája viszont az életről szól, a valóságos életről, haragról, vágyakozásról, válásról, bosszúról...

Sőt, azt is hozzá tehetjük: a teljes életről! Nemcsak arról, ami a felszínen van, amit mindenki lát, nemcsak a díszes homlokzatról (Goffmann), hanem arról is, hogy mi minden van a falak mögött, benn a házban... A tudat alatt és a szívünk mélyén... Pl. a „ne ölj!" parancsolatot kiterjeszti a gondolatainkra, indulatainkra,  szavainkra: aki haragszik, megérdemli az ítéletet... A „ne paráználkodj!" parancsolatot pedig már a vágyak szintjén értelmezi. Ez utóbbihoz kapcsolódva védelmébe veszi a házasság intézményét, mint Isten rendelését, s a válás ellen beszél.

Az esküről szóló résznél az élet komolyságát, szentségét hangsúlyozza, oly módon, hogy szerinte már nincs szükség külön arra, hogy Istent hívjuk tanúul bizonyos esetekben az igazunk megerősítésére, hiszen akkor egyben azt is állítjuk, hogy egyébként pedig hazugok vagyunk vagy legalábbis nem mindig fontos, mit mondunk... Jézus itt is radikális: minden szavunkban teljesen benne vagyunk, ennyire komolyan kell venni az életet, amely a maga egészében szent, hiszen Isten színe előtt zajlik!

Végül beszél az élet többletéről... Azokról a pluszokról, ami egyedülálló a világ vallásaiban is, csak Jézus tanítja! Egyrészt a bosszú, tegyük hozzá az „arányos bosszú" helyett a gonosznak jóval való legyőzését, a másik arc odatartásának és a második mérföld megtételének sokak szerint „esztelen" parancsát... Joó Sándor szerint az egyik arc, első mérföld az a gyengeség jele, a másik már az erőé, a  szeretet erejéé, igen, ez a legerősebbek evangéliuma! Másrészt pedig az ellenség szeretetének etikája. Ahogy Jézus is tette, amikor imádkozott azokért, akik keresztre feszítették... Hogy lehetséges ez számunkra? Csak úgy, ha próbálunk mindenkire úgy gondolni, hogy Jézus érte is meghalt, akkor én sem gyűlölhetem, akkor nekem is szeretnem kell...

„Ti azért legyetek tökéletesek...!" - mondja Jézus. A tökéletesség etikája... Hát lehetséges ez? Egyáltalán mit kezdjünk mindazzal amit Jézus tanít? Beismerni, hogy képtelek vagyunk megtartani és aszerint élni. „Törvényednek eleget bűnös ember nem tehet..." - énekeljük egy bűnbánati dicséretünkben. Rászorulunk Istenünk megváltó kegyelmére! Egyben látnunk kell, hogy a keresztyénség nem lehet törvényvallás, csak kegyelemvallás... Azaz nem lehet az a képlet, hogy amit én tettem, amennyire én megtartottam a törvényt, azt majd jutalmazza üdvösséggel az Isten, hanem amit Ő tett értem, az a kegyelem, én arra építhetem az életem. A teljes életem...a maga szentségében...annak jézusi pluszaival együtt..!

Imádság: „Szeretnék lenni mint Ő, alázatos szelíd, követni híven mint Ő, Atyám parancsait...!" Énekek: 111, 294, 395