ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2016/1.sz. Újévi hálaadó

Lekció: János ev. 17, 24-26

Textus: „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt. Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem. És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük." (17, 24-26)

Készülve erre az igehirdetésre eszembe jutott egy reggeli ének, egy új kifejezés és egy rendőrvicc...

Az ének: „Felkelt a nap (az új év első napja!), keressed hát Jézus szavát, akaratát!" De mi Jézus akarata, mit akar Ő?

Az új kifejezés: „bakancslista" (Bucket List)..., azon kívánsá-

gok listája, amit az ember még szeretne elérni, mielőtt „feldobja a bakancsát..." Vajon Jézus kívánságlistáján - az Ő esetében: életében-halálában... - mi szerepelne? Mit akar Ő?

És a vicc: A jóságos tündér túl gyorsan megy az autójával, megállítja a rendőr. Kéri a tündér, hogy ne büntesse meg, ezért cserébe teljesíti egy kívánságát... Mire a rendőr: „Jó napot kívánok..."  Mit akar Jézus? Nemcsak jó napot, boldog új évet, hanem hogy örökre vele legyünk dicsőségben, igazságban és szeretetben!

Vele legyünk dicsőségben! Ezzel a gondolattal kezdi, s most ezzel zárja főpapi imáját, neki ez a legfontosabb! Hogy Vele legyünk dicsőségben! Gondolkodtam, hogy lehetne mai nyelvre lefordítani, mi is az a dicsőség, talán így: „csúcsminőségű" isteni létmód, amelyet mi elképzelni sem tudunk... Legfeljebb érzékeltetni... 1970-ben, mikor a brazilok harmadszor is megnyerték a futball vb-t, egy újság olyan karikatúrát hozott le címlapján, hogy a riói Krisztus-szobor is be volt öltöztetve nemzeti mezbe, ő is részesedni akart a csapat dicsőségéből... A barokk templomok gazdagon arany(ozott) szobrai, kegytárgyai, berendezése is -részben - a mennyei dicsőséget van hívatva tükrözni... Vagy ahogy mi is néhány perc múlva, az úrvacsorában, az ezüst(özött) kelyhekből „ízelítőt" kaphatunk a menyegzőből...

Jézus azt akarja, hogy lássuk az Ő dicsőségét!

Vele legyünk igazságban! Jézus erre a megszólításban utal: „Igaz(ságos) Atyám!" Szemben a gnosztikusokkal, Jézus az Atyát tartja minden igazság, valóság, tudás és ismeret forrásának. És szemben a mai „megvilágosultakkal", akik tudni vélik, hirdetik és árulják pl. azt, hogy mi vár ránk 2016-ban és a jövőben... Abban az értelemben is Nála van az igazság, hogy Ő dönt kinek-kinek az élete, sorsa, üdve felől... Csodálatos Isten igazsága, hogy bennünket, érdemteleneket is - ha hiszünk Jézusban - részesít az Ő dicsőségében!

És Vele legyünk szeretetben! Mindnyájan ismerjük Pál szeretethimnuszát, mely úgy végződik: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet." Pálnál a legnagyobb, ami megmarad, Jézusnál a legnagyobb, ami mindent megelőz: „...mert szerettél engem már a világ kezdete előtt." Minden erre az isteni szeretetközösségre épül, ebből a szeretetből (és ez nem összemosandó a mi erőtlen, számítós, érdek-, egyszóval bűnös szeretetünkkel) kapta Jézus a dicsőségét, ebből ad nekünk is örök életet, egyáltalán életet... Igen, ezt az új évet is azért kezdhettük el, mert az Atya szereti a Fiút! Ezzel kezdődött minden, ez éltet mindent és ezzel is fejezi be Jézus az Ő „bakancslistáját", kívánságát: „...hogy az a szeretet (...) bennük legyen..." Ő nem féltékeny az atyai szeretetre, nem akarja magának kisajátítani, mint az az egykori énekes sztár, aki azt mondta, azért nem akarnak párjával gyermeket, mert nem akarják szerelmüket, szeretetüket bárkire eltékozolni...

Mit akar tehát Jézus? Csodálatos, hogy nem tétova „majd meglátjuk..."-kal kezdhetjük ezt az új évet, hanem határozott, jézusi „akarom"-mal: Ő velünk akar lenni dicsőségben, igazságban és szeretetben!

Imádság: Hogy „belesimuljunk" Jézus akaratába...!

Ének: 1. zsoltár, 278., 464. és 488. dicséret