ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2020/26

Lekció:  János ev. 17, 1-11

Textus: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz, ami az Atyáé, az enyém; ezért mondtam, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek." (Jn. 16, 12-15) Végül, testvéreim, örüljetek, állítsátok helyre a jó rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz. Köszöntsétek egymást szent csókkal; köszöntenek titeket a szentek mind. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal! (II. Kor. 13, 11-13)

Ismerik a Matrjoska -babát..? Egy nagyobb, szépen festett, díszített fa-babában, egy kisebb, abban egy még kisebb... s végül egy legkisebb... Valahol mi is ilyenek vagyunk, több rétegűek, s ahogy haladunk egyre „beljebb", egyre kevesebben, s egyre szűkebb körben ismerik az adott önmagam, a legutolsót, az igazi énem, talán már én magam sem... De nemcsak befelé „rétegződünk", hanem kifelé is, egyre tágabb közösségekbe ágyazódunk bele (család, rokonság, nemzet, egyház stb.), végső soron pedig a Szentháromság Isten közösségébe!

Ma, pünkösd utáni első vasárnapja, Szentháromság vasárnapja van, az ún. ünnepes egyházi félév zárása, az ünneptelen kezdete. Ez egyben már egy üzenet, hogy a nyáron, meg majd ősszel sem vagyunk/leszünk egyedül, velünk van és körül vesz bennünket a Szentháromság Isten! Ahogy Augusztinusz egyházatya mondta, az Atya, mint a nap az égen, a Fiú, mint a napsugarak, amelyek elérik a földet, s a Szentlélek, mint a nap melege, amelyet az arcunkon és a szívünkben érzünk..! Nézzük, felolvasott igéink alapján, mit mondhatunk még Róla, egyben mirólunk?

Először is azt, hogy a Szentháromság Isten a maga belső közösségének Istene!   Ez a különös belső viszonyulás főként a János evangéliumából derül ki, főleg a 16. és a 17. fejezetből, Jézus főpapi imádságából! Nem pusztán egy belső „munkamegosztás" tartja őket egybe - az Atya a Teremtő, Gondviselő, a Fiú a Megváltó, a Szentlélek pedig a Megszentelő Isten -  hanem egy emberi értelemmel felfoghatatlan szeretetkapcsolat! Ahogy áthatják egymást (szétválaszthatatlanul és elegyíthetetlenül...), ahogy egy irányba „húznak", ahogy az emberért léteznek és munkálkodnak..!

Ezért a Szentháromság Isten a mi emberi viszonyulásainknak is etalonja, mintája, a mi külső közösségeinknek is Istene! Egyrészt a mi „természetes" közösségeinknek, kezdve a házassággal. Nemrég olvastam, hogy van egy gyülekezet, ahol ebből a megfontolásból minden év Szentháromság vasárnapján a gyülekezethez tartozó házaspárok lehetőséget kapnak, hogy házasságukat megerősítsék, arra Isten áldását kérjék! Sokan egész kiterjedt családdal érkeznek erre a különös gyülekezeti és családi eseményre... Másrészt igen, a „természet fölötti" közösségnek, az Anyaszentegyháznak... Hallotta már mindenki, ahogy az Isten a mi Mennyei Atyánk, úgy a gyülekezet a bennünket Isten igéjével tápláló, rólunk gondoskodó édesanyánk... Amely nem tökéletes, persze... Az ősgyülekezet sem volt az... A korinthusiakat is intenie kell Pálnak, hogy „állítsátok helyre a jó rendet magatok között..!" Mert ott is voltak igen komoly problémák, feszültségek, viszályok, Pál tekintélyét is megkérdőjelezték... Igen, a legelső keresztyén közösségek tehát nem abban példánk, hogy hibátlan erkölcsű, tökéletes emberekből álltak, hanem a készségben, hogy rendbe akarták hozni a dolgaikat. Helyre állítani azt a szeretetkapcsolatot, amely a Szentháromság személyeit is egybefűzi. „...jussatok egyetértésre, éljetek békességben, akkor a szeretet és a békesség Istene veletek lesz." - folytatja Pál, majd áldással fejezi be intelmeit, levelét: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!"

Igen, a Szentháromság Isten az áldás Istene!  Mit jelent ez? Ő nem magáért van, nem magukért vannak, hanem értünk! Egész lényük arra irányul, hogy nekünk adjanak, megajándékozzanak bennünket, Önnön Magukkal! Önnön Maguk gazdagságával, szeretetével, idejével és örökkévalóságukkal, mondjuk így, az üdvösséggel! A Szentháromság vasárnap erről szól, hogy Isten már mindent elkészített a mi üdvösségünkre: világot, közösségeket adott, megélhetésünkről gondoskodik, mint Atya, a megbocsátásról, a szeretetről, az áldozatról, az új életről, az örök életről, mint Fiú, s végül, hogy mindezek hit által valóban a mieink lehessenek, mint Szentlélek Isten, ezt munkálja bennünk!

Övé legyen minden dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás!

Imádság: házastársainkért, családjainkért, gyülekezetünkért!