2015 május 14. Áldozó csütörtök
ÜZENET
A Celldömölki Református Egyházközség igehirdető lapja 2015/23.sz. Áldozócsütörtök
Lekció: János ev. 8, 13-29
Textus: „...mert tudom, honnan jöttem és hová megyek..." (jan. 8, 14)
Ma, áldozócsütörtökön erről az egy igeversről, annak is a második feléről -tudom, (...) hová megyek-, tehát Jézusnak a céltudatosságáról szeretnék beszélni. Arról, hogy mennyire csodálatos, hogy egy ilyen küldetését hűen teljesítő, magabiztos, céltudatos Urunk van, s arról, hogy milyen könnyű Őt félreérteni...
Nekünk, akik két véglet között szoktunk hányódni: vagy nagyon tétovák és céltalanok vagyunk, s csodálkozunk, hogy nem jutunk előre... (Céltalan hajósnak nem kedvez a szél -mondja egy francia közmondás) Vagy túlságosan célirányosan éljük életünket, megyünk, önző módon törtetünk előre, nem tekintve sem Istenre sem emberre... S elfeledkezünk arról, hogy lehetünk keresztyénekként, Krisztus követőként is céltudatosak, amikor nem az embereket és Istent, hanem a gátló, visszatartó körülményeket hagyjuk figyelmen kívül. Ahogy Pál írja: „Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért." (Fil. 3, 14)
Mit jelent Jézus céltudatossága? Bár most János evangéliumát olvassuk, mégis leginkább talán a Lukács evangéliumából derül ki, hogy Jézus először is Jeruzsálem felé tart. A Golgotára, a kereszt felé. „Amikor közeledett felemeltetésének ideje, elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe..." (Luk. 9, 51) Olyan szépen kivehető ebből, hogy Jézus célirányosságának van egy isteni (felemeltetés -divinum passzívum) és egy emberi oldala. S Lukács úgy rendezi az eseményeket (tanítások, gyógyítások, találkozások), hogy mindezek a jeruzsálemi útja közben történnek! Igen, minden ennek van alárendelve. S minden lépést értünk tesz Jézus!
Sienkievich gyönyörűen ábrázolja a Quo vadis c. regényében egy apokrif történet alapján, hogy Péter menekül Rómából, hogy a rá váró vértanúság elől meneküljön, amikor jön szembe Jézus. Ő Péter kérdésére -Hová mégy Uram? -így válaszol: Rómába, hogy újra megfeszítsenek... Igen Jézus célirányossága ma is a keresztre, a helyettes áldozatra, s egyúttal a felemeltetésre, feltámadására és mennybemenetelére irányul.
Ez pedig János evangéliumának a sajátossága, hogy Jeruzsálemen, sőt, a földi dimenzión túlra helyezi Jézus igazi célját! S Ő, mikor erről beszél, mindig hozzáteszi, hogy „ahová én megyek, oda ti -most még!- nem jöhettek...." Persze, félreértik: Biztos a görögök közé a szórványba készül (7, 36) - mondták először. Itt pedig arra gondolnak, hogy a halálba, s végezni akar magával... (8, 22) Igen, Jézusról mi is vagy azt gondoljuk, hogy másokhoz jött (= nem hozzánk), vagy azt, hogy egy tragikus hős, aki igazából a kereszten befejezte életét...(= már nincs itt köztünk...) Sőt, még Péter (és a többi tanítvány) is félre fogja érteni, azt gondolja, hogy már most oda is követheti Jézust, hiszen „az életemet adom érted!" S jön Jézus kijózanító válasza: „...bizony mondom néked, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem." (Jn. 13, 36-38) Igen, Jézus céltudatossága, mondjuk így egyszerűen, szeretete, porrá zúzza a mi magabiztosságunkat, elkötelezettségünket is. Hogy énekeljük a 445. dicséretben? „Sok szép ígéretem, ó hányszor megtagadtam, a nagy fogadkozást, hogy csak tiéd szívem..."
Jézus viszont hű az Atyától kapott küldetéséhez: „...mert tudom, honnan jöttem és hová megyek..." Megyek, hogy meghalljak érted, a bűneidért, a tétovaságodért vagy éppen a túlzott magabiztosságodért... Megyek, hogy feltámadásommal neked is új életet hozzak... Megyek, hogy az Atyánál neked is helyet készítsek... Ma, 2015 áldozócsütörtökén is követjük Őt?
Imádság: Hogy mi is legyünk céltudatos Krisztust követők!
Ének: 359, 367. dicséretek
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 16, összesen: 511588