ÜZENET

A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2012/35.sz.

Lekció: I.Móz. 1-2,3

Textus: „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható." (Zsid. 11, 3)

Apstoli hitvallás magyarázata 2. „...mennynek és földnek teremtőjében..."

Tudják, mi a különbség Gagarin és Armstrong között? Amikor a szovjet űrhajóst kérdezték a világűrről, azt nyilatkozta, hogy „a csillagok közt nem láttam az Istent", amikor pedig a 2 hete elhunyt amerikai űrhajós lépett a Holdra, - állítólag - a 8. zsoltár Teremtőről szóló hitvallását, imádságát mondta / énekelte el...!

Ez utóbbi vonalon maradva magyarázzuk tovább a „Hiszekegy" következő tételét, amely mindenek előtt...

...a Teremtő Istenről szól.  Akihez nem a természet csodálata vezette el azt a papi kört, akik a babiloni fogságban papírra vetették a világ teremtését, hanem az a történelmi tapasztalat, meggyőződés, hogy eddig is Ő vezette népünket és innen is ki fog szabadítani, mert Ő a babiloniaknál és isteneiknél is nagyobb, az egész világ ura és teremtője! Aki „egészen más" (Barth), mint a világ és Aki „sohasem egyenlő a teremtéssel" (Bonhoeffer), nem a „véges meghosszabítása"! (Dr. Szabó I.) És Aki „mindössze" egy ponton kapcsolódik a teremtéshez, Igéje, szava által. Egyrészt ez azt jelenti, hogy az Ő szavára állt elő a semmiből a világ, másrészt jelenti a testet öltött Igét, Jézus Krisztust: „Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött." (Jn. 1, 3)

Miről szól még hitvallásunk?

.....a teremtett világról. Hogy mindent Ő hozott létre.

A látható és a láthatatlan világot. (Níceai hitvallás) Ez utóbbiba beleértendők mindenféle szellemi hatalmasságok, erők, eszmék is, amelyekről („sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak..." ) azt írja Pál, hogy nem választhatnak el Isten szeretetétől. (Róm. 8, 38 sk.) A mennyet és a földet. Ezeket egyrészt meg kell különböztetni egymástól. Ez a szemlélet megóv a teremtett világ, a természet abszolutizálásától, istenítésétől, vagy attól, hogy belé, a természetbe, pl a gyógynövényekbe vessük a mi hitünket. (Maria Trebben). Ugyanakkor menny és föld, Isten és az ember világa összetartozik, ez utóbbi nem alacsonyabb rendű, nem rossz (hanem jó!), ezért nem szerencsés pl. a gyermekeket elidegeníteni a természettől kullancs-hisztériával, rákkeltő napsugárzással, természeti katasztrófákkal stb. Még valami: tegyünk különbséget természet és teremtett világ között, s inkább ez utóbbit használjuk. Annál is inkább, mert Erazim Kohák szerint éppen a felvilágosult, deszakralizált világfelfogás, amely csak természetnek,s nyersanyagforrásnak tekintette a világot, vezetett el napjaink ökológiai válságához. (Az ellenvélemény szerint pedig minden rosszért a zsidó-keresztyén teremtéshit a felelős, amely -szerintük- a világ feletti uralomra, a természet leigázására hatalmazta fel az embert. (I. Móz. 1, 28 - White-tézis)

Végül, ez a hitvallás, az emberről, rólam szól! Egyrészt hatalmas vigasztalás van benne, az, hogy én, XY, a menny és a föld urának vagyok teremtménye, Ő alkotott, Ő ismer, Ő vigyáz rám. Másrészt óriási a felelősségünk, hiszen Isten képmásai vagyunk, azaz szabadságban teremtettünk, sok mindent megtehetünk (klónozás, génsebészet stb.), de Néki kell elszámolnunk. Neki kell vallást tennünk hitünkről, életünkről.

Imádság: Hála a világ szépségéért, Isten bölcsességéért.

Ének: 95. zsoltár, 166., 238. dicséret